Az épület mögött kialakított új, modern épületszárnyat egyebek mellett multimédiás oktatóteremként, tudományos kutatóhelyként, filmvetítések és kisebb konferenciák helyszíneként lehet majd használni. A beruházás megvalósulásáért köszönet illeti a magyar államot, amely a költségek felét, valamint az Európai Gazdasági Térséget, amely az EGT Finanszírozási Mechanizmus keretében a költségek negyedét finanszírozta. Az említett funkciók műemléki környezethez illő megjelenítése érdekében április elején nyilvános kommunikációs arculati pályázatot írt ki a Hegyvidéki Önkormányzat. A pályázóknak egységes tervet kellett készíteniük az épületen elhelyezendő "LÓVASÚT Kulturális és Rendezvényközpont" feliratra, az általános tájékoztató táblákra, az épületen belüli piktogramokra, a programokat, kiállításokat hirdető plakátokra, meghívókra, a sajtótájékoztatókon, rendezvényeken használható molinókra és a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény úgynevezett kisarculatára, például a névjegykártyákra, levélpapírokra, borítékokra.
Az épület rekonstrukciója során elbontásra került a középső rész utólagos beépítése, így az egykori nyitott várócsarnok – amit oldalról csak üvegfal határol – ismét eredeti szépségében lesz látható. Az épületet a föld alatt, a pinceszinten bővítettük, valamint a hegyoldalba süllyesztve egy új, többfunkciós épületrész jött létre, amelyet egyebek mellett multimédiás oktatóteremként, tudományos kutatóhelyként, filmvetítések, konferenciák helyszíneként lehet használni. Az épületegyüttes gépészetét a környezettudatosság és fenntarthatóság elveit szem előtt tartva tervezték meg, ennek szellemében a hűtésről és a fűtésről egy talajszondás, hőszivattyús rendszer gondoskodik majd. A megújult Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontról készült képek: Fotó: Balkányi László
A II. világháborúban az épület nem sérült meg, de az állapota az évtizedek során folyamatosan romlott. Később a 81-es villamos járt erre, amit 1955-ben 58-as számú villamosjelzésre cseréltek. A zugligeti 58-as villamosvonalat a rossz műszaki állapota miatt 1977. január 17-én megszüntették. A villamos helyett villamospótló autóbuszokat indítottak. A folyamatosan romló állapotú ház 1977-ben a BKV-tól a XII. kerületi tanács kezébe került. Később tervek készültek a volt villamos-végállomás épületének megmentésére, hasznosítására. 2017-ben sikerült az épületet az eredeti, Kauser József-féle terveknek megfelelően rekonstruálni. Nyitókép: A Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont, az egykori zugligeti lóvasút-végállomás épülete (Forrás:)
Klein Dávid és Varga Csaba is elindult a csúcsmászásra A Kalifa Himalája Expedíció 2018 keretében mindkét hegymászó elindult pénteken a csúcsmászásra: Klein Dávid a Sisapangma 8027 méteres csúcsát, Varga Csaba a Kancsendzönga 8586 méteres csúcsát vette célba - közölték az expedíció szponzorai az MTI-vel.
2022. április 21. A legendás és szinte megközelíthetetlen Kancsendzönga alaptáborában járt a sportember. A 8586 méteres magasságú hegycsúcs meghódítására készül, ami világszenzációnak számít. Ez a hegy a harmadik legmagasabb a térségben. Eddig öt, nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsot hódított meg. A ma élő legsikeresebb magyar hegymászó, Varga Csaba a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsa, a 8586 méteres Kancsendzönga megmászását tűzte ki célul. A Himalájában, Nepál és India határán fekvő hegycsúcsot a nagyváradi építész, mint minden alkalommal, ezúttal is tiszta mászással, pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül próbálja elérni. 2018-ban már jártam a hegyen, közel a csúcshoz, de akkor az extrém hideg megakadályozott az elérésében, talán még nem voltam teljesen kész rá. Most viszont tapasztaltabban több esélyem van a sikerre, hogy én legyek az első magyar, aki eléri a Föld harmadik legmagasabb csúcsát és épségben vissza is tér a hegyről – fejtette ki az indulás előtt Varga Csaba.
Feljutott a nepáli Dhaulagiri csúcsára Varga Csaba nagyváradi hegymászó – írta meg a Főtér. A sportoló már 2019-ben is megpróbálkozott a 8167 méter magas csúcs teljesítésével, de akkor a rossz időjárási viszonyok miatt kénytelen volt meghátrálni. Idén szeptemberben aztán újra nekivágott az expedíciónak, ám most sikerrel is járt és immáron az ötödik nyolcezres hegycsúcsot sikerült meghódítania. A lap megjegyzi, hogy a mostani eredménnyel már Varga Csaba a legsikeresebb élő magyar hegymászó, hiszen jelenleg egyedüliként büszkélkedhet öt darab nyolcezer méteres csúcs teljesítésével. A legeredményesebb magyar hegymászó a csíkszeredai Erőss Zsolt, aki összesen tíz 8000 méter feletti csúcsot tudott teljesíteni 2013-as haláláig.
Reményeim szerint ez a büszkeség minél hamarabb társul azzal az attitűddel is, hogy a határon túli magyarok a saját szülőföldjükön akarjanak élni, és ne érezzék szükségét annak, hogy Magyarországra, vagy még rosszabb esetben Nyugat-Európába költözzenek. A statisztikák ellenére látok valamiféle pozitív változást a fejekben. Látom a fénysugarat. Horváth: Tehát akkor összességében bizakodó vagy. Varga: Nincs más választás. Optimistának kell lenni és hinni a jövőben, valamint a saját erőnkben. Csak magunkra számíthatunk.