Az elsőként alapított N. Jacquin által megszervezett tanszék a mai tanszékünk egyenes ági jogelődje. A két és fél évszázad alatt felsőfokú intézményünkben párhuzamosan több önálló kémiai tanszék is volt, különböző elnevezéssel. A Tanszék(ek) 1840 és 1866 között Kémiai és Kohászati Tanszék néven, 1866 és 1872 között Vegytani és Természettani Tanszék, 1872 és 1904 között Általános és Elemző Vegytani Tanszék, 1904 és 1923 között Bányavegytani Tanszék néven működött. 1923-ban a Bányavegytan I. Tanszék, 1925-ben az Elemző és Fizikai Vegytani Tanszék, 1927-ben az Általános Kémiai Tanszék ill. az Elemző Kémiai Tanszék Romwalter Alfréd professzor vezetésével, az 1949-ben Miskolcra költözött tanszék a Kémia I. Tanszék. 1952-ben költözött át Sopronból az Elemző Vegytani Tanszék Mika József professzor vezetésével. 1956-ban az Általános Kémiai Tanszék, 1959-ben a már itt lévő 2 tanszékből és az időközben Sopronból áttelepült, és Kémiai III. nevet kapott tanszékből alakult meg a Kémiai Tanszék Bognár János vezetésével.
Az arab szó a görög χημία vagy χημεία ("khémeia") szóból származik, [1] [2] amit lehetséges, hogy az ókori egyiptomi nyelvből vettek át (a kemet szóból, ami Egyiptom őslakos neve), [1] de lehetséges, hogy a görög χημεία szóból ered, amelynek jelentése "összeönteni". [3] A kémia története [ szerkesztés] A kémia tudományát négy fő történeti korszakra lehet felosztani; mint annyi természettudományban, áttörés itt is a 18. század körül jelentkezett. Az első kémikus, anyagi változást előidéző, a tüzet használó ősember volt. Ezt követően évezredekig tapasztalatgyűjtés következett, az ógörögök egyfajta atommodellel álltak elő. Démokritosz már azt állította, hogy az anyagok atomokból állnak. Az atomokat különböző formájú, szabad szemmel nem látható részecskéknek képzelte. Például – szerinte – ha az anyag édes, akkor az atom alakja gömbölyű, ha csípős, akkor érdes, ha nyúlós (pl. : méz), akkor atomjai hosszúkásak, egymásba akadók. Ezzel ellentétben az elfogadott feltételezés az volt, hogy az anyagok a négy őselem (tűz, víz, föld, levegő) különböző arányú keverékéből állnak.
Ez a generációváltás nem okozott törést a tanszék félévszázados oktató-nevelõ munkájában. Elmondható az is, hogy a modern kihívásoknak a szakmai továbbképzéseket vállaló kollégák eleget tudnak tenni. A tanszék megterhelõ feladatot látott el, amikor évek hosszú során át szervezte és vezette - fõleg 3 megye vonatkozásában (Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád) - a kémia szakos tanárok komplex továbbképzését. 1985-tõl kezdõdõen bekapcsolódtunk továbbá a kémiatanárok intenzív továbbképzésébe, ahol a 10-20 évvel ezelõtt végzettek szakmai ismereteit újítottuk fel. 1968-tól 1973-ig a katonai fõiskolán is oktattunk alapozó természettudományos ismereteket. Mint minden felsõoktatási intézményhez, úgy a kémiatanárok életéhez is hozzátartozott az oktatók tudományos tevékenysége is. Ezt - fõleg az elsõ évtizedben - sajnos, az a felfogás határozta meg, miszerint egy tanárképzõ fõiskolán nem elsõdleges fontosságú a tudományos tevékenység. Az oktatók így csupán egyéni belsõ igénybõl fakadóan végezték e tevékenységet a lehetõségekhez illeszkedõ témákban.
436 Az "agyagezüst" 444 Leblanc-tól Solvayig 448 Nátrium-hidroxid előállítása 450 Tömény kénsavat! 452 Az anilintől a szintetikus színezékig 456 A kaucsuk és a műgumi 463 Kőolajtól a műbenzinig 468 Nobel és a robbanóipar 477 Levegő az ipar szolgálatában 481 A műanyagok kora 489 A MODERN KÉMIA KORA 501 A radioaktivitás és az atomszerkezet 501 A kémia és az elektronszerkezet 511 Nobel-díjasok a kémiáért 522
Kémia az őskorban és az ókorban - Tudomány Tartalom: Kémia és az őskori emberi lény Kémia az ókorban Kémia Babilonban Kémia és a görögök Atomelmélet Arisztotelész és az anyag összetétele A fekete mágia vége Hivatkozások A története a kémia az őskorban kezdődik, amikor az ember a javára először manipulált az elemekkel. Az első tudatos és ellenőrzött módon alkalmazott kémiai reakciót tűznek tekintik. A kémia az elemek tudománya, ez azt jelenti, hogy ő felelős mindannak, ami körülvesz minket, tulajdonságainak és kémiai reakcióinak, valamint összetételének tanulmányozása. A kémia stabil tudománynak tekinthető, amely a tömeg megőrzésének törvényén alapul, amelyet Antoine Lavoisier javasolt. A kémia története általában négy szakaszra oszlik: a fekete mágia, amely az őstörténettől a keresztény korszak kezdetéig tart; alkímia, amely a keresztény korszak kezdetétől a XVII. századig terjed; hagyományos kémia, amely a 17. és a 19. század között mozog; és a modern kémia, amely a 19. század közepén kezdődött és a mai napig tart.
Kémia és az őskori emberi lény A tűz felfedezése más kémiai reakciókat is lehetővé tett, amelyek elősegítették az őskori lény életmódjának javítását. Ebben az értelemben a tüzet főzéshez, ellenállóbb agyagedények létrehozásához és fémek átalakításához használták. Ebben az időszakban megtették az első lépéseket a kohászat felé, mivel kezdetleges olvasztókemencéket hoztak létre a fémek öntésére a fegyverek előállítása érdekében. Az őstörténetre utaló tanulmányok szerint az első fém az arany volt. Ezt követte ezüst, réz és ón. Kezdetben tiszta fémeket használtak; azonban 3500 között a. C. és 2500 a. C, az őskori civilizációk felfedezték, hogy a réz és az ón egyesülésével új fém keletkezett: bronz. Ez azt jelenti, hogy elkészültek az első ötvözetek. Vasat is használt, amelyet meteoritokból nyertek ki. Ebben az időszakban azonban a kohászatot nem tekintették kémiai folyamatnak. Éppen ellenkezőleg, magát a tüzet misztikus erőnek tekintették, amely képes átalakítani az elemeket, és sok civilizációban a fémek kapcsolatban voltak az istenekkel; például Babilonban az arany Marduk istennel társult.
» Ez a bensőséges hangú ének a Peer-kódexben maradt fenn. Hatvankét sorból áll, strófái négysorosak és rímtelenek. Van ezenkívül a Gyöngyösi-kódexben is egy tizenháromsoros töredékes Ének Szent László királyhoz: ez is fordítás latin verses szövegből. Tizenkétsoros az Érdy-kódexben olvasható Ének Szent István királyhoz egyik deák himnusznak nehézkes ritmusú fordítása. Kiadások. – A Szent László királyról szóló éneket a Peer-kódex az eredeti latin Szent László-himnusszal együtt őrizte meg. Mind e magyar éneknek, mind a Szent Lászlóról és Szent Istvánról szóló másik két verses maradványnak több magyarázatos kiadása van. – Döbrentei Gábor: Régi magyar nyelvemlékek. II. köt. Buda, 1840. – Szilády Áron: Régi magyar költők tára. I. 1877. – Horváth Cyrill: Régi magyar költők tára. 2. kiad. Budapest, 1921. Irodalom. – Az említett szövegkiadásokkal kapcsolatos magyarázatokon kívül Toldy Ferenc: Az ó- s középkori magyar nemzeti irodalom története. 3. Pest, 1862. Staff View: Ének Szent István királyhoz. – U. az: A magyar költészet története.
/ Médiatár / Felvételek / Kodály Zoltán: Ének Szent István királyhoz Előadó: Pro Musica Felvétel helye: Zeneakadémia, Budapest Album: A Zeneakadémián
Magyar rapszódia – Magyar ünnepi dal A pesti árvíz Liszt F. : Mazeppa Victor Hugo Byron Vajda János Vörösmarty Mihály Jókai Mór 47-48. Nyak tattoo iras