Az előző évekhez képest nagyobb mennyiséget, összesen ötvenezer zöldhulladék-gyűjtő zsákot igényelhetnek a városrészben a zuglóiak – jelentette be Horváth Csaba, a XIV. kerület polgármestere. A városvezető hozzátette: a helyhatóságot sújtó kormányzati pénzügyi elvonások ellenére az önkormányzat elkötelezett a környezetvédelem ügye mellett, ezért nem mondott le azon alapvető törekvéséről, hogy a helyi polgárok életét minden eszközzel segítenie kell. Ennek köszönhetően idén lakóközösségenként és családi házanként az eddigi 10 zsák helyett 15 zsák kérhető – hangsúlyozta a polgármester. A lakosok október 11-től 14-ig, hétfőtől csütörtökig vehetik át a zsákokat a XIV. kerület, Laky Adolf utca 36. Budapest laky adolf utca 44-46. szám alatti Zuglói Rendészeti Központban, reggel fél 9-től kezdődően délután fél 5-ig. Az első három napon kizárólag az egyéni lakossági igényt elégítik ki az állandó zuglói lakcímmel rendelkezőknek, ezért az átvételhez lakcímkártya és személyi igazolvány szükséges. 14-én a társasházak kezelői, közös képviselői a készlet erejéig élhetnek a lehetőséggel.
A padlóban elhelyezett jelzések, amik a gyengén látók közlekedésének a megkönnyítésére szolgálnak, a mai napig kifogástalan állapotban maradtak fent. Ma funkcióját tekintve mozgáskorlátozott gyermekek fejlődését segítő óvoda és iskola és egyben középiskola is. A mai kor követelményeinek megfelelően, akadálymentesített közlekedési lehetőségekkel. Utoljára az egykori Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Főgimnáziumát volt szerencsénk megtekinteni, ami ma az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája. Az épület hatalmas aulával és széles folyósókkal rendelkezik – a tágas kialakítás a maga korában rendkívül újszerű volt. Történeti séta Lajta Béla zsidó vonatkozású épületeinek nyomában • OR-ZSE. Amint látszik, a homlokzaton is megtalálhatóak még a menórák, az aulában pedig a régi típusú zsinagógákat idéző emlékeztető 4 oszlop, ami funkcióját tekintve nem rendelkezik statikai rendeltetéssel, csak szimbolikus üzenetet közvetít a tapasztalt szemeknek. Az udvar felől az egykori leány részlegét láthatjuk, amely az épület díszesebb része, illetve az udvar bal oldalán található a fiú részleg.
Vurstlival súlyosbított magyar búcsújárás XX. századi fényképeken Mint minden szólásnak, természetesen a címben szereplőnek is van alapja, hiszen a búcsúban, na ott aztán tényleg minden volt. Étel és ital, tánc és mulatság, körhinta és céllövölde, csepűrágók és mutatványosok. A felületes szemlélőnek talán nem is különbözött sokban a vásártól, ám a célja valójában egészen más. A búcsújárás ugyanis vallási esemény. Sőt, ha kicsit mélyebbre ásunk, egészen ősi hagyomány nyomaira bukkanunk. Azokból az időkből, amikor a szakrális és a hétköznapi ünnep még nem vált el teljesen egymástól. A cikk elkészítéséhez Balassa Iván és Ortutay Gyula Magyar néprajz (Corvina Kiadó, 1980) című könyvét, a Magyar Katolikus Lexikont (Szent István Társulat, 1980–2013), az Ortutay Gyula szerkesztette Magyar Néprajzi Lexikont (Akadémiai Kiadó, 1977) és a szalézi rend honlapját használtuk fel. Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg.
Ami pedig a témaválasztást illeti: százszor is leírták már, milyen óriási hiányossága a magyar filmnek, hogy feldolgozatlanul hagyta a rendszerváltást. A dokumentumfilmes Dézsy Zoltán bemutatkozó nagyjátékfilmje viszont éppen erről szól. Nem nagyszabású tablót kíván festeni a történelmi eseményről, hanem megpróbálja testközelbe hozni a benne résztvevőket. Hogy Az ügynökök a Paradicsomba mennek ben mennyire nem hús-vér figurák jelennek meg, arról elsősorban az tanúskodik, hogy az alkotók rendkívül erőltetetten képezik le a kor társadalmi-politikai osztályait: az "elitkommunista" Kárász szülőkről fentebb már volt szó; Mátyás feleségének édesapja munkásőr, nagyapja pedig székely. Az ügynökök a paradicsomba mennek - film - YouTube. Hogy ezen kétdimenziós karakterek segítségével mennyire nem sikerült átélhető emberi drámát faragni, arra jó példa a feleség előtti lelepleződés elkapkodott jelenete, illetve az, hogy a cselekmény során megszületett gyerekre folyamatosan hivatkoznak, viszont eléggé életidegen módon egyszer sem tűnik fel a képen. Ennél is nagyobb gond talán, hogy több mint húsz évvel a rendszerváltás után ez a film már igencsak megkésett.
Az eseményeket az ő szemszögén keresztül látjuk egész az első választásokig, majd a parlamenti képviselőségig. A film kétségkívül alapozhatna a személyiségekre és a szerepek közti konfliktusból szép dráma bontakozhatna ki. Ám Dézsy érezhetően többet akar: ítéletet mondani a rendszerváltásról, megvilágítani minél több részletét – az igazság kijózanító erejével akar hatni. Sajnos ebből csak félresikerült vádaskodás lesz. Az SZDSZ-ben (nincs így kimondva a párt neve, de egyértelmű a dolog) az egyik vezető besúgó – hogy ki, azt bizonyára a jogi következmények miatt sem nevezi meg a film. Ez így egyrészt nem nagy újdonság (minden pártban voltak besúgók). Másrészt nem is jó semmire, csak sommás ítélkezésre. Az egész rendszerváltás hazugság, átverés, csalás? Mindent a KGB és a Nyugat tervelt ki? Az ügynökök a paradicsomba mennek - SZON. Mi magyarok megint semmiről nem tehetünk, semmit nem tehettünk? Ha még így is van, ezt csak akkor hiszem el, ha hiteles filmes eszközökkel mondják el nekem – azonosulható sorsokkal, kidolgozott karakterekkel, gördülékeny történetvezetéssel, magával ragadó képekkel, jó színészvezetéssel és -választással.
SZERKESZTŐSÉG Azok vagyunk, akiknek elege van az elmúlt 30 év összes bűnéből, mellébeszéléséből és félmegoldásaiból. Friss, új, lendületes szemléletmódot kívánunk meghonosítani az online térben. Értékrendünk szilárd alapokon nyugszik, jobboldaliak vagyunk, ám nem a múltba, hanem a jövőbe nézünk és azért dolgozunk. Ebben a szellemiségben adunk naprakész és exkluzív információkat, elemzéseket, híreket mind hazánkból, mind a nagyvilágból. Jelmondatunk: "Soha ne félj kimondani azt, amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz! " IMPRESSZUM Felelős kiadó: Innovatív Kommunikáció Alapítvány
Ügynökfilm a rendszerváltás idejéből sajnos inkább a szocreál, mint a történelmi szembenézés szintjén feldolgozva. Hiányzik a rendszerváltás a magyar mozikból, pedig a húszéves évforduló épp elég ürügy lenne a visszatekintésre. Hisz minden rendes társadalom feldolgozza, értelmezi a közelmúltját, hogy tudja, miből, honnan jön, s ezáltal hova tart. (Persze a magyar filmipar eddigi működése sem segítette az alkotókat a nagy átgondolásban és tervezésben, épp most pedig minden változóban van. ) Dézsy László dokumentumfilmes épp húsz éve szeretné megcsinálni filmjét Kakukkról – ez volt a fedőneve annak az SZDSZ-es vezetőnek (avagy az 1989-ben a vezetőségben lévő személynek), aki beszervezett ügynök volt. Minden adott egy drámához, amely kibonthatná a Kádár-korból, a puha diktatúrából a békés átmenet által demokráciába jutó ország és társadalma történetét. Egy rendszerbarát család sarjaként él jólétben Kárász Mátyás, aki titokban mégis ellenzéki akciókban vesz részt. Miután másodszorra is lebukik, a rendőrség két utat kínál fel neki, az emigrációét vagy az együttműködését – Kárász az utóbbit választja.