A békéscsabai István malom Magyarország első gőzmalmát, a József malmot, Széchenyi István kezdeményezésére 1841-ben építették Pesten. Csabán a több, mint félszáz száraz-, szél- és vízimalom mellett 1853-ban már gőzmalom is létesült, Pain Antal hamburgi gépész építette. A malomépület már 1851-ben elkészült, júliusban a gőzgépet is üzembe helyezték, azonban a mutatkozó technikai problémák miatt az üzem csak 1853-ban kezdte meg a termelést. A csabai liszt keresett áru lett külföldön is 1860-ban a malom Epstein Lipót, Simon, Móric és Lajos tulajdonába került, majd 1865-ben a városnak ajánlották fel megvételre. Az üzlet nem valósult meg, a malmot Deutsch Bernát pesti kereskedő vette bérbe. A malomipar fellendülését is a vasútnak köszönheti a város. Az 1858-an átadott Pest-Arad, majd 1871-ben az alföld-fiumei vasút Nagyvárad és Hódmezővásárhely közti szakaszának átadása után Csaba vasúti csomópont lett. Az olcsó szállítási lehetőség kihasználásával a kiváló minőségű búzából őrölt csabai liszt hamarosan keresett áru lett külföldön is.
1872-ben Epstein özvegyétől megvette a malmot Rosenthal Márton gyulai szappanos– és gyertyaöntő mester, aki lebontatta az eredeti épületet és új malmot épített, ami a Rosenthal Márton Rt. gőzmalom nevet viselte. Két évtized múltán a malomépületet kibővítették, közepére tornyot építettek. 1895-ben már 180 ezer mázsa búzát őröltek benne, amiből 25 ezer mázsa finomlisztet szállítottak nyugati országokba. A malom elsőként nőtt ki a kisipari keretek közül. 1915-ben azonban egy lisztrobbanás következtében a malom kigyulladt, és az épület súlyos károkat szenvedett. Újjáépítésekor ötemeletes lisztraktárral és gabonasilóval bővült a malom. A Rosenthal Gőzmalom Rt-t az alapító fiai, Adolf és Ignác emelték a hazai malomipar legmodernebb üzemévé. 1914-ben átnevezték Békéscsabai István malomnak, ez a felirat a mai napig olvasható a torony homlokzatán. A malmot fél évszázados működése alatt többször korszerűsítették, országosan a legjobb hírű malomként tartották számon. Az 1930-as években az ország vezető, napjainkban pedig hazánk második legnagyobb gőzmalma volt, amíg 2005-ben be nem zárták.
(Borítókép: Tűzoltók az egykori békéscsabai István-gőzmalomnál, amely kigyulladt 2019. május 21-én. A malmot 1853-ban építették, a termelést 2005-ben állították le. Az épület 1915-ben egyszer már leégett. Fotó: Lehoczky Péter / MTI)
1853-ra épült meg az első békéscsabai gőzhajtású malom, a Pain-gőzmalom, amely a pécsi után a második ilyen típusú vidéki építmény volt. Ekkor a malomban dolgozó kilenc molnár óránként négy köböl búzát őrölt lisztté. A Pain-gőzmalom hét évig működött, utána Epstein Lipót és családja vette át 1860-ban, majd Deutsch Bernát pesti kereskedő bérelte ki az épületet. 1872-ben Epstein özvegyétől megvette a malmot Rosenthal Márton gyulai szappanos- és gyertyaöntő mester, aki lebontatta az eredeti épületet és új malmot épített, ami a Rosenthal Márton Rt. gőzmalom nevet viselte. Két évtized múltán a malomépületet kibővítették, közepére tornyot építettek. 1895-ben már 180 ezer mázsa búzát őröltek benne, amiből 25 ezer mázsa finomlisztet szállítottak nyugati országokba. A malom elsőként nőtt ki a kisipari keretek közül. 1915-ben azonban egy lisztrobbanás következtében a malom kigyulladt, és az épület súlyos károkat szenvedett. Újjáépítésekor ötemeletes lisztraktárral és gabonasilóval bővült a malom.
Az őrlemények szállítása a malom telepére bevezetett gazdasági vasúton történt. 1913-ban kapacitását több mint a kétszeresével emelték fel. A cég 1914-ben az Első Békéscsabai Gőzmalom Rosenthal Márton Rt. nevet vette fel. 1915 márciusában lisztpor robbanása következtében az épület kigyulladt, balszárnya teljesen leégett. A majdnem két hétig tartó tűzvészben a gépek többsége megsemmisült vagy megrongálódott, a főfalak egy része beomlott. Az újjáépítés már májusban elkezdődött Ádám Gusztáv városi mérnök tervei alapján. A második világháború után a gőzmalmot államosították és felvette az István Malom nevet. Az elavult berendezést korszerűsítették, így a malom 1953-ban, fennállásának 100. évfordulóján elérte addigi legnagyobb termelését, az évi 6000 vagont. Éves átlagban 245 embert foglalkoztattak. 1961-ben a malmot villamosították. Békés megyében a korábbi száz malomból 1973-re már csak tíz maradt, az István malom évi 6300 vagonos teljesítőkapacitásával az ország egyik legnagyobb malma volt.
A "kis kvártélyház" épületét 1894-ben adták át. Tervezője Walch Viktor budapesti építész volt, kivitelezője pedig Lemberger S. volt. Ez az épületrész a mai gimnáziumi épület sarki szárnya a főbejáratig. Madarász Imre (1846-1918) református lelkész, országgyűlési képviselő kezdeményezésére 1906-ban bővítették az evangélikus református főgimnázium épületét eklektikus stílusban. Ekkor épült meg a jelenlegi bejárat és az attól balra fekvő épületrész, így kialakítva az iskolaépület végleges architektúráját. A Nagykunság meghatározó oktatási intézményévé vált a bővítés révén, amikor is nyolcosztályos gimnázium lett, és az érettségiztetés jogát is elnyerte. Az iskolaépület főhomlokzatának középső, főbejárati épülettömege rizalit jelleggel emelkedik ki önálló, kontyolt nyeregtetővel. Az egyik oldalszárny L alakban befordul, és a szárak találkozásánál le van sarkítva. Karcagi nagykun református gimnázium és egészségügyi szakgimnázium. Az épület homlokzatat nyers téglafelület, amit vakolt rsézletek díszítenek. Az ablakok félköríves záródásúak. A sarkokon és a mellékbejáratok felett ikerablakok láthatók.
Óvodák, általános iskolák, középiskolák, felsőoktatás Az adatbázisban 3. 135 iskola található