weboldala Története Szerkesztés Magyarország legtöbb városában a Volán Vállalatok, majd 2015-től a Közlekedési Központok üzemeltették a helyi közlekedést. Tatabányán az 1950-es évektől a Vértes Volán végezte menetrend szerinti személyszállítást akkor még 18. számú AKÖV néven, majd a Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ. A városi közgyűlés 2015. december 17-i ülésén döntött, hogy átveszi a helyi autóbuszos közlekedést, [1] amivel a színvonal emelkedését és a költségek csökkenését várták. A feladat ellátására az önkormányzat városüzemeltetési cége, a T-Szol Tatabányai Szolgáltató Zrt. december 22-én megalapította a T-Busz Tatabányai Közlekedési Kft. -t. Az új járműparkot a Modern Városok Programon belül kapott 5, 6 milliárd forintból szerezték be, amely 4 darab elektromos midibuszból, 23 darab szólóbuszból és 14 darab csuklós buszból áll. Tatabánya tata busz menetrend. A T-Busz Kft. 2018. január 1-jén kezdte meg az autóbuszos személyszállítást. Járműpark Szerkesztés Kép Gyártó Típus Gyártási év Darab Rendszám BYD BYD K7 2020 (2 évesek) 2 SDZ Kravtex Credo Econell 12 City 2016 (6 évesek) 20 PLM Credo Econell 13 City 2018–2019 (3–4 évesek) 5 PUP, RPA MAN Truck & Bus MAN Lion's City GL 2018 (4 évesek) 15 POC Jegyzetek Szerkesztés Források Szerkesztés Saját tömegközlekedési céget alapít a tatabányai önkormányzat (magyar nyelven)., 2015. október 6.
Látnivalók a környéken Turul emlékmű Tatabánya Európa legnagyobb bronzmadara. Kiterjesztett szárnya 14 méter, karmaiban az Árpád-kard 14 méter hosszú. A szobor Árpád honfoglaló magyarjainak a bánhidai síkon 907-ben Szvatopluk morva fejedelem föltö... Szelim-barlang A Kőhegy oldalában 310 méter magasan, a Turul-emlékműtől 200 méterre található. A környék legszebb kirándulóhelye. Mintegy 45 méter hosszú, 12-14 méter széles, több oldalága és két bejárata van. T-Busz Tatabányai Közlekedési Kft. – Wikipédia. Bányászati és Ipari Skanzen A Bányászati és Ipari Skanzen különleges kiállítóhely, amely több mint 20 állandó kiállítással várja a bányászati és ipari emlékek, a bányászkolóniák története (oktatástörténet, lakáskultúra, életmód,... Tatabányai Múzeum A Tatabányai Múzeum 1971 óta kulturális-történeti prizmaként gyűjti és szórja a múlt s jelen fényeit.
A T-Busz Tatabányai Közlekedési Kft. Tatabánya tömegközlekedését működtető cég, mely a T-SZOL Zrt. -n keresztül közvetve Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában áll. A céget 2015 decemberében alapították abból az okból, hogy 2018-tól a helyi önkormányzat a város helyi közlekedését nem az állami Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központtal (korábban Vértes Volán), hanem saját tulajdonú társasággal kívánta megvalósítani. T-Busz Tatabányai Közlekedési Kft. Jelmondat Utazzon velünk! Típus közlekedési társaság Alapítva 2015. december 22. Székhely 2800 Tatabánya, Győri út 23. Vezetők Kupi Gábor ügyvezető Kapui László autóbusz-üzemeltetési vezető Osgyánné Láng Erzsébet ügyvezetői asszisztens Iparág közösségi közlekedés Tulajdonos T-SZOL Zrt. Forma korlátolt felelősségű társaság Magyar cégjegyzékszám 11-09-024152 T-Busz Tatabányai Közlekedési Kft. Pozíció Magyarország térképén é. sz. 47° 35′ 25″, k. h. 18° 23′ 28″ Koordináták: é. 18° 23′ 28″ A T-Busz Tatabányai Közlekedési Kft.
Közel egy időben ezzel az írónő A hóhér háza című könyve az ugyancsak rangos Oxford-Weidenfeld-díj jelöltjei közé is bekerült. Műsorjegyzetek Tompa Andrea oldala a Wikipédián Facebook-oldala Említett művei A hóhér háza – Történetek az aranykorból (2010) Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben (2013) Omerta – Hallgatások könyve (2017) Haza (2020) Vaslaci című meséje a Meseország mindenkié című kötet, amelyben a fenti mese is szerepel (és amelyet Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa nyilvánosan ledarált) az örökbefogadó szülőket felkészítő kötelező tanfolyam eltörlése elleni petícióról szól ez a cikk.
Lasztocska meghatározó érzése a szégyen az anyaságával kapcsolatban: nem tudja feldolgozni, hogy beteg gyermeket hozott a világra, ezt pedig az érzelmi kötelékekben rejlő bizonytalansága is csak tovább erősíti benne. Hanyag, iszákos, bukott szülőként tekint magára, aki gondolatban sokszor újrajárja a szülei gyermekük felneveléséről lemondó útját, és retteg, hogy átörökíti az általa megélt elhagyatottságot. Bűntudattal beszél arról, hogy nem tud jó anyja lenni a gyermekének és elhanyagolja őt, a beteg gyermektest véraláfutásai és csonttörései ezt vissza is igazolják számára. Ez a szégyen az egész visszaemlékezést átjárja, ahogy az önéletírások esetében, úgy itt is arra keres a levélíró választ, hogy milyen út vezetett el idáig, a levél címzettjei sem véletlenek, a megírt mondatok végső soron a támogató szülői lét mintáinak hiányáról tanúskodnak. A hóhér háza a G. kávézóban. Lasztocska éli a mindennapjait, miközben a változó világ a későbbi Moldova fővárosában sem tűnik történelmi léptékűnek. A rendszer átalakulását a regény élettereiben legszembetűnőbben a nyelvek és lehetőségek változása jelenti.
A különböző földrajzi helyeken, az USÁ-ban, Svédországban, Spanyolországban, Szentpéterváron zajló sorsdöntő találkozások a szellemi teljesítmények és karriertörténetek az iskolatársak (Ágó, Ari, Edina, Csaba, Toma, …) egyéniségének szűrőjén keresztül kapnak igazán kontúrokat. A mű záró részében a Festő, Tanítónő, Férfi és Fiú állnak az egyes szám harmadik személyben elmondott történetek középpontjában. A szintén név nélkül szereplő, de könnyen beazonosítható sipító hangú Professzor asszony ("az új haza hőse, akihez hasonló magabiztos nővel sosem találkozott mégˮ) és a Festő, akitől a születésnapját ünneplő miniszterről rendeltek milliós áron portrét ("Nem volt jelenléte. Összelopott arca volt. A hóhér hazard. Minden részletét máshonnan vette. ˮ) a referencialitást biztosító szereplők. A Hazá ban kikristályosodó, sokszor katartikus élmények során kiküzdött életbölcsesség, tudás a vallomásirodalom hagyományait idézi. Az emigráció főbb fogalmait (akárcsak Márainál) végigkövethetjük a kötetben: ilyen az írás, a nyelv, nyelvek, a haza jelentésének vissza-visszatérő meghatározása: "Az írás a felejtés azonnali formája.
Lasztocska tehát nem az a karakter, aki visszatérően újrameséli és újrateremti, ahogy a tévében folyamatosan Ceaușescu kivégzését ismétlik (vagy az ehhez hasonló, ebből az időből vakuemlékként őrzött tapasztalatokat), az író ugyanis új elbeszélési gyakorlatot működtet a töredékességgel: a szilánkszerű, rövid fejezetek, melyek végtelenül személyesek, képtelenek is volnának nagyobb történelmi távlatokat magukba fogadni. A regény legnagyobb érdeme éppen ezért az a frissesség, ami az olvasó számára bebizonyítja: van kilépés a néha már megkövesedettnek hitt kelet-európai elbeszélések bűvköréből. Veszprémi Szilveszter (A cikk szerzője a szegedi Törzsasztal Műhely tagja) Metropolis Media Budapest, 2021 264 oldal, 3490 Ft Fordította: Joó Attila
Tamara Paplovna szemében az üveggyűjtés a meggazdagodás legkézenfekvőbb eszköze – "A semmiből nyert pénz. A semmiből összejött vagyon. " (25. ) –, a gyűjtések mellett pedig ő maga is vesz át üvegeket potompénzért, hogy azokat kitisztítva drágábban továbbadja. A lehető legnagyobb vagyon felhalmozásának a vágya Tamara legjellemzőbb tulajdonsága, amely végigkíséri őt egészen a haláláig, a már szinte tehetetlen, demens asszony az élete végén ismét utcai gyűjtögetésbe és lomfelhalmozásba kezd. Tévesen mutatják be a hóhérok munkáját - Hírnavigátor. Ez a birtoklás vezette – már-már vállalkozói – gondolkodás azonban nem csupán az üvegekre korlátozódik. Ahogy a regény egy pontján a főhős megtudja, Tamara valójában nem megszabadította őt az árvaléttől az örökbefogadással, hanem kivásárolta az árvaházból, mert szüksége volt további munkaerőre, és a lány oktatására szánt vagyont és energiát is befektetésnek látta, hiszen a jó tanulmányi eredmények, amelyek elérhető tették Lasztocska számára az orvosi pályáját, az asszony szemében az időskori biztonság ígéretét hordozták.