Diósadi Ady Endre (Ady András Endre, Érmindszent, ma Adyfalva, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27. ) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei. összes költeményei ITT:
Ahhoz, hogy valami élő hitté váljon, nekem kell megtennem az első lépést: odatennem a rubrikát; előkészítenem a földem az esőhöz; feltenni a kérdést, amire várom a választ. S ha végképp nem tudom, mit is kéne tennem, mert annyira megholt már, hogy nem találom a hűlt helyét sem, akkor oda kell lépnem elé, és őszintén elrebegni az imát: " Hiszek Krisztusban, Krisztust várok, Beteg vagyok, beteg ". Sárközi Andrea
Arisztotelész, Seneca és Epikurosz gondolatait összegezve azt mondhatjuk, a barátság az emberek közötti szoros kapcsolat, ami könnyebbé teszi az egymással való kommunikációt és ezzel meghatározó elemévé válhat egy államnak. Alapja a felek közötti bizalom, ám nem szabad vakon hinnünk akárkiben. Barátság nélkül nehezebb megtalálni az örömöt és élvezni az életünket, azonban nem használható fel önös érdekeinkre. Ugyanakkor tisztában vagyunk vele, hogy az általunk említett filozófusok egy teljesen másik korszak alakjai voltak – Arisztotelész és Epikurosz az Kr. e. 3. és 4. század, Seneca a Kr. u. Az igazi barátság valódi értéke. 1. század gondolkodója. Nem ismerhetjük az akkori viszonyokat, hagyományokat, társadalmat és mindazon elemeket, amelyek a barátságot meghatározhatják. Elképzelhető, hogy ebben az időben, más tényezők alapján fogalmazták meg azt, hogy mi az a "barátság". Ennek tudatában nem biztos, hogy elképzeléseikkel kapcsolatos kritikánk mindig megállja a helyét. Összefoglalva, az esszénk lényege az volt, hogy a barátságot több szempontból is megvizsgáljuk és bebizonyítsuk, hogy miért ez az egyik legfontosabb érték a világon.
Bezártam a bejárati ajtót, kulcsra, s rögtön ott, az előszobakövön csuklottam térdre, ez az a rendkívül nevetséges pozíció, amit már a legigénytelenebb filmek sem mernek ábrázolni, mégis, mint az én példám mutatja: létezik.
A barátoknak nem kell egymás előtt álarcot hordaniuk. William Blake: "Kutattam önmagamat, De lelkem meg nem leltem; Kutattam Isten után, De Isten került engem; Kerestem egy barátot, És mindhármat megleltem. " A barátság jó és nagy érték az ember életében. Ezt már az ószövetségi szentírás is tanítja: "A hűséges barát erős támaszod, kincset talál, aki ilyen barátra szert tesz. A hű barátnak egyszerűen nincs ára, nincsen, ami vele értékben fölérne. Barátság Mint Érték: M2 Pk Érték. Mint az élet balzsama, olyan a jó barát; akik az Urat félik, találhatnak ilyet" (Sir 6, l4-l6). Nemesszeghy Ervin szögezi le részletező tanulmányában, hogy hitünk alapvető tanítása életünk célját, beteljesedését és boldogságát az Istennel való személyes szeretet-kapcsolatban elérni. Így alakulnak ki pozitív-kapcsolatok (Szókratész és tanítványa), és a negatív kapcsolatok (bűnözők közt), mert a hasonló a hasonlót vonzza. Mi az oka, hogy vannak emberek, akiknek nincsenek barátai? A válasz több tényezőre vezethető vissza: előfordulhat, hogy túlságosan zárkózottak ahhoz, hogy valakit is elfogadjanak, az én-központúság, szegényes az érzelmi energiája, neurózis vagy egyszerűen kevés a szabad ideje.
A barátság a létnek az a köre, ahol az Én is megmarad, a közösség is teljesül, és tovább él érintetlenül, de a kettő között és a kettőtől függetlenül a létnek egy teljesen új, sem az egyikből, sem a másikból le nem vezethető, harmadik lehetősége támad. Új létforma nyílik meg, melyben a személy a maga valójában, nem pedig valamely csoport tagjaként vesz részt. A gondolkodók minden korban törekedtek megragadni a lényegét. Az ókorban Platón Lüszisz című dialógusában Szókratész ekképpen vélekedik: "Az erényesség szempontjából fontos, hogy a barátok hasonlóan gondolkodjanak, ami nem szükségszerűen jelenti azt, hogy mindenben egyet kell értsenek. Barátság mint érték alacsony. Ha a hasonlóság nem teljesen érvényesül, az arányosság biztosíthatja az egyensúlyt". Arisztotelész fejtegette, hogy az erényből fakadó barátság lehet tökéletes, mely a hasonló erkölcsi jó tulajdonságokkal rendelkező személyeket egyesíti; egymásban támaszt és örömet találnak. Cicero szerint igazi barátság csak jó emberek között létezhet, mert csak azoknál találjuk meg azt az önzetlenséget, lojalitást és rendetlen szenvedélyektől való szabadságot, mely a barátságot fenntartja.
Ca 125 érték Az igaz barátság titkai – Hogyan kezdődik, és hogyan tarthat örökké? A barátság a létnek az a köre, ahol az Én is megmarad, a közösség is teljesül, és tovább él érintetlenül, de a kettő között és a kettőtől függetlenül a létnek egy teljesen új, sem az egyikből, sem a másikból le nem vezethető, harmadik lehetősége támad. Új létforma nyílik meg, melyben a személy a maga valójában, nem pedig valamely csoport tagjaként vesz részt. A gondolkodók minden korban törekedtek megragadni a lényegét. Barátság mint érték vagy. Az ókorban Platón Lüszisz című dialógusában Szókratész ekképpen vélekedik: "Az erényesség szempontjából fontos, hogy a barátok hasonlóan gondolkodjanak, ami nem szükségszerűen jelenti azt, hogy mindenben egyet kell értsenek. Ha a hasonlóság nem teljesen érvényesül, az arányosság biztosíthatja az egyensúlyt". Arisztotelész fejtegette, hogy az erényből fakadó barátság lehet tökéletes, mely a hasonló erkölcsi jó tulajdonságokkal rendelkező személyeket egyesíti; egymásban támaszt és örömet találnak.
Egy haver? Vagy udvariasan kikerüli a választ, vagy megejt egy kegyes hazugságot, hiszen nem akar feszültséget kettőtök között. A legjobb barátod szinte mindent tud rólad, ismeri a családi hátteredet, napi szinten követi az életed alakulását, nem hallásból értesül a sikereidről - ő ott van, amikor a fontos dolgok történnek az életedben.