Hogyan kerülheti el a konfliktusokat, és hogy segíthet a betegnek úgy, hogy közben önmagára is odafigyel? Cikkünkben 10 tanácsot olvashat. Tudjon meg minél többet a betegségről! Így megóvhatja magát a túlzott elvárásoktól és a csalódásoktól. Sem a beteg nevelésére irányuló próbálkozások, sem a megdorgálás nem célravezető. Épp ellenkezőleg! Fölösleges energiapazarlás, ami feszült légkört teremet. Ne sorakoztasson fel érveket a betegnek, ne próbálja meggyőzni és ne akarja megváltoztatni! Alzheimer-kór | A felejtés betegsége. Beszéljen vele nyugodt hangon, lassan, használjon egyszerű szavakat! Lehetőség szerint segítse hozzá a beteget önállóságának megőrzéséhez, vonja be az olyan tevékenységekbe, amik nem jelentenek rá semmilyen veszélyt. Így a demens beteg megőrizheti önértékelését. Ugyanakkor óvja az olyan veszélyes tevékenységektől, amilyen többek között a lépcsőn való közlekedés, az elektromos készülékek használata és a csúszós fürdőkádba vagy zuhanyzóba való be- és kilépés. Vegye figyelembe a beteg szokásait, ha van rá mód, adjon lehetőséget ezek megtartására!
A demenciában szenvedők hozzátartozói számára búcsúzással telik a mindennapok jelentős része. A következőkben leírt tanácsok azonban csak az utolsó fázisra vonatkoznak, ami akkor kezdődik, ha a beteg állapotából kifolyólag a halála már elkerülhetetlen, és arra is vonatkoznak, hogyan járulhatnak hozzá a hozzátartozók a beteg életének méltó befejezéséhez. Az utolsó stádiumban lehetőleg minden döntést a gondozásban, ápolásban és kezelésben résztvevő személyek együtt hozzanak meg. Demens beteg haldoklása teljes film. Etikai alapok A demens beteg méltósága halálában sem sérthető meg. A betegek méltóságteljes halálra való személyes igénye fontos; hasonlóan a középpontban kell, hogy álljon az életminőség és a biztonságérzés biztosítása, a testi panaszok csillapítása (így többek között a fájdalom csillapítása). Általános tanácsok A védelemre és biztonságra való igény az utolsó pillanatig megmarad. Egy ember érintése, viselkedése és jelenléte, a megszokott környezet egyre fontosabb lesz a betegek számára. A szolgálat elérhetőségéről és a szolgáltatás keretében biztosított információk köréről a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetve a helyben szokásos módon kaphat tájékoztatást.
Ne bonyolódjon konfliktushelyzetbe, igyekezzen elterelni a beteg figyelmét olyan dolgok felé, amelyek megnyugtatják! Tartsa észben, hogy a beteg viselkedését nem értelme, hanem érzelmei irányítják. Az aggodalom, a félelem, az agresszió és a kényszeresség a belső bizonytalanság megnyilvánulásai. Mindez nem Ön ellen irányul, és ne ellenségeskedésként fogja fel! Törődjön magával is, minden ember ereje véges. Sokszor az ápoló hozzátartozók is kimerülnek, maguk is segítségre szorulnak. Segítséget kérni nem szégyen, bátran kérje és vegye igénybe, fogadja el a támogatást! Az Alzheimer-kórban szenvedő betegnek is javára válik, ha gondozója kiegyensúlyozott és kipihent. Forrás: Lektorálta: Dr. Veress Dóra
Bár amerikai fajta, kialakulása pontról pontra megegyezik az angol bullterrierével. A korabeli tenyésztők egyazon anyaggal dolgoztak, mégis küllemileg két teljesen különböző fajtát hoztak létre. A kutyaviadalok sajnos Amerikában is igen népszerűek voltak, s a Boston környéki munkások az Angliából behozott, angol fajtájú kutyákat nem azért keresztezték, hogy új, amerikai fajtát hozzanak létre, hanem hogy kielégítsék a harci kutyák iránti egyre növekvő keresletet. Buldogokat és korabeli fehér angol terriereket párosítottak, éppen úgy, mint a birminghami James Hinks, az angol bullterrier "feltalálója". A Boston terrier kialakulásáról egészen pontos adataink vannak, részletes leírások maradtak fenn a fajtát megalapozó egyedekről. A Boston terrierek ősatyjának Robert G. Hooper Judge nevű kutyáját tartják, akit 1880-ban vásárolt a szintén bostoni William O'Brien-től. Judge apja angol buldog volt, ő maga 32 font súlyú, nyomott orrú, erős, izmos felépítésű jószág volt, hosszabb lábú, mint egy buldog, csíkos színű, de arcorri részén hatalmas fehér folttal.
Az energikus, élénk boston terrier mellett biztosan nem unatkozhat gazdája. Szeretetteljes jelleme kitűnő társsá teszi szinte bárki számára. Az amerikaiak egyik legkedveltebb fajtáját, a boston terriert különleges mintázata miatt gyakran emlegetik amerikai úriemberként. Ez a vidám, emberközpontú kutya ideális lehet szinte bárki számára, hiszen nagyon ragaszkodó és barátságos a jelleme. Ha gazdája biztosítani tudja a sok mozgást, játékot, egy tökéletes társra talál személyében. Eredete Nevéből könnyen rá lehet jönni, hogy ez a kutyafajta az Amerikai Egyesült Államokból, pontosabban Bostonból származik. Körülbelül 150 évvel ezelőtt tenyésztették ki, feltehetően angol import ebekből. Sokak számára meglepő lehet, de kialakításának eredeti célja a kutyaviadalokon való részvétel volt. Ősei az angol bulldog és a bullterrier (illetve annak őse, a fehér terrier), de sokak szerint a francia bulldog is felmenői között lehet. Erre utal a hasonlóság is, a boston terrier szinte le se tagadhatná őseit.
Dogs/Active Általános A boston terrier társas kutya eredete A bostoni terrier az FCI 9-es csoportjába tartozik a társasági és társas kutyák között, a 11-es szekcióba a kis masztiff típusú kutyák között, és a 140-es szabványszámot viseli. A bostoni terrier fajta 1875 körül alakult ki, amikor a bostoni Robert C. Hopper megvásárolt egy Judge nevű kutyát Edward Burnett-től, aki bull és terrier származású volt. A Hooper's Judge közvetlen rokonságban áll a 19. századi és a 20. század eleji eredeti bika- és terrierfajtákkal. Az Amerikai Kennel Klub szerint Judge az összes valódi modern bostoni terrier őse. Bíró körülbelül 15 kilogrammot nyomott, és Gyp-vel volt keresztezve. Gyp egy fehér szuka bulldog volt, amely a southborói Edward Burnett úr tulajdonában volt. Körülbelül 20 fontot nyomott, zömök és erős volt, és a mai bostoni terrierekre jellemző tömbszerű fejjel rendelkezett. Az ebből származó kiskutya képezte az alapot, és az évek során a későbbi tenyésztők továbbfejlesztették a fajtát. A bostoni terrier keverék eredetileg akár 20 kilogrammot is nyomhatott, de az évek során a súlya 15 kilogramm alá, majd a 6-12 kilogrammos tartományba csökkent.
Boston terrier (Boston terrier) Testtömeg: 6, 5-11, 3kg Marmagasság: 38-43cm Színválaszték: Fekete vagy csíkos, fehér jegyekkel Ország: Amerika FCI-szám: 140 Forrás: Flickr by thekennelclub Kedvenc. Ritka fajta. Hasonlít a francia bulldogra, de kisebb nála. Feje lapos, füle felálló. Szőre rövid, fényes, sima és testhez simuló. Okos, vidám és barátságos eb, szinte minden érdekli.
1893-ban végre az AKC is elismerte a fajtát és felvette törzskönyvébe. Ezzel még korántsem ért véget a tenyésztői munka, sőt, csak ekkor kezdődött az igazi stabilizálás szigorú szelekcióval és beltenyésztéssel. Vita alakult ki az új fajta kívánatos fültartásáról, s ugyan megegyeztek a fölálló fülben, de a fültípusban is meglehetősen eltérő ősök miatt ezt nem mindig sikerült elérni, így sokáig csonkolták a Boston terrier fülét. A méretet illetően is még elég szórt volt a populáció, a 6 fontos egyedektől egészen a 30 fontot nyomó példányokig. A standard még napjainkban is három súlycsoportot különböztet meg: 15 font alatti; 15 és 20 font illetve 20 és 25 font közötti kategóriákat különböztetve meg. A maximális súlynak kb. 40 centiméteres marmagasság felel meg. Egy font egészen pontosan 453, 6 grammnak felel meg, tehát a Boston terrier súlya lehet hat, vagy éppen tizenkét kilogramm Amerikában betiltották a kutyaviadalokat, a fajta populációja nem csökkent, mert már normális emberek körében is nagy népszerűségnek örvendett a Boston terrier.