Bábszínházunk 2021-ben lett 75 éves. 1946-ban piarista cserkészek fejében született meg a gondolat, hogy a háború borzalmait felejtendő, bábjátékkal szórakoztassák a közönséget. Az alapítók között volt Kövér Béla, aki haláláig, 1994-ig vezette az amatőr tagokból álló társulatot. Helyét a társulat élén fia, Kövér László vette át. Vezetése alatt vált a társulat lelkes amatőrökből profivá. Kövér László 2020-ban vonult nyugdíjba és Kiss Ágnes vette át a Bábszínház vezetését Schneider Jankó művészeti vezetővel. Kövér Béla Bábszínház | Alapítva 1946-ban | Társulat Archívált - Kövér Béla Bábszínház | Alapítva 1946-ban. A Bábszínház az új vezetéssel nagyobb hangsúlyt fektet a többi bábszínházzal és a város intézményeivel való együttműködés kialakítására. A társulat létszáma 18 fő, jelenleg 8 fő színészt foglalkoztat. Az új vezetés nyit nem csak gyerekek és családosok, de felnőttek, idősek felé is. Havi egy vendég felnőtt előadást tűzünk a repertoárunkba, a saját gyermek előadásaink mellett. Az elmúlt években a környezetvédelem is nagyobb szerepet kapott a társulat életében: saját bemutatóink előtt a város egy arra jelentkező óvodájában vagy iskolájában facsemetét ültetünk.
1945. szeptemberében a szegedi Dugonics András Gimnázium növendékei elhatározták, hogy tanári és szülői támogatással bábszínházat hozzanak létre. A Szabad Művelődési Felügyelőség segítségével 1946-ban a Dugonics téri Katolikus házban megkezdődött a színház építése. Az elkészített bábszínpad végül a piarista gimnázium rajztermében került felállításra. 1946. december 24-én került sor az ünnepélyes bábszínházi megnyitóra, a "János vitéz" c. darab bemutatásával. Az évad során még négy darab került színre: Moliere: Botcsinálta doktor, Arany János: A bajusz és Jóka ördöge, valamint Fazekas Mihály: Lúdas Matyi. Az 1947/48-as évadot már a Dugonics Gimnázium alagsorában kezdték, az itt kialakított színházteremben. A város hamar megismerte a lelkes kis társulatot, hisz 1948 nyarán már az Ipari Vásáron léptek fel. Kövér Béla Bábszínház | Alapítva 1946-ban | Műsor Archívált - Kövér Béla Bábszínház | Alapítva 1946-ban. 1948 ősze nem múlt el nyomtalanul a színház életében. A Szabad Művelődési Felügyelőség helyett a Pedagógus Szakszervezet vette át az irányítást. Az alapító bábosok közül egyedül Kövér Béla maradt meg műszakiként.
Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Cím: 6720 Szeged, Tisza Lajos körút 50. E-mail: Web: A Kövér Béla Bábszínház 1946 óta szolgálja közönségét Szegeden, kicsiket és nagyokat egyaránt. Immár a negyedik generáció kapja az első színházi élményt ettől a kis társulattól. Kövér Béla Bábszínház. A hosszú amatőr múlt után egy évtizede hivatásos együttesként működő színház igyekszik hű maradni az alapító, dr. Kövér Béla által teremtett hagyományokhoz, de nyitott minden új, korszerű bábszínházi törekvésre is.
50. Weboldal:
Hozzáadás a Google naptáramhoz Kezdés időpontja: 2019. 05. 18. szombat 10:00 Ha tetszik az iszeged, like-olj minket a Facebook-on:
A szórólap Együttműködést ígért az igazgató a többi szegedi színházzal és művészeti egyesülettel. Szoros a kapcsolat például a Szegedi Nemzeti Színházzal, valamint a Szegedi Szabadtéri Színházzal, amit az is jelez, hogy A százéves kislány című darabban játszik majd Fekete Gizi, az augusztus utolsó napjaira tervezett SZINkópé Fesztivál koprodukciós partnere pedig szintén a Szegedi Szabadtéri lesz. Jön a SZINkópé Fesztivál A SZINkópé Fesztivált 2020. augusztus 29-30 között rendezik meg az Újszegedi Erzsébet Ligetben és az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. A ligetben állandó játszóhelyszínekkel várnak: Tekergő tér néven interaktív játszóteret hoznak létre, a Tintaló Társulás egy ún. golyópályát létesít, Papír Panír elnevezéssel bőgőshajó és kódfejtős kartonvilág is lesz, és létesül az ún. Csöppségek játszóháza. Sisak Péter és Takács Dániel a Horgászni Tilos! című előadásban / fotó: Ujvári Sándor Milyen program vár még? 2020. augusztus 29. szombat 9 órá – Óriásbábos zenés menet a szegedi bábszínházzal a Széchenyi térről buborékok kíséretében!
Polcz Alaine szövegei, Karády Katalin dalai, valamint egy különleges művészi forma a drámai színház, a táncművészet és a bábos műfaj határán, Markó-Valentyik Anna legújabb szólóelőadásában. Az előadás 18 éven aluliak számára nem ajánlott! Játssza: Markó-Valentyik Anna Polcz Alaine szövegeiből szerkesztette: Markó-Valentyik Anna Dramaturg: Nagy Orsolya Zene: Borlai Gergő, Kákonyi Árpád Zenei vezető: Kákonyi Árpád Látvány: LAndrea Báb: Hoffer Károly, Palya Gábor, Raffai Péter Rendező-koreográfus: Ladányi Andrea (Liszt Ferenc-díjas, Harangozó Gyula- díjas, Kossuth-díjas, érdemes művész) Produkciós vezető: Markó Róbert Az előadásban elhangzó dalok szerzői: Bródy Tamás, Buday Dénes, G. Dénes György, Rákosi János. A dalok felhasználását az UMPA ügynökség engedélyezte. Támogatók: EMMI, Nemzeti Kulturális Alap, Vaskakas Bábszínház
Önmagára tulajdonképpen Leibl képeinek hatására talált. Megfestette az önállósulás első fontos emlékét, az Ásító inast (amerikai magántulajdon). Munkácsy Mihály válogatott levelei / Szerk. és az idegen nyelvű leveleket ford. Farkas Zoltán, bev. Végvári Lajos Budapest, 1952 Déri Múzeum képtára / Összeáll. Telepy Katalin, Balogh István Debrecen, 1954 Végvári Lajos: Munkácsy élete és festménykatalógusa Budapest, 1958 Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei Budapest, 1958 E kép gazdag lélekrajzával, világítási kontrasztjaival már jelezte fejlődése irányát. 1869-ben festette első világhírt hozó művét, a párizsi Salon aranyérmével kitüntetett Siralomházat, amelyben a magyar szabadságharc utáni betyárvilágból választotta témáját (Magyar Nemzeti Galéria tulajdona). A képet még félig kész állapotban eladta. (A Siralomház harmadik és legérettebb ún. kétalakos változata is a Magyar Nemzeti Galériában van. Munkácsy mihály festményei képek. ) E korszak ismert kritikai realista szemléletű, népi tárgyú művei a Részeges férfi hazatérése, a Tépéscsinálók (1871, Magyar Nemzeti Galéria), majd végleg Párizsba költözése után: Éjjeli csavargók, Köpülő asszony (1873, Magyar Nemzeti Galéria); Zálogházban (1874, New York, Metropolitan Museum), Műterem (1876, Baltimore, magántulajdon, Hors Concours kitüntetéssel).
2018. március 03. Március 3-tól május 31-ig láthatóak Pákh Imre magángyűjtő Munkácsy Mihály-kollekciójának világhírű alkotásai, melyek jól lefedik Munkácsy életművét a korai munkáktól a bibliai témájú festményeken és polgári életképeken át az ikonikus festményekig. Kisvárdán, a felújított Bagolyvár impozáns épületében láthatjuk – mások mellett – az Ordító suhanc (tanulmány, a Krisztus Pilátus előtt című képéhez 1880), a Csendélet, a Konyhában, a Bohém, Az eltévedt gyermek, a Krisztus a sziklasírban Munkácsy-festményeket, de Hans Temple:Munkácsy Mihály arcképe, a kiállítás egyébként legnagyobb, több mint két méteres olajvászon festménye is a gyűjtemény részét képezi. Munkácsy Mihály festményei- megkötés nélkül. "2018. március 2-a, történelmi dátum városunk életében, hiszen e naptól kezdve, Munkácsy Mihály művei Kisvárda életét és mindennapjait felbecsülhetetlen kulturális értékekkel töltik meg, illetve méltó módon hirdetik a művészet felé történő elköteleződésünket. Kívánom, hogy az elkövetkezendő három hónapban minél többen legyenek vendégeink Kisvárda olyan épületében, mely hosszú évtizedek után, végre megmutatja eredeti pompáját, eleganciáját a világhírű magyar festőművész alkotásaival. "
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Békák mocsara, 1875. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest A reggel, 1875. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Viharos táj, 1875. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Barbizoni táj, 1875 körül Magángyűjtemény Erdőben, 1875 körül Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Erdei út, 1876. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Út a fontainebleau-i erdőben, 1876. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Őszi hangulat, 1876. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Erdő széle (Nyárfák), 1876. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Októberi szél, 1876. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Nyírfa tanulmány, 1876 körül Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Erdő belseje, 1876. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Művészeti lexikon III. (L–Q). Munkácsy mihály festmények. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 664–665. o. Bényi László, Paál László [album], 2. átdolg. Budapest: Képzőművészeti, 1983. ISBN 963-336-320-9 Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon.
Itt ismerkedett meg egy vándorkereskedővel, Szamossy Elekkel, akinél 2 évet töltött eleinte tanítványként, majd segédként. Ezt követően visszatért Békéscsabára, ahol megfestette első olajképét, a Levélolvasást. 1865-ben felvételt nyert a bécsi Akadémia előkészítő osztályába, ám a tandíjemelés olyan anyagi gondokat okozott a számára, hogy kénytelen volt megszakítani tanulmányait. 1867-ben Münchenben tanult állami ösztöndíjasként, majd Párizsba költözött, és ott folytatta az önképzést. 175 éve született a legnagyobb magyar festő, Munkácsy Mihály Magyar Éremkibocsátó Kft. - Érmék és emlékérmek hivatalos forgalmazója!. Leghíresebb festményei 1868-ban megfestette korábbi mesterségére utaló művét, az Ásító inast, mely első nagysikerű művévé vált. Ekkortájt alakult ki egyéni stílusa. Rá egy évvel, 1869-ben vászonra vitte a Siralomházat, mely drámai hatása és egzotikus, magyar témája okán megkapta az aranyérmet a párizsi szalon 1870-es kiállításán. Ez a festmény segítette hozzá Munkácsyt a széleskörű ismeretséghez, melyet tovább erősített az 1871-es Tépéscsinálók című művével. A képei folytán megízlelt sikert kihasználva Munkácsy Párizsban maradt és egészen 1896-ig ott dolgozott.
A nyarat a luxemburgi Colpachon töltötték, s Paál itt fejezte be Erdei út című képét, amellyel az 1873 -as bécsi világkiállításon érmet is nyert. 1872 őszén Párizsban telepedett le, de az év melegebbik felét a főváros melletti Barbizonban, a fontainebleau -i erdőben töltötte. 1874-ben Munkácsy megházasodott, s a barátok kapcsolata némileg meglazult. A következő évben Paálnak édesanyja, 1876 -ban pedig édesapja halálhírét kellett feldolgoznia. Emellett bár festőtársai elismerték, néhány képét Párizsban is kiállították, a nagyközönség elismerése és az anyagi megbecsülés még váratott magára. Munkácsy mihály festmenyek. Paál egészsége megroppant, tüdőbetegsége mellett egy 1877 nyári házi balesetben agysérülést szenvedett. 1878 -ban a charenton-le-pont-i szanatóriumban helyezték el, de állapota folyamatosan romlott, s 1879. március 3-án, a késő esti órákban halt meg, életének harmincharmadik évében. Paál Lászlót Charenton-le-Pont-ban temették el, emlékét barbizoni lakóházán ma is emléktábla őrzi. Életműve [ szerkesztés] Paál László a magyar tájképfestészet mindmáig egyik legnagyobb hatású alakja, munkásságának nagy szerepe volt a műfaj későbbi közkedveltségében.