A megkérdezte az Emmit, mi igaz a lap értesüléséből, a minisztérium pedig közölte: Nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület. Hogy miért akkora probléma mindez, arról ebben a cikkünkben írtunk részletesen: Kötelező középfokú nyelvvizsga karaoke Font váltó Eszperantó nyelvvizsga feladatok Ízek imák szerelmek teljes film magyarul Szimsz 3 játékok ingyen Xbox one kormány Kötelező Falra szerelhető mozgásérzékelős led lámpa Kötelező biztosítás Mint a kiderítette, az Education Europe Group Kft. ügyvezetője Gansperger Mátyás, Gansperger Gyula fia. Sikó Anna Mária – aki korábban nyelviskolákat irányított, és az értesülése szerint magát Orbán Viktort is tanította angolra – azonban hangsúlyozta, hogy az új vállalkozást közvetlenül nem ő, hanem a Magyar Iskola Kft.
Kötelező nyelvvizsga | Kötelező autó 15:50 Hasznos számodra ez a válasz? 3/5 A kérdező kommentje: Köszönöm a válaszokat! 4/5 anonim válasza: Mondjuk az alapfokút nem volt nehéz megszerezni 2015. máj. 2. 12:46 Hasznos számodra ez a válasz? 5/5 anonim válasza: Én 1997-ben iratkoztam be a Miskolci Egyetemre, 2003-ban végeztem, szerettem odajárni, nekem kellett a középfokú. Volt egy évfolyamtársam, ő még jobban szeretett egyetemre járni, 1993-ban kezdte el, 2003-ban végzett és neki nem kellett nyelvvizsga. Remélem nem keverem az éveket. ápr. 28. 21:09 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: A pontszámokban markáns eltérés az előző évekhez képest nem lesz, fűzte hozzá. Nyitókép: MTI Fotó: Marjai János Kedden a Magyar Hírlap írt arról, hogy várhatóan mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez 2020-tól, mert a kormány elhalasztja annak bevezetését. A lap a döntést azzal magyarázta, hogy az egyes országrészek között egyenetlen a fiatalok nyelvtudása, így a jelenlegi állapotok következtében a jelentkezők 40 százaléka nem kerülne a felsőoktatásba.
Így aztán elfordulhat, hogy a diák egy adott nyelvből tesz emelt szintű érettségit – amely a középfokú nyelvvizsgával egyenértékű, és a felvételihez szükséges –, és teljesíti még egyszer ugyanezt a feltételt egy B2-es nyelvvizsgával, akkor ez utóbbiért többletpontot kap. 2019. 16. 05:15 Az ombudsman szerint alapjogokba ütközik a kötelező nyelvvizsga bevezetése Szél Bernadett független országgyűlési képviselő tette fel a kérdést Székely Lászlónak, aki szerint a kormány még mindig nem tett eleget a nyelvoktatással kapcsolatos alapvető követelményeknek. április. 01. 20:45 Nyelvvizsgaszigor: az Emmi szerint nem várható lazítás A kormányközeli Magyar Nemzet írt arról korábban, hogy egyes kiemelt szakokon haladékot kaphatnak a diákok. Megkérdeztük az Emmit, igaz-e, amiről a lap ír. február. 17:11 Csúszhat a kötelező nyelvvizsga bevezetése Szakértők szerint ha a követelmény már most életbe lépne, a jelentkezők negyven százaléka nem kerülne be felsőoktatási intézménybe. 2011. december. 20. 14:16 Karrier Döntöttek: három évig nyelvvizsga nélkül is lehet diplomát szerezni Megszavazta az országgyűlés a hároméves "nyelvvizsga-amnesztiát": az oktatási bizottság módosító javaslata alapján 2013 és 2016 között azok az egyetemisták és főiskolások is megkaphatják diplomájukat, akik a záróvizsgájukat követő három évben nem szereztek nyelvvizsgát.
Ennél sokkal nagyobb problémák adódnak abból, hogy a közoktatás továbbra sem képes arra, hogy az érettségiig – közel ezer óra alatt – középfokú nyelvvizsgához juttassa a diákokat. Ott tartunk, hogy az utóbbi években a felvételizők 55 százalékának volt csak meg a B2-es vizsgája. Ha nem nyúlnak a rendszerhez, jövőre – még ha fel is tesszük, hogy egyes diákok összekapják magukat – eleve 30-40 százalékkal kevesebben jelentkezhetnek egyetemre. Egyes szakokat még súlyosabban érinthet az intézkedés, így olyan nemzetstratégiailag kiemelten fontos képzési területek, mint a pedagógiai, a műszaki és az agrárképzés, utánpótlásuk várhatóan felét elveszíthetik. Most teljes a káosz, és szakértők attól tartanak, hogy 2020-ban összeomlik a felsőoktatás – hacsak a kormány nem hajol meg a realitások előtt. – Abban nem reménykedünk, hogy visszavonják a rendelkezést, de kiutat jelenthet a fokozatos bevezetés – vélekedik Rozgonyi. Egyetért a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) javaslatával, miszerint "a nemzetstratégiailag fontos képzések esetében némi haladékot" kellene kapniuk a diákoknak.
Egyelőre sem a nyelvi kurzusokra beiratkozók, sem a nyelvvizsgára jelentkezők száma nem ugrott meg, jóllehet ebben a tanévben életbe lép a felsőoktatási felvételi szigorítása, és a jövő tavasszal végző középiskolások közül már senki sem juthat be a felsőoktatásba középfokú nyelvvizsga nélkül - tudta meg a Magyar Nemzet Rozgonyi Zoltántól, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnökétől. Rozgonyi Zoltán kijelentette, hogy a nyelvvizsgák tekintetében már korábban elindult némi átrendeződés, az utóbbi időben egyre többen választották például a külföldi továbbtanuláshoz is ideális nemzetközi nyelvvizsgákat, de országosan nem nőtt a vizsgázók száma. Sőt tavalyhoz képest talán még némileg csökkent is, bár ennek részben az az oka, hogy 2018 elején lépett életbe a sikeres vizsgák díjának visszafizetéséről szóló kormánydöntés. Az egyesületi elnök szerint sok szülő és diák még mindig kivár, mert nem tudják, hogy biztosan mindenkire vonatkozni fog-e az új szabály, illetve, hogy miként változik a felvételi pontszámítási rendszer.
És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, él nemzet e hazán.