A tanzániai Mangi Melit 1900-ban ítélték kötél általi halálra, emberek tucatjai máig keresik a maradványait. április 28., 18:10 Kína és Oroszország ellen meg kell vívni a gazdasági háborút Afrikában és más fejlődő területeken is. Európának elemi érdeke, hogy a zsebébe nyúljon. 2021. december 11., 06:09 A gyarmatosító múlt nyomai a mai napig érzékelhetők a kultúrában és a társadalomban. 2021. augusztus 13., 17:38 Egy kiszivárgott kormánydokumentum önrendelkezést biztosítana az új-zélandi őslakosoknak, ami történelmi sebeket tépett fel. 2021. július 1., 17:35 Van, akinek felfedező, van, akinek rabszolgatartó tömeggyilkos. Német gyarmatok az első világháború előtt a biztonságos mód. 2021. június 23., 10:08 Sokak szerint a gyarmatosítás szimbóluma. 2021. június 9., 16:35 2020. április 24., 15:46 Támogatásból készült Repárszky Ildikó, a Fazekas vezető tanára a világháború előtti hatalmi viszonyokat mutatja be, és a háborúhoz vezető utolsó szikrát. 2019. szeptember 15., 12:04 Molotov-koktélozás, rendőri oszlatás az újabb engedély nélküli óriásdemonstráción.
A német U-Bootok ellen már Pearl Harbor előtt is harcolt az Egyesült Államok 2022. május 13. 09:08 Múlt-kor Amerika közeledése Nagy-Britanniának sürgős segítségre volt szüksége. Kapóra jött, hogy az Egyesült Államok nemrégiben újraválasztott elnöke, Franklin D. Roosevelt az amerikai közvélemény ellenérzései dacára elkötelezte magát az utolsó, Hitlerrel szemben álló nyugat-európai ország mellett, és kész volt maximálisan kiaknázni a hivatala adta lehetőségeket a szigetország megsegítésére – az Egyesült Államok hivatalos semlegességének fenntartása mellett. Az egyezség, amelyet Roosevelt elnök és Churchill brit miniszterelnök nyélbe ütött, végül Észak-Amerikában és a Karibi-térségben bocsátott brit külbirtokokon lévő katonai objektumokat az Egyesült Államok rendelkezésére (valamint engedélyt újak építésére), cserébe utóbbi 50 darab, az első világháború idején épített, de fel nem használt rombolót adott át a briteknek. A német U-Bootok ellen már Pearl Harbor előtt is harcolt az Egyesült Államok » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az SS Benson tankerhajó, miután egy német tengeralattjáró megtorpedózta New Jersey állam partjainál, 1942. február 28.
Ez utóbbi helyszínen, 1943-ban játszódik történetünk, amelynek hőse az első vonalban szolgálatot teljesítő, feladatát remekül végző, ám a háborút és még inkább a nácikat gyűlölő veterán Steiner őrmester ( James Coburn), aki harcedzett szakaszával a legveszélyesebb feladatokat is vállalja, és a leghajmeresztőbb helyzetekből is kivágja magát. Német gyarmatok az első világháború előtt dokumentumfilm. Szüksége is van minden tapasztalatára és szerencséjére, mert új felettest kap: az előléptetésért taposó porosz Kranksi százados ( Maximilian Schell) bármire képes, hogy megszerezze a hőn áhított, dicsőséget hozó Vaskereszt kitüntetést – és ezért bárkit hajlandó feláldozni. A filmet az a hollywoodi veterán Sam Peckinpah ( Vad banda, Szalmakutyák, A szökés) rendezte, aki leginkább erősen stilizált harcjeleneteiről volt ismert, amelyben fröcsögött a vér és repültek szerteszét a végtagok, vagyis ideális választás volt. Azt leszámítva, hogy a fénykorán már túllévő, egyébként tényleg zseniális Peckinpah súlyos alkoholista volt, és emiatt napokra kidőlt a jugoszláviai forgatáson, különösen azután, hogy felfedezte a helyi slivovicát.
Tóth Krisztina az egyik legismertebb és legolvasottabb magyar szerző, munkáját számos irodalmi díjjal ismerték el. Verset, prózát, színpadi műveket és gyerekkönyveket egyaránt ír. 1967-ban született. Szobrászatot, majd irodalmat tanult, egyetemi évei alatt két évet Párizsban töltött. Budapesten él. Francia költészetet fordít, kreatív írást tanít. Tíz verseskötete és nyolc prózakötete jelent meg. Műveit több mint tizenöt nyelvre fordították, regényei és novellái olvashatóak többek között német, francia, lengyel, finn, svéd cseh és spanyol nyelven is. A gyerekirodalomban szokatlan témájú, humoros hangvételű, a tabutémákat könnyedén feldolgozó műveivel hívta fel magára a figyelmet. Az Anyát megoperálták című könyve kisiskolásoknak mondja el, mi is az a daganatos betegség, az Orrfújós mese főszereplője pedig két fika, akik egy orr jobb és bal oldalában laknak. A lány, aki nem beszélt című meséjét saját lányának örökbefogadás-története ihlette. Legutóbb Világadapter címmel jelent meg verseskötete.
E kiadvány ugyan rövid életű volt, ám megváltoztatta a hozzáállást a modern líra nyelvéhez, és létrehozta a máig objektív líraként emlegetett irányzatot – fogalmazott Tóth Krisztina, aki részletesen kitért a tárgyias líra meghatározására is. Kifejtette, hogy itt nem a személyes közlésen, a lírai énen és a vele történteken van a hangsúly, hanem a szerző valamely külső tárgy, látvány, jelenség kapcsán, azon keresztül nyilatkozik meg. Nemes Nagy Ágnes is arra törekedett alapvetően, hogy "elszemélytelenítse" líráját, versei jó részében rejtőzködő maradt, nem tárta fel érzelmeit. Életében megjelent kötetei is erről tanúskodnak. Éppen ezért volt nagy meglepetés az 1996-ban a Jelenkor által kiadott kötet, amely a költő azon, személyesebb hangú, válogatott költeményeit is tartalmazza, amelyeket addig a szélesebb nyilvánosság nem ismerhetett. Tóth Krisztina elmondta: a versek egy mappából kerültek elő, a szennyeskosár aljáról, és a jogutód hozzájárulásával szerepelhetnek a Nemes Nagy összegyűjtött verseit tartalmazó könyvben.
portré;Tóth Krisztina; 2020-12-13 09:20:00 AZ IRIGYKEDŐ UTÓKOR XIV. Kortársainkat nem választhatjuk meg, nem cserélhetjük le, de ha szerencsénk van, akkor akadnak köztük kivételes emberek is, akikért irigyelni fog minket az utókor. Egyetlen közös jellemzőjük: minden korban kevesen vannak. Az első kötetének címe megmaradt bennem: Őszi kabátlobogás. Nem tudom, hogy miért, de volt ebben valami franciás. És ez tűnt föl az írásaiban először, a francia hang, amire különösen érzékeny vagyok, nála kiéreztem a szavak mögül Franciaországot. Úgy értem, nem csak konkrét utalások szintjén, hanem valamiképpen a belső, mélyebb rétegekben. Mintha megjelent volna a kilencvenes években a magyar irodalomban egy Tóth Krisztina nevű költő(nő), aki magyar létére francia jelenség. A másik kötetcím, ami nem múló és emlékezetes: Az árnyékember. Ez a cím is betalál annak, aki saját magában árnyékembert rejteget – hát még annak az árnyékembernek, aki itt jár-kel köztünk, és nem meri a belső, nem árnyéklétét világra hozni.