Természetesen a címhez hű módon kellően egyszerű, könnyed és újrahasznosított a sztori: öt frissen érettségizett fiatal lemegy a Balatonra – dolgozni, pihenni, bulizni, talán nem ebben a sorrendben –, egy hatodik srác pedig szállást ad nekik, így óhatatlanul is belekeveredik a hülyeségeikbe, pedig ő aztán tényleg nem szeretne. Dyga Zsombor © MTI / Kallos Bea Újdonságokkal egyáltalán nem tud szolgálni a történet, de ez nem baj, hiszen a helyszíni képek kellemes retrója vagy a fiatalkori botladozások nosztalgiája simán elviszi a hangulatot. Egy sorozat első része nyilvánvalóan sorsdöntő – itt kötelező felvázolni az alapsztorit, bemutatni a fő karaktereket, és a sok vázolgatás mellett még egy kicsit érdekessé is tenni a cselekményt, hogy behúzza a nézőt a második részre. Az Egynyári kaland ezt tökéletesen, amerikai mintára oldja meg. Hamar megismerünk mindenkit: a két srácot (a béna és a bájgúnár) és a három lányt (a beképzelt, a félénk és a kavarós), majd a szülei nyaralóját felügyelő, teljesen életképtelen szállásadó fiút.
Legalább 20 éve nem készült ifjúsági tévésorozat Magyarországon, az Egynyári kaland pedig egész jó vállalkozás ahhoz képest, hogy könnyen arcátlan Balaton-promóba fulladhatott volna. Hiába az ezerszer újrahasznosított történet, a kellemes balatoni retró és az ismerős fiatalkori helyzetek miatt simán nézőbarátra sikerült az éppen a felénél járó széria. Az ifjúsági tévésorozat – bármennyire is áramlik egyfajta szocreál hangulat ebből a szóból – tipikusan egy olyan elfeledett műfaj, aminek újjáélesztésével lehet, hogy nem a mai köztévét bíznánk meg, ha lenne valami beleszólásunk. Bár a kis-balatoni Tüskevár, a lakótelepi Utánam, srácok! vagy a Keménykalap és krumpliorr annak idején simán elérte a célközönséget, az újabb generációk már sokkal érzékenyebbek popkultúrailag. A fiatalosnak tűnni akarás modorossága, vagy egy kis belföldi turizmus-propaganda könnyen keresztbe tehetett volna az Egynyári kaland nak. Szerencsére ennél jobb a helyzet, hiszen a köztévés jelenlét kimerül annyiban, hogy a "nemzeti főadó" rangra emelt Duna nézettségét növeljük a sorozat nézésével, na meg hogy a tárgyalt generáció által ténylegesen használt kifejezések helyett olyanok hangzanak el benne, hogy "a kutya mindenit".
Bence (Rubóczki Márkó) és Zsófi (Schmidt Sára) Innentől pedig sablonok és klisék váltják egymást, gyakorlatilag a Szerelmek Saint Tropez-ban riviérája cserélődik a Balcsira, és ugyanott vagyunk. Egymás munkájára pályázás, egymásnak megtetszés, majd egy elszólás miatt összeveszés, féltékennyé tevés, kínos helyzetekbe kerülés, így tovább. Enyhén komikus helyzetekkel, valószerű szituációkkal, retróskodással operál a forgatókönyv (ez jó), de az istenért sem tud szabadulni az olyan életidegen modorosságoktól, hogy "lemoslak, mint bálnazsírt a monszun" (ez nem jó). A szereplőgárdát szerencsére tök ismeretlen arcokkal töltötték fel, így egyrészt a "miben játszott ez a srác/csaj" idegesítő fejtörését a sokkal izgalmasabb "kire hasonlít ez a srác/csaj" játék váltja fel, de ami még fontosabb, így nem vonja el a figyelmet a színészek játékáról a korábbi szerepeikkel való azonosítás. Ennek megfelelően összességében természetesek az alakítások – amikor pedig nem, az a forgatókönyv hibája. Essünk gyorsan túl a kevés kivételen: az igazi szerencsétlen üdülő-házigazdát játszó Héricz Patrik az életben valószínűleg normális fiú lehet, mert szerencsétlent nem tud játszani, az exét visszahódítani igyekvő különc figurát alakító Tasnádi Bence pedig túl színpadias ehhez a könnyed realista hangulathoz – őt sokkal szívesebben néztük a Gifszínházban.
4. A történelem ritkán teszi meg azt a szívességet, hogy ilyen egyértelműen jelentse be előre az érkezését. Márpedig ez a nyár borítékolhatóan megy a nagykönyvbe. Persze egyrészt azért, mert egy év bezártság után kiszabadulni nem semmi dolog. De az se lesz kutya, amikor bedől az összes hitel 20%-a. Hogy érthető legyen: a válság sosem valami új dolog, hanem csak az eddigi ellentmondások felszínre törése. Az eddigi ellentmondás nagyjából az volt, hogy amerre ez az egész halad, dráguló ingatlanokkal, végtelen turizmussal, egyre szarabb helyekkel és egyre szarabb zenékkel, egyre nagyobb senkiháziakkal egyre nagyobb pofával, az mintha valahogy nem lenne kerek. S lőn: blöff volt az egész. Hitelből ment, és most tartják a markukat. Nem mentünk egy évig inni, és most rájuk dől a ház. Mint mindig, a legjobb vicc most is a sorok között volt elrejtve. Erre írjon himnuszt a WellHello. 5. Mit kezdjünk ezzel? Mit kezdjünk a romokkal és mit kezdjünk magunkkal? Mit kezdjünk azzal, hogy kiderült – nálunk van a hatalom?
Na nem a Duna tv-n futó sorozatot szeretném most bemutatni, inkább a növényekről írnék pár sort. Legegyszerűbben fogalmazva az egynyári növény az a lágyszárú (ez azért megvan még biosz óráról, ugye? ) növény, ami egy év alatt kifejlődik, meghozza a virágát, termését, majd el is pusztul. A kertépítésben egynyáriak alatt a kifejezetten díszítő szándékkal ültetett, intenzíven virágzó növényeket értjük. Ezek a növények gyakorlatilag egészen fiatal palánta koruktól kezdve gazdagon virágoznak, azaz rögtön díszítenek. Használhatjuk balkonládákban vagy virágágyásokban. Úgy érdemes gondolkodni, hogy mérettől függően m2-enként 20-50 darabot ültessünk. Az egynyári nem olcsó mulatság, mivel a kis növényekből nagyon sok kell, és még a helyi piacon is 100-150 forint darabja (inkább 150, számla nélkül, kápé), nagyobb méretű példányokat pedig 5-600 forintért kapunk (lásd egy formásabb petúnia), de az akasztós összeültetéseket általában 2-3000 forintért árulják. Kertészetekben érdemesebb inkább a latin nevükön keresni őket, a magyar nevek elég kacifántosak, én még például sosem láttam pázsitszulákot feliratozva.
Ebben a történetben Geralt és Yennefer - akiket többször is összehozott már a sors - néhány olyan napját ismerhetjük meg, amikor éppen együtt vannak és bár a vaják genetikailag képtelen a szeretetre és az érzésekre, valami mégis megmozdul benne Yen iránt. Ekkor azonban feltűnik a háttérben egy Istredd nevű varázsló, akivel kapcsoltban kiderül, hogy szintén gyengéd szálak fűzik Geralt szerelméhez. A rövid történet tele van óriási fordulatokkal, filozofikus és elgondolkodtató momentumokkal, utalásokkal, kikacsintásokkal - Sapkowski talán Tolkien előtt is szeretne tisztelegni egy régi tünde legenda említésével -, végezetül pedig egy olyan fináléval, ami kis híján képes könnyeket csalni az olvasó szemébe. A végzet kardja olvasása közben tehát éppen ezért elhisszük azt a varázslatos fantáziavilágot, ami más könyvek vagy egyéb produktumok esetében gyakran eszünkbe juttatja, hogy ez csak egy álomvilág. A végzet kardja 1966. Sapkowski univerzumában alighanem az a legszebb, hogy el is hisszük, amit olvasunk. Mindemellett pedig képesek vagyunk saját helyzeteinket, saját élettapasztalatunkat és emlékeinket is belevinni vagy társítani az olvasott gondolatokhoz.
Sőt, a gyönyörű képeket és a fantasztikus vágást maga a Mester is megirigyelhetné, a fináléban prezentált mészárlástól pedig John Woo is elsápadna. Tigris és sárkány 2: A végzet kardja. Emellé kapunk egy izgalmas, antihős karaktert, egy remek sztorit és egy adag elmélkednivalót. Kis hátrány, hogy a regénysorozaton alapuló filmet eredetileg trilógiának szánták, ám a folytatások soha nem készültek el, így a Sword of Doomnak van is befejezése, meg nincs is... De ettől még mestermű a javából! Főoldal Bejelentkezés Részletes keresés Filmek Toplisták Egyéni listák Bemutatók Folytatások Napok filmjei Vapiti-díj Egyéb díjak Közösség Fórum Kommentek Szavazások Kedvenceid Hasonlók Jófejek Mindenki Egyéb Rólunk Impresszum Szabályzat Adatvédelem Feketelista Kassza Facebook YouTube
A háborús bombázások nyomán a híres tárgyat egy ház pincéjében rejtették el. 1945. április 30-án délután 14 óra 10 perckor Patton tábornok parancsára William Horn hadnagy az amerikai kormány nevében lefoglalta a Longinus-lándzsát. Különös egybeesés, hogy nyolcvan perccel később, 15 óra 30 perckor Adolf Hitler Berlinben, a Führer-bunkerben öngyilkos lett. Eisenhover tábornok parancsára a birodalmi jelképeket – köztük a Longinus-lándzsát is – visszaszállították Bécsbe, ahol ma a Schatzkammerban, a Habsburgok történelmi székhelyén, a Hofburg kincstárában láthatók. NÉZZ SZÉT A KATEGORIZÁL TÉMAKÖREINK CIKKEI KÖZÖTT: ELTITKOLT VILÁG | AKTUÁLIS HÍREK | Közélet | Járvány | Nagyvilág | Nemzeti | NeoLiberális | VeszélyZóna | Diktatúra | Bevándorlás | Rasszizmus | Érdekességek | Eltitkolva | Videók | Teljes adások Republished by Blog Post Promoter Oszd meg a cikket ismerőseiddel