I. Ferenc német-római császár, Mária Terézia férje 250 éve halt meg Kétszázötven éve, 1765. augusztus 18-án halt meg I. (Lotharingiai) Ferenc német-római császár, Mária Terézia férje, a Habsburg-Lotharingiai-ház alapítója. Francia nagyapja Lotharingia birtoklásán különbözött össze a Bourbonokkal, és az ősellenség Habsburgoknál keresett támogatást, majd feleségül vette I. Ferenc 1708. december 8-án Nancy városában született, a Lotharingia hercege címet 1727-ben, apja halála után örökölte meg. I ferenc német római császár tiziano 1548. Akkor már évek óta a bécsi udvarban élt, ahol III. Károly császár pártfogását élvezte, sőt a császár őt szemelte ki lánya, Mária Terézia férjének. 1732-ben magyarországi királyi helytartónak nevezték ki a tisztségtől igencsak húzódozó Ferencet. Pozsonyi székhelyén az ügyekkel nem sokat törődött, inkább a közeli Bécsben udvarolt (franciául, mert németül élete végéig sem tanult meg tisztességesen) jövendő feleségének, akivel szép lassan egymásba szerettek. Az esküvő azonban késedelmet szenvedett. Lotaringiai Ferenc István, a Lotaringiai-házból származó herceg, aki 1729 és 1737 között Lotaringia és Bar uralkodó hercege III.
A trónörökösnőnek a nagypolitika szabályai szerint az apja keresett férjet. Ferenc akkor már évek óta a bécsi udvarban élt, ahol III. Károly császár pártfogását élvezte, sőt a császár őt szemelte ki lánya, Mária Terézia férjének. 1732-ben magyarországi királyi helytartónak nevezték ki a tisztségtől igencsak húzódozó Ferencet. Pozsonyi székhelyén az ügyekkel nem sokat törődött, inkább a közeli Bécsben udvarolt (franciául, mert németül élete végéig sem tanult meg tisztességesen) jövendő feleségének, akivel szép lassan egymásba szerettek. I. Lothár római császár – Wikipédia. Az esküvő azonban késedelmet szenvedett. A lánya örökösödési jogának elismertetésén munkálkodó Károly nem kívánta magára haragítani a Lotharingiára ácsingózó franciákat, ezért le akarta mondatni Ferencet hercegi címéről. Amikor az erre nem volt hajlandó, ultimátumot kapott: vagy Lotharingia, vagy a menyasszony, s ő némi habozás után úgy döntött, hogy inkább lesz császári férj, mint trónkövetelő. Ferenc 1736. február 12-én vette el Mária Teréziát, ezúttal – a Habsburgok történetében szokatlan módon – szerelmi házasság köttetett.
Ferenc néven, 1737-től Toscana nagyhercege II. Ferenc néven, továbbá Habsburg Mária Terézia uralkodónővel kötött házassága révén 1740-től az osztrák örökös tartományok társuralkodója, valamint 1747-től a Német-római Birodalom császára I. Ferenc néven. Felesége révén a Habsburg–Lotaringiai-ház egyik alapítója. Kevesebb megjelenítése További információ Wikipédia
Károly katonái Rómában) Róma megtámadása 1527. május 4-én már 24 ezer főnyi hadsereg állt Róma kapuja előtt, spanyolok, németek és olaszok is. Az olaszok jó helyismerettel rendelkeztek, így nem volt túlságosan nehéz dolguk a legoptimálisabb támadási pontok meghatározásánál. A támadás végül 1527. május 6-án hajnalban indult el. A várost védő kislétszámú védősereg és a pápai gárda hősiesen küzdött, de szinte esélytelen volt. I ferenc német római császár síremlékének. Ennek ellenére a támadók komoly veszteségeket szenvedtek, s a vezér, Bourbon Károly is lövést kapott. Őt a krónikák szerint Benvenuto Cellini olasz szobrászművész lőtte le egy szakállas puskával. (a képen a herceg halála) A pápai testőrség a végsőkig kitartott, s a 189 főből összesen 51 fő maradt életben. Az elhunytak emlékére minden évben május 6-án tartják az újoncok felesketését is a megemlékezés keretében. A testőrség 42 tagjának védelmében menekült át a pápa (sok nemes, bíboros, polgár sőt kurtizán társaságában) az Angyalvárba. (a képen az Angyalvár – a távolban a Szent Péter-bazilika) Estére a város elcsendesedett, s a támadók tábort vertek.
Ferenc 1765. augusztus 18-án Innsbruckban, Lipót fia esküvőjére készülve halt meg. Mária Terézia élete végéig gyászolta, haját ettől kezdve rövidre vágva hord ta, gyászruháját nem vetette le, szobáját feketével vonatta be, és utolsó szavai is ezek voltak: "Hozzád! " Mária Terézia idejében 1740-56 majd a poroszokkal vívott hétéves háborút követően 1763-73 között volt a németek Magyarországra történő második nagy betelepülési hulláma. Mária Terézia uralkodása idején összesen 45 ezer német jött Magyarországra. I ferenc német római császár – wikipédia. Forrás: M TVA Sajtó- és Fotóarchívuma/Schwartz Alajos: A móri németség története és élete című könyv
A nagy londoni szmog Az elmúlt kétszáz évben nagyon sokszor ereszkedett szmog a brit fővárosra, de a legbrutálisabb helyzet 1952. december 5-én kezdett kialakulni. A szélcsendes időben anticiklon terpeszkedett Anglia déli részére, az éjjel kialakult köd pedig nap közben sem tudott felszállni. Képzeljünk hozzá még ehhez széntüzelésű házakat és szűrés nélküli ipari kéményeket – az eredmény pedig egy szürkésbarna színű áthatolhatatlan füstködfüggöny lett, ami a hivatalos adatok alapján is legalább 4000 ember halálát okozta Londonban. Londonban egy átlagos napon még mindig sokkal rosszabb a levegőminőség, mint Budapesten. A szmogban fellelhető légszennyező anyagok nehézlégzést okoznak és irritálják a szemet és a torkot, ezek azonban olyan tünetek, amik alapesetben még nem tűnnek olyan vészesnek. Senki nem hal meg "légszennyezésben", a dolog nem így működik. A szmog jellemző hatása ugyanis, hogy felerősíti a meglévő betegségeket, jellemzően az asztmát, a légzési- és a keringési problémákat.
A Penn Environment 2011-es jelentése Washington, Washington és Baltimore között a harmadik smoggiest a nagyvárosi területek között., személyesen igazolhatom a megnövekedett szennyezési szintet helyileg az asztmás rohamokkal szembeni sebezhetőségem tekintetében. bár a levegőszennyezés minden bizonnyal jelen van mind helyben, mind másutt az egész országban, az EPA tiszta levegőről szóló törvényének reformjai a levegő minőségének bizonyítható javulását eredményezték az elmúlt évtizedekben. Az EPA legfrissebb levegő trendekről szóló jelentése szerint az országos átlagos földi ózonkoncentráció 28 százalékkal csökkent 1980-2010 között, és a nagy-és kisrészecske-szennyezés is jelentősen csökkent., e nyereség ellenére Charles Connor, az Amerikai Tüdőszövetség elnöke tavaly tavasszal mondta"…. Amerika levegőminőségi előírásai siralmasan elavultak, és a légszennyezettség egészségtelen szintje továbbra is fennáll az egész országban, ami amerikaiak millióinak egészségét veszélyezteti. " 2011 szeptemberében, kemény republikánus ellenzékkel szemben, Obama elnök úgy döntött, hogy késlelteti a nemzet szmogszabályainak szigorítását.
A levegő színe a nagy mennyiségben jelen lévő kátrányos koromrészecskék miatt sárgás-feketére változott, amelyet a londoniak fekete humorral "borsólevesnek" neveztek el. A levegő páratartalma megközelítette a 100 százalékot, a szmog a harmadik-negyedik napon már annyira sűrű lett, hogy a szülők nem engedték gyermekeiket iskolába, mert azok eltévedhettek volna útközben. A szúrós szag csípte az orrot és a szemet, a korom fanyar ízt hagyott a szájban; ha valakinek okvetlenül el kellett hagynia otthonát, orrát és száját zsebkendővel takarta be. A metró kivételével megállt a közlekedés, az autók sem közlekedtek, hiszen a látótávolság még nappal is méterekre csökkent. Ha valaki gyalog indult útnak, csak csoszogva, lépésenként tudott előrejutni. A betegek nem jutottak el a kórházakba. Éjszaka a helyzet még rosszabbra fordult, mert az utcai lámpák fénye nem hatolt át a sűrű köd ön. A vasúti közlekedés fenntartása érdekében a kereszteződések közelében ködjelzőket helyeztek a sínekre, amelyek a vonat kerekeivel érintkezve a vadászpuskához hasonló hangot adtak ki, de később már ez is hiábavalónak bizonyult.
A szálló por 10 mikrométernél kisebb átmérőjű szemcséi a legkisebb mennyiségben is károsak, a koncentráció növekedésével köhögést, nehézlégzést válthat ki. Hosszútávon károsíthatja a légzőszerveket, növeli a szívroham és asztma kockázatát gyelje tehát a szmog-térképeket, óvja egészségét és szeretteit is! Védje családja egészségét a szmog ellen! A levegő egészségügyi határérték feletti szálló por koncentrációja idején hagyja ki az esti sétát, a babakocsizást! Csak a legszükségesebb időt töltse a szabadban! Maradjon lakásában és tisztítsa otthona levegőjét BONECO légtisztítóval! Válassza a BONECO légtisztítók közül az Ön igényeinek leginkább megfelelőt! Nagy londoni szmog – Wikipédia Szmog – Wikipédia Törökkoppány idősek otthona A legújabb kori kutatások szerint az áldozatok száma még ennél is több lehetett. [1] London már a XIII. század óta szenvedett a légszennyezéstől, ami az 1600-as évektől kezdve csak romlott. A nagy szmog volt az Egyesült Királyság történetében a legsúlyosabb, és jelentős volt abból a szempontból, hogy környezetvédelmi kutatásokat, kormányzati szabályozásokat, valamint a lakosság tájékoztatását vonta maga után a levegő szennyezettsége és az egészségvédelem között.
A levegő minőségét tovább rontotta a járművek kipufogógáza (a villamosokat több vonalon ekkoriban váltották fel a dízelüzemű buszok), és a La Manche csatorna felől is nagy mennyiségű szennyezett levegő érkezett. A levegő színe sárgásfeketére változott a nagy mennyiségű kátrányos koromrészecske miatt, amelyet a londoniak "borsólevesnek" neveztek el. A levegő páratartalma megközelítette a 100 százalékot. A szmog a harmadik-negyedik napon már annyira sűrű lett, hogy a szülők nem engedték gyermekeiket iskolába, mert eltévedhettek volna útközben. A szúrós szag csípte az orrot és a szemet, a korom fanyar ízt hagyott a szájban; ha valakinek okvetlenül el kellett hagynia otthonát, orrát és száját zsebkendővel takarta be. A metró kivételével megállt a közlekedés, az autók sem közlekedtek, hiszen a látótávolság még nappal is méterekre csökkent. Ha valaki gyalog indult útnak, csak csoszogva, lépésenként tudott előrejutni, mert azt sem nagyon tudhatta, meddig tart a járdaszegély. A betegek nem jutottak el a kórházakba.
London híres a városra telepedő ködről, a "szürkeségről". Amikor pedig a viktoriánus korban a köd és a töménytelen mennyiségű szén elégetéséből származó füsttel keveredett, új kifejezés született: szmog. Az angol füst (smoke) és köd (fog) összeolvasztásából 1905-ben. A tragédia mondhatni a levegőben lógott. Légszennyezés és időjárás A második világháború után a brit fővárosban egymást érték a szmogriadók. 1953 decembere igencsak hideg volt, a lakosok jól befűtöttek az olcsó, magas kéndioxid-tartalmú szénnel. Komoly kockázati tényezőt jelentett a közlekedés, és a külvárosban működő számos széntüzelésű erőmű is. December 4-én egy anticiklon telepedett meg a térdég felett, a teljes szélcsendben napokig meg is rekedt. A levegő színe sárgásfeketére változott, a páratartalom 90 százalék fölé emelkedett. Napról-napra rosszabb lett a helyzet, az utcákon alig lehetett pár méterre ellátni, a levegő szúrta, csípte a szemet, szájat, az emberek ha tehették, ki sem mozdultak otthonról. Leállt a közlekedés, az emberek gyalog is szinte vakon botorkáltak, éjjel a lámpák fénye nem jutott el a földre.
Szemére hányták, hogy nem vette komolyan a levegő kíméletlen szennyezését, s elavult, makacs, gyarmatosító szemléletével ő okozta sok ezer ember halálát. Sir Winston még hanyatló testtel és elmével is ravasz politikus volt, így sikerült elkerülnie a bukást, de neki is mélyreható változásokat kellett szorgalmaznia. 1956-ban a brit parlament megszavazta a tiszta levegőről szóló törvényt, amely komoly változásokat hozott, bár egy egész országot lehetetlen volt egyik napról a másikra leszoktatni a széntüzelésről, és átállítani földgázra, atomenergiára. 1962-ben még egy hasonló szmog alakult ki, de ennek már "csak" hétszázhatvan halálos áldozata lett. Akármilyen ijesztőek azonban ezek a számok, a hetven évvel ezelőtti események csak a jéghegy messziről is jól látható csúcsát jelentik. A londoniak már a tizennegyedik században panaszkodtak a kovácsok és szénégetők által tönkretett levegőre, I. Eduárd király 1307-ben egy időre be is tiltotta a szenet az égetőkemencék használatakor. Az ilyen komoly gazdasági hatásokkal járó intézkedések persze általában nem tartanak sokáig; negyven évvel később újra bőszen égették a szenet Angliában, mivel meg voltak győződve róla, hogy a levegőben terjedő miazmát elpusztítja a füst, ezzel akadályozza a pestis terjedését.