Joseph Stiglitz, közgazdasági Nobel-díjas tudós a Financial Times Deutschland kommentár rovatában 2008. augusztus Metazin Idézetek megoldási javaslatokból [ szerkesztés] Az állam a szociális rend őre, de a versenyszférában is mértékletességre és szociális felelősségre van szükség. Az egyén szabadságát korlátozni kell, ha az mások szabadságát felemészti. Der Staat ist der Hüter der sozialen Ordnung, aber Wettbewerb braucht Augenmaß und soziale Verantwortung. Die Freiheit des Einzelnen muss begrenzt werden, wenn sie dem anderen die Freiheiten nimmt. Angela Merkel német kancellár; Beszéd a 2008-as Davosi Világgazdasági Fórumon; 2009. Gazdasági válság 2008 e. január 29. BILD Zeitung Ki tudja, hogy hol a vége? Annak, aki a válság kezeléséért felelős, legyen az vállalat vagy ország, nagyon gyorsan fel kell vennie az események ütemét, ritmusát, hogy megpróbáljon ehhez alkalmazkodni és elémenni. Ne a görbe mögött haladjon, ahogy az angolok mondják: "behind the curve", hanem próbáljon elévágni. Bajnai Gordon Gazdasági miniszterként az adott interjúban; 2009. február 13.
↑ Global shares recover lost ground, 2008. 10. 28. ↑ Ma először tesz űrsétát kínai űrhajós, 2008. 09. 25. ↑ A 42 éves Csajt küldi űrsétára Kína, 2008-09-16 Források Credit crisis: World in turmoil (Helyzetkép a világ országairól) (angol nyelven). BBC, 2008. október 27. Stocks slump after choppy session (angol nyelven). CNN, 2008. október 27. Big trouble for Bank of China? (angol nyelven). január 20. Ázsia sem ússza meg a jelzáloghitel-válságot. Gazdasági válság 2008 by http. Napi Gazdaság, 2007. augusztus 27.
Ekkoriban indul meg a diskurzus arról is, hogy a telep területén mely épületek tekinthetőek megőrzésre érdemesnek, a leendő ingatlanfejesztő milyen szabályozásokkal és megkötésekkel láthat neki a terület átalakításának. Az ipari műemlékek vagy műemlék jellegű épületek mindig is az örökségvédelem mostohagyermekei voltak, mivel a használat során a funkcionalitásuk, és nem az esztétikai minőségük a fontos, ezért gyakran mire oda jutnánk, hogy értékként tekintünk rájuk, már annyira rossz állapotban vannak, hogy olcsóbb elbontani őket. A legtöbb csarnok és épület – az itteni gyártelepen is – a 21. századra nagyon rossz állapotba került, rehabilitálásuk vagy megmentésük helyett ezért dönthettek ledózerolásuk mellett. A terület alatt egy nyilvántartott régészeti lelőhely is húzódik, ennek megfelelően az is általános védelem alatt áll, illetve egy ásványvízkút is található itt., kérdés, hogy ezek mennyiben befolyásolják majd a terület fejlesztési irányait. 2008-as gazdasági válság másolata by Nóri Ábele on Prezi Next. Itt, a volt szeszgyár 5 hektáros területén a legújabb, most nyáron napvilágot látott szabályozási terv a volt gyár téglakéményét, és az 1880-as években épült központi csarnokot nevezi védett épületegyüttesnek, illetve ipartörténeti emléknek.
A 19. századi francia realista képzőművészet megteremtője, vezéralakja és első számú botrányhőse, Gustave Courbet 1866-ban forradalmian radikális tettet hajtott végre: megfestett egy nagy szőrös muffot. Pontosabban: egy meztelen női torzót kihívó és közönséges pózban. Gustave courbet a világ eredete o. Méghozzá olyan kényelmetlenül közelről, és olyan nyers részletességgel, hogy az még most, bő másfél évszázaddal később is egészen zavarba ejtő: Gustave Courbet: A világ eredete (forrás: Wikipedia) (egy zárójelben azért jegyezzük meg, hogy egy Courbet-szakértő szerint a testhez egy fej is tartozott eredetileg, csak később valamiért kettévágták a művet. azonban ez egyelőre nem több, mint érdekes elmélet) A világ eredete (L'Origine du monde) címen ismert képhez hasonlót korábban még tényleg nem nagyon csinált senki: ehhez képest a kortárs romantikus és klasszicista festmények szépelgő, mitológiai vagy orientális környezetbe helyezett, sima és puha húsokat villantó meztelenkedései a fasorban sem voltak. Még Manet pár évvel korábban jókora felháborodást keltő képe, az Olympia sem érhetett a nyomába; pláne, hogy azon még muff sincsen!
Courbet pedig a férfi megbízásából készítette 1866-ben a világhírű festményt. Amúgy Schopp teljesen véletlenül bukkant a Párizsi Operaház egykori táncosnőjének nyomára, amikor ifjabb Alexandre Dumas író levelezését elemezte. Történt egyszer, hogy egy magyar festő ellátogatott a Musée d'Orsay-be, ahol az emberek furcsa módon reagálnak a festmény kendőzetlen erotikus naturalizmusának hatására. Ki pfujolt, ki szemérmesen elsettenkedett zavarában, mintha nem is látta volna a képet, mások különböző megjegyzéseket tettek rá: miért ide kellett tenni? A világ eredete című festmény története - nlc.hu. Szóval, említett művészünk azzal szembesült, hogy egy hölgylátogató, akit nyilván nem a képek érdekeltek, hanem feltűnési viszketegségének, vagy csak zavart személyiségének engedve a kép mellé állt és szoknyáját felhúzva mutogatta mezítelen ölét a látogatóknak, akik – és itt jön a csavar – nem a fentebb említett prüdériával reagáltak a látványra, hanem megtapsolták és fotózták a produkciót. Mert hát ilyen az ember, hajlamos egy zavart ember produkcióját díjazni, és azt, aminek festett változatát elítéli, élőben már természetesnek venni.
Megoldódott a világ egyik legprovokatívabb festményének rejtélye Index - Kultúr - Megtalálták az egyik leghíresebb női nemi szerv tulajdonosát Vagy irigységből, hogy nem neki jutott eszébe megörökíteni, netán nincs tehetsége hozzá, vagy hiányzik neki, ki tudja… Dehát örök törvény, hogy az emberi hülyeségnek nincsenek határai, csak fokozatai vannak. Olyannyira, hogy a Facebook közösségi oldal (nekem nincs Facebook fiókom) több esetben nem engedélyezte Courbet festményének közzétételét (Rubens képeit sem). "A világ eredete" - Gustave Courbet festménye. Miközben a hírek arról szólnak, hogy élőben közvetítik az emberek rajta, hogyan gyilkolják egymást, és minden más ocsmányságot, amit embertársaikkal művelnek, önmegvalósításuktól és önkifejezésüktől hajtva. Egy francia tanár végül beperelte a Faceobookot, mert megsértette a szólás és véleményszabadságát azzal, hogy felfüggesztették a fiókját a festmény közzététele miatt. Bizony erre is jó a művészet, hogy az ember természetellenes gondolkodását felszínre hozva, szembesítse saját elfojtott dolgaival.
Vagyis egy sötét háttérrel és fehér lapon egy nő kollektív képe. A pubis és a kissé kissé nyitott mellbimbó mellett nem kell többet megnézni. Ez sokkoló, idegesítő és undorító. Feltételezett modellek A művész szándékosan elrejtette a nő arcát, és általános képet alkotott. De azt feltételeztük, hogy írták, majd elvágták. A későbbi tanulmányok azonban elutasították eztvéleményt. Amikor Courbet festette a festményt, állandó modellje Johanna Hiffernan volt. Van egy teljesen tisztességes arcképe a Courbet ecsetnek, ami az Egyesült Államokban van. De ő volt Courbet szeretett tanítványa. Hirtelen megszüntette az összes kapcsolatot a művészével, miután megjelenik ennek a szemtelen vászonnak. Így ábrázolta Courbet tanítványa. Mint "Szimfóniás az 1. Gustave courbet a világ eredete un. fehérben" vagy "A Girl infehér ". Ha ily módon érzékeli a modellt, akkor a "The Origin of the World" (Courbet kép) igazán istenkáromlású és undorító lesz, ami ténylegesen valójában. Van még egy feltételezett modell - a Gróf Hitel. De ez sem rendelkezik pontos bizonyítékkal.