2017. március 04. szombat, 07:47 2017. március 06. hétfő, 15:07 Dobozy Imre: A TIZEDES MEG A TÖBBIEK komédia 2017. március 6. 19:00 - 20:00 Szereplők: Eperjes Károly, Bede Fazekas Szabolcs, Rancsó Dezső, Szatmári Attila, Tahi József, Fillár István (Pesti Magyar Színház) Belépődíj: 4 000 Ft Hevesi Sándor Művelődési Központ 8800 Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9. 06 (93) 311 468
A tizedes meg a többiek (Keleti Márton, 1965, részlet2) - YouTube
A TIZEDES MEG A TÖBBIEK A tizedes meg a többiek nem egy jó film. Ez maga a FILM. Igaz a Mágnás Miska többszörös nézettséget ért el, de mindent összevetve a "tizedes" hordozza magában mindazon jegyeket amitől egy film sikeres lehet. 1965-re nemcsak a mozinézőknek, de a filmkészítőknek is tele lett a hócipője a sematikus partizán és hasonló háborús filmekkel. Pedig a "tizedes" is annak indult. Aki olvasta Dobozy Imre eredeti forgatókönyvét, az abból készült kisregényét megerősíthet ebben. Szerencsére azonban két olyan ember kezébe került mint Szász Péter, aki nagyszerűen "belenyúlt" és a halhatatlan Keleti Márton, aki minden idők legsikeresebb filmjeinek rendezője. Ne Oscar-díjban gondolkodjunk, az ő filmjei a magyar nézőknek szólnak, szinte kizárólag. Mi a recept tehát: – jól megírt/átírt forgatókönyv – zseniális rendező – nagyszerű színészek. Ne feledjük, ebben a filmben még az epizódszerepeket is Kossuth díjasok serege játszotta! A film első perceiben – mialatt fut a stáblista – egy motorkerékpáros katona száguld a behavazott tájon, nem tudjuk kicsoda ő, a németek és az oroszok is biztos, ami biztos lőnek rá, de közben elismerően mormogják: Der ist ein Soldat!
Hasonlóképpen kiemelkedő a film szereplőgárdája. Nemcsak főszerepekben találkozhatunk ismert színészekkel, hanem a mellékszereplők is a korszak neves művészei. A "tizedes" – vagyis, egész pontosan, Molnár Ferenc tizedes – megszemélyesítője Sinkovits Imre. A "többiek" között elsősorban Major Tamás (Albert, mon Alben, don Alberto, vén majom…, a lakáj, polgári nevén Kovács Dezső) említendő, aki Sinkovitscsal együtt a legkarakteresebb alakjai a filmnek. A film nyitójelenete is ezt a képet erősíti. A motorkerékpáron száguldó tizedes bátran átvág a fronton, míg eljut egy üres kastélyba, ahova rögtön bekvártélyozza magát. A gazda, Drexler báró elmenekülése után a kastély ura és szolgája ekkor már ugyanaz a személy, Albert. "– Ital van a házban? – Van, uram. Mária Terézia Brandy, Zwack Unicum, Black And White, Courvoisier, Scotch, Altvater Gessler, Grand Marnier, Pernod Fils … – Pálinkaféle nincs? – Ez mind az… uram! " Aztán az üresnek hitt kastély lassan megtelik, előkerül a tizedes csapatának többi tagja.
De ez a túlélni igyekvő kisember persze nemcsak egy személy lehet. Elvonatkoztatva a konkrét történettől, ez lehet a túlélni igyekvő, a nagyhatalmak háborújába beszorult Magyarország, a magyar nemzet története is. Ez a kettős motívum az 1956 utáni Magyarországon különös érzelmi töltetet kaphat. Ez a töltet 1965-ben, már a megtorlások után, a kezdődő "puha" diktatúra időszakában a vígjátékba, tragikomédiába oltott magyarázat és feloldozás. A helyzet megváltoztathatatlan, arra nincs más lehetőség, mint az apró ügyeskedések, elnézhető stiklik, egymásra kacsintások útja. A kádári kompromisszum útja persze ily módon nemcsak a kisemberre lehet érvényes, hanem felpuhítja Kádár 1956-jának megítélését is. Kiss Gábor Ferenc Ezt olvastad? Az Ú Mozgókép rovatának vezetője, Árvai Tünde körkérdést intézett szerkesztőségünkhöz azt kérve, hogy írjunk egy rövid cikket, amelyből kiderül, mi
Írta és szerkesztette: Pester Béla Forrás: Cinematrix, Újkor…., Múlt kor Történelmi Magazin.
A színház 1999. november 20-án tartotta első bemutatóját (Füst Milán: Máli néni) a kerület művelődési házában. A Gózon Gyula Kamaraszínház Alapítvány a következő évben, 2000-ben költözhetett be a jelenlegi, felújított épületbe, melyet térítésmentesen bocsátott rendelkezésére a kerületi önkormányzat. Kamaraszínház lévén elsősorban kamaradarabokat adnak elő, de vendégjátékoknak, felolvasói esteknek, egyéni előadásoknak, illetve esetenként koncerteknek vagy egyéb eseményeknek (pl. kiállítás) is helyt adnak. HASZNOS INFORMÁCIÓK: Megközelíthetőség: 276E autóbusszal Örs vezér terétől (Hősök tere megállóig) 98/198 autóbusszal Rákoskeresztúr városközponttól (Hősök tere megállóig) Vonattal: Rákosliget vasútállomásig M0-ás autópálya 2 perc (Rákosligeti lehajtó) Parkolási lehetőség: ingyenes, 32 férőhelyes parkoló
Érte is üzent Németh Antal, a Vígszínház melletti kávéházban találkoztak, neki is hároméves szerződést kínált, persze hasonló feltételekkel, vagyis holnap kettőig ő sem beszélhetett. Most már én sem várhattam tovább, én is megszegtem az ígéretem, elmondtam az én szerződésem történetét. Így lettünk egyszerre nemzeti színházi tagok. A Nemzeti Színház épülete Forrás: Fortepan / Klösz György Keleti pályaudvar 1935. szeptember elsején a Gózon házaspár vonattal érkezik Rákosligetből a Keleti pályaudvarra, onnan taxival indulnak a Blaha Lujza téri Nemzeti Színházhoz. Késésben vannak, hamarosan kezdődik az évadnyitó társulati ülés. Az új igazgató bemutatkozása, az új tagok bemutatása. Berky Lili sürgeti a sofőrt, folyton az órájára pillant. Gózon Gyula mosolyogva teszi kezét a felesége kezére: Ne félj, Lilikém. Ha a Nemzeti Színház harminc évig tudott várni, azt az öt percet még kibírja! A következő öt esztendőben egymást váltják Gózon Gyula pályáján a jelentős prózai feladatok: klasszikus és modern színművekben, drámákban és vígjátékokban.
gózon gyula kamaraszínház 2020 december 5., 15:40 Színház hír Szerző: Fidelio A nyár beköltözik az otthonokba A Gózon Gyula Kamaraszínház elhozza a késő nyári napok hangulatát, az ősz eleji utolsó meleg napsugarakat, az elmúlás ígéretét. Jon Fosse különös, komor, de mégis reménnyel teli története most online elevenedik meg, Kozma András rendezésében. 2015 február 4., 06:58 pál andrás Várhegyi András Pál András: "Csak úgy lehet, ha belepusztulsz" Kevés olyan fiatal színész van, aki pályája során annyi színpadon és helyzetben próbálhatta már ki magát – és alkotott maradandót –, mint Pál András. A Radnóti Színház művészével a váltások időszerűségéről, új impulzusok kereséséről, szerepekről és egy szicíliai jövőképről beszélgettünk. INTERJÚ 2015 január 22., 12:00 premier Fidelio szerk. Premier: Teljes napfogyatkozás A francia szimbolizmus két nagy alakja, Arthur Rimbaud és Paul Verlaine viharos kapcsolatának történetét meséli el a Gózon Gyula Kamaraszínház új előadása. A bemutatót január 24-én tartják.
"A Gózon Gyula Kamaraszínház a XVII. kerület és a régió egyetlen "kőszínháza". Az elmúlt évtizedben számos országosan elismert rendező és színész dolgozott nálunk. A prózai és zenés előadások között volt néhány ősbemutató v. magyarországi ősbemutató is, pld. Thuróczy Katalin: Cselédklozet, Janusz Glowacky: Antigoné New Yorkban, William Blinn: Hajnali mellúszás című darabját nálunk láthatta először a közönség. Emellett számos vendégjátéknak adott otthont a patinás épület. Saját előadásaink közül jó néhány a határon túlra is kapott meghívást. [... ] A teátrum igyekszik minden korosztály igényeit kielégíteni, nemcsak a felnőttekre, hanem a gyerekekre is gondol. Az óvodásoktól a felnőtt nézőkig mindenki megtalálhatja a neki tetsző produkciót. " Hírek Milyen gumit vegyek a bringára? Kerékpárgumiból ma méretben, jellegben, minőségben és árban is hatalmas a választék, és a profik nem várják meg, hogy elöregedjen a gumi a biciklijükön. 2018. May 10. Összes hír Facebook
A színház épületében Babusa János szobrászművész számos művészportréja díszíti a külső és belső tereket. Az épület általános állagromlása miatt eljött az ideje a felújításnak, mely lehetővé válik azzal, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma Rákosmenti Önkormányzatának a Gózon Gyula Kamaraszínház épületének felújítását, fejlesztését célzó támogatási kérelmét 2020-ban bruttó 500 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesítette.
1917 -ben férjhez ment Gózon Gyulához, akivel 1919 -ben nyitották meg a Muskátli Kabarét. 1920 -ban az Apolló Színházban, 1921 -ben a Renaissance Színházban, 1922 -ben a Művész Színpadon, 1923 -ban a Belvárosi Színházban, 1924 és 1926 között a Király Színházban, a Belvárosi Színházban, a Blaha Lujza Színházban és a Magyar Színházban játszott. 1929 -ben szerződött az Új Színházhoz, de játszott a Belvárosi Színházban, a Vígszínházban, a Városi Színházban és a Király Színházban is. 1932 – 33 -ban a Művész Színház, 1934 -ben az Andrássy úti Színház, 1934 és 1935 között a Vígszínház, 1935 -től 1949 -ig pedig a Nemzeti Színház tagja volt. 1943 és 1947 között játszott a Fővárosi Operettszínházban, az Erzsébetvárosi Színházban és a Magyar Színházban is. 1949 -től 1955 -ig az Ifjúsági Színház tagja volt, 1955 -től haláláig a József Attila Színházban és a Magyar Néphadsereg Színházában (ma: Vígszínház) játszott. Utolsó szerepe Molnár Ferenc: A hattyú című darabjában a Főhercegnő megformálása volt.