A nagy állatcsordák után vándorló emberek nagycsaládokban ( klánokban) éltek, és kő-, fa-, illetve csonteszközöket használtak. A nagycsaládokat egy arra rátermett, választott vezető irányította. A felső paleolitikumban (30-10 000 évvel ezelőtt, a Würm eljegesedési periódus alatt) alakult ki és virágzott a művészet: ekkor készültek a híres barlangrajzok ( Altamira, az Ardèche -menti barlangrajzok, a Vézère-völgyi festett barlangok stb. ) és a híres szobrocskák (például a willendorfi vénusz), amelyeket kőből, csontból faragtak vagy agyagból formáztak és kiégettek. A nagy földrajzi felfedezések -. De a felső paleolitikum embere készített ékszereket is (nyakláncokat, karkötőket) kagylókból és állatfogakból. Az aurignaci korban már ismert volt a távolsági kereskedelem is, amit az mutat, hogy a délnyugat-franciaországi mammutagyar-leletek kizárólag félkész-, illetve félkésztermék formájában találhatók, miközben mammutagyar-hulladék, törött agyardarab, vagy mammutcsont egyáltalán nincs. Fontos megjegyezni, hogy az emberi kultúra egyes állomásai nem egy időben jelentek meg mindenhol a Földön.
Toscanelli elmélete: a Föld gömb alakú arab hajósoktól ismerte a Passzát szelet eljut a Karib-szigetekre - azt hiszi elérte Indiát (indiánok) összesen 5 utat tesz meg (Dél-Amerika északi partvidékét is felfedezi) Spanyolország gyarmatának nyilvánítja olasz származású, de spanyol zászló alatt hajózik Ø Amerigo Vespucci bizonyítja, hogy Kolombusz új kontinenst fedezett fel (nem Indiát) Ø 1494.
Elneveztek róla egy várost és egy folyót és megkapta az Admirális címet. Soha nem tudta meg, hogy nem Indiában járt. Amerigo Vespucci: ő fogalmazta meg, hogy egy új kontinenset fedeztek föl. Róla nevezték el Amerikát. Magellán: 1519 és 1521 között volt úton, de a hajója 1522-ben tért vissza Lisszabonba. Célja: kereskedelmi útvonal kiépítése a fűszertermesztő szigetek és a Spanyolország között. A Föld körbehajózása és bizonyítása, hogy a Föld gömbölyű. Róla nevezték el a Föld legdélibb pontját, a Magellán-szorost. Itt nagy csatát vívott a bennszülöttekkel, a Fülöp-szigeteken, ahol életét vesztette. A fennmaradó legénység bebizonyította, hogy a Föld gömbölyű. A világ első területi felosztása: 1494: a spanyolok és a portugálok megkötik a Tordesillasi egyezményt -> felosztják az addig megszerzett területeket egy képzeletbeli vonallal Grönlandon keresztül, ettől a vonaltól K-re portugál, Ny-ra spanyol területek voltak. Nagy földrajzi felfedezések tetelle. 1528: Zaragozai-szerződés: még egy felosztás Ausztrálián keresztül Az amerikai kontinens őslakói: Mongol vadásztörzsek 3 nagy kultúra: Maja: Yucatán-félsziget: itt alakult ki a maja civilizáció, piramisaik megmaradtak, csillagászati ismeretek, naptárkészítéseik jelentősek voltak Azték: nagy kiterjedésű civilizáció, földműveléssel foglalkoztak, az uralkodónak despotikus (korlátlan egyeduralom) hatalma volt.
A fölfedezőket gyarmatosítók követték, de ezek más jellegűek voltak. A portugálok kereskedelmi telepeket hoztak létre. India területén nagyon sok embert kiírtottak. Ázsia területén fejlett civilizációk voltak, így nem tudták gyarmatosítani, viszont az itt található értékeket, fűszereket potom pénzért fölvásárolták és nagyon magas árakon értékesítették Európában. Így kikerülték a levantei kereskedelmet. Kolumbusz Kristóf Itáliai születésű, a portugálok támogatását szerette volna, de végül a spanyoloktól kapott támogatást. A spanyolokkal egy szerződést kötött. Címeket, rangokat, részesedést ígért a királyi pár Kolumbusznak. A nagy földrajzi felfedezések okai, menete és következményei! – Érettségi 2022. 4 útja volt: 1: 1492 augusztusában indult el, októberben ért partot. A Bahamák-területét, a Kis- és Nagy Antillák szigetcsoportot érte el. Azt hitte, hogy Indiában van. Ennek az útnak nem volt nagy haszna. 2: 1493 és 1496 között több hajóval, legénységgel ment 3: a harmadik útról megrakodva tért vissza pl: növények, kincsek 4: a negyedik úton viharba keveredett, csak páran tértek vissza 1502-ben Elhagyatottan és szegényen halt meg 1506-ban.
2017. október 31. | | Olvasási idő kb. 6 perc "Nékem csak Budapest kell, hol az ember kora reggel szívesen kel, és a szíve máris hevesen ver" – szólnak Romhányi József örökbecsű sorai a városról, ahol élünk. De vajon milyen volt Budapest régen? Mondjuk, a '30-as évek közepén? Biztosan megvoltak a maga fény- és árnyoldalai. Kondor Vilmos író fejébe vette, hogy megírja. Gárdos Éva rendező pedig azt, hogy megmutatja. Méghozzá amerikai stílusban. Bányász Attila írása a film noirról, az írott noirról, a noiri nőről, és egy noirba borult városról. Rendhagyó filmkritika. – A noir vajon mi? Hát, tükör A film noir stílusirányzat, amelybe a francia filmkritikusok skatulyázták be a második világháború után az európai mozikat dömpingszerűen elárasztó, sötétebb hangvételű amerikai filmeket. A noir nyomasztó, borongós hangulata a világégésből táplálkozott: a tengerentúlon futószalagon gyártott vígjátékok és musicalek között kiábrándultságával és pesszimizmusával követelt helyet az új filmes tendencia, reflektálva a társadalmi változásokra.
A május 21-i adás tartalmából. Műsorunkban folytatjuk a Fényes Szabolcs, zeneszerzőről való megemlékezést, így bemutatjuk a Haccacáré, a Nékem csak Budapest kell és a Szerdán tavasz lesz című slágerek keletkezésének történetét is. Hallgassa meg! Örökzöld – Kossuth Rádió – május 21., szombat, 19:05 Szerkesztő: Toldi Szabolcs Műsorvezető: Balog Tamás Tovább a műsoroldalra >>>
Mindenki arról mesél, hogy Budapest milyen gyönyörű, így az ember fejében látatlanul is az áll össze, hogy az egy álomhely, ahova minimum vágyódni kell. (... ) A dalban az én képzeletbeli Budapestem egy rejtett, dédelgetett titkos hely, de része azoknak a dolgoknak, amit a nagy zongorámmal együtt hajlandó lennék feladni valakiért. – nyilatkozta a Recorder blognak adott interjúban. Világslágerét a youtube-on 120 053 768-an tekintettek meg eddig. A dalszöveg egy részlete magyarul valahogy így hangzik: A budapesti házam A titkos kincses ládám Az arany zongorám A gyönyörű várnegyedem Érted Ó, érted Mindet otthagynám Ha azonban feltesszük azt a kérdést: tudsz mondani egy Budapest dalt? – akkor a válasz késik, nyilatkozták a Budapest Dal kezdeményezés elindítói, akik éppen ez okból álmodták meg a Budapest Dal pályázatot, hogy megszülethessen a város újabb dala. Rota oltas mellékhatása Lemezvágó derékszögű adapter | uni-max Nékem csak budapest kell Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni.
Hogy újraéleszthető-e a kávéházi cigányzene a 21. században? Hogy hogyan hat egymásra ennyiféle kultúra és zenei irányzat? Hogy meddig és merre tart a Budapest Bár története? Hogy milyen egy próba, mi zajlik a színfalak mögött. Hogy miből támadnak és hogyan oldódnak meg a konfliktusok. Ezekről és még sok-sok színes, izgalmas titokról olvashatnak azok, akik egy forró tea mellett csendes pillanataikban Örömzene című könyvünket bújják. Csodás olvasnivaló azokra a hideg, téli estékre amikor semmihez sincs kedve az embernek, és ezen csak valami szívmelengető segíthet. A Budapest Bár első öt évét bemutató riportkönyvben a zenekar tagjai és legközelebbi munkatársai meglepően őszintén mesélnek minderről, tükröt tartanak maguknak és egymásnak is. Aki elolvassa az Örömzenét, úgy érezheti magát, mintha egy asztalnál ülve beszélgetne a Budapest Bár tagjaival. Mindenki mindenhez hozzászól, de egyáltalán nem ért mindenben egyet a másikkal. Nem kímélik egymást a csapat tagjai, de a legszigorúbb kritikában is ott a humor, az egymás és a muzsika iránti szeretet és tisztelet.
A film noirban a nő továbbra is másodhegedűs szerepre van kárhoztatva, de legalább már nagyon is aktív és cselekvő személy, aki képes megváltoztatni az események menetét. Bűnös Budapest Érdekes és izgalmas ötlet ezt a hagyományosan amerikai stílust krimi formátumban történelmi távlatokba helyezni, és magyar irodalmi közegbe ültetni. Az inkognitójára kínosan ügyelő Kondor Vilmos író a '30-as évek Budapestjére kalauzol, és részleteiben mélyed el az akkori magyar társadalom bemutatásában, hitelesen villantva fel az aktuálpolitikai viszonyokat. Kondor a Budapest Noir ban nem ítélkezik, nem tör pálcát, csupán megmutat: felgördíti a függönyt, és rendkívül olvasmányosan ábrázolja a történelmi kontextusba helyezett élethelyzeteket. Kolovratnik Krisztián és Mucsi Zoltán Maga az alapsztori szinte sablonosan egyszerű: egy lányt holtan találnak a Nagy Diófa utcában. Egyedül csak Gordon Zsigmond, az Est napilap bűnügyi zsurnalisztája hajlandó észrevenni, hogy nem holmi kéjnőről, hanem valószínűleg jó családból származó, zsidó lányról van szó.