Száz költő alkotásai szerepelnek Az év versei 2018 című, frissen megjelent antológiában. A már tizenhetedik alkalommal megjelenő antológia adja a hagyományosan a költészet napján, április 11-én megrendezett Versmaraton alapanyagát, ahol 12 órán át maguk a szerzők olvassák fel a válogatásban szereplő műveiket. A kötet mintegy 40 magyarországi és határon túli magyar folyóirat közlése alapján az elmúlt év legjobb verseiből nyújt válogatást. A több mint 440 oldalas kötet Az év novellái antológiával együtt a magyar irodalmi élet színe-javát hivatott az olvasó elé tárni.
1970. szeptember 14-én született Debrecenben. A Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett, 1989-től 1991-ig magyart és történelmet hallgatott a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészkarának magyar szakán folytatta tanulmányait. 1998 óta szabadfoglalkozású író. Első verseit 1990-ben közölte az Élet és Irodalom. Kortárs német, cseh, francia és bolgár költőket fordított, és nevéhez fűződik Paul Verlaine Szaturnuszi költeményeinek első teljes, magyar nyelvű fordítása is. 2001-ben jelent meg Paulus című verses regénye, amely több elismerésben részesült: Palládium-, Tiszatáj- és Füst Milán-díj, Margócsy István pedig a nemzedék várakozását és ígéretét beteljesítő nagy műnek nevezte a verses regényt. Első komolyabb, színpadhoz kapcsolódó munkája Puskin Borisz Godunov című drámájának új fordítása, Radnai Annamária nyersfordítása alapján. Filmes vállalkozása egy Harcos Bálinttal közösen írt verses operalibrettó, amelyhez Tallér Zsófia írt zenét, és Mundruczó Kornél filmjének szolgál alapjául (Johanna).
A színhely egy ódon, tengerparti kúria,... 3 218 Ft Kényszer alatt John Hart Gibby mindkét bátyja járt a háborúban: az egyikük elesett, a másik visszatért ugyan, de teljesen megváltozott - annyira, hogy börtönbe is került. Amikor Jason s... 3 374 Ft Wounded Knee-nél temessétek el a szívem Dee Brown A vadnyugat története indián szemmel A Wounded Knee-nél temessétek el a szívem fél évszázada látott először napvilágot, de hatása ma is ugyanolyan er... 2 999 Ft A Torony Robert J. Szmidt 2033 - húsz évvel az atomháború után Wrocław csatornajáratokba kényszerült túlélőit nemcsak a sugárbetegségek, a mutáns állatok és növények, valamint a járványo... Sárkánylány V. - A végső csata Licia Troisi Eljött a végső összecsapás ideje. Vajon Sofiának sikerül megmentenie a Világ Fáját? Nidhoggr, a világ természetes rendjének elpusztítására törő,... Inkább a halál Lee Child, Andrew Child A könyörtelen sivatagi nap alatt... Egy reggel Jack Reacher épp nyugat felé gyalogol egy kihalt autóúton, amikor egy különös jelenet tárul a szeme elé.
Sokaknak valószínűleg ismeretlenül cseng a Vadas Máté (rajz), Torjai Ádám (forgató) páros neve, nem is véletlenül, hiszen munkáik nyomtatásban még nem jelentek meg. A kiállítás éppen ezért nyújthat megfelelő alkalmat a képregénykedvelőknek arra, hogy bepillanthasson egy tehetséges és kitartó alkotópáros munkájába. Ehhez azonban Szegedre kell utazni, így készítettünk néhány fotót a kiállítás anyagából. Témáik rendszerint a hazai történelem és sci-fi témáiból kerülnek ki, erre utal a kiállítás címe, A jövő emlékei, is. Helyszín: Tömörkény István Művelődési Ház, Szőreg Szeged-Szőreg, Magyar u. 14. A kiállítás 2010. április 30-ig tekinthető meg 10 és 18 óra között. Az alkotókról és munkájukról egy 2005-ös cikk megtalálható sajtóarchívumunkban.
S az sem kizárt, hogy a csapatmunkában történő vállalatvezetéssel való kísérletezgetések után a fej nélkül működő cégeknél rájönnek: semmi más nem hiányzik nekik, csak egy erős kezű főnök. Lehetséges, hogy egészében véve is vissza kell majd venni valamennyit a jövővel kapcsolatos – alapvetően derűlátó – várakozásokból. Ian Pearson, a BT Laboratories jövőkutatója, aki úgy általában lelkesen propagálja a műszaki haladást, veszélyeket is lát a high tech eszközök túlburjánzásában. Szerinte olyan világ előtt állunk, amelyben például az embereknek telefonálás közben fel kell majd bosszantaniuk beszélgetőpartnerüket, mert egyébként nem tudják eldönteni, hogy nem egy robot van-e a vonal túlsó végén. "A hűtőszekrény nyitását időkapcsolós zár szabályozza majd – olvasható Pearsontól a brit telefontársaság weblapján -, s kamera rögzíti, hogy mit veszünk ki belőle. Ha esetleg valamilyen túl nagy kalóriatartalmú ételt, akkor a mikrohullámú sütő megtagadja annak elkészítését. Az intelligens konyha emberek feletti uralma komoly társadalmi problémának ígérkezik".
1972-ben egy különös, sok vitát kiváltó filmet vetítettek a mozikban. A jövő emlékei címmel. Erich von Dänikennek, a film és a korábban – külföldön – megjelent hasonló című könyv írójának nevét akkor ismerte meg a magyar közönség. A szerző nem kevesebbet állított – és állít ma is –, mint azt, hogy Földünk alig ismert, titokzatos ókorában távoli égitestekről magasrendű intelligenciájú lények látogattak el hozzánk, addig nem ismert tudást hozva el a még primitív fokon élő földi embernek, a homo sapiensnek. Mindmáig nem találunk magyarázatot titokzatos jelenségekre. Hogyan kerültek például azok a rendkívül súlyos és nehezen faragható szobrok a Húsvét-szigetre? Kik faragták, mivel és mikor? Hova tűntek – szinte egyik napról a másikra – a maják még ma is ép városaikból? Milyen irtózatos erő segítségével mozgattak meg ma is mozdíthatatlan kőtömböket Dél-Amerikában és Egyiptomban? Hogyan tudtak, miféle – számunkra szinte elképzelhetetlen – matematikai és csillagászati tudás… ( tovább) Eredeti cím: Erinnerungen an die Zukunft Eredeti megjelenés éve: 1968 >!
Ezek a nanoboxok – amint azt 21 víziónk egyikében leírjuk – gyökeresen átalakítják majd az ipari termelésről alkotott elképzelésünket. De szó esik majd az alábbiakban olyan számítógépekről is, amelyek a kvantumelméletet és a kockadobást elegyítve végzik el a kívánt műveleteket. Vagy tekintsük a következő dilemmát: érdemes-e beleverni a matematikát gyermekeink ez ellen tiltakozó agyába, amikor legkésőbb 20 éven belül olyan beültetett csipekkel lesznek "felszerelve", amelyek segítségével Stephen Hawking tudásának sokszorosát nyújtják majd – persze az is lehet, hogy mindez egy tabletta lenyelésével is produkálható lesz. Az összeállításunkban szereplő gondolatszülemények nem mindegyikére mondható el, hogy nagy valószínűséggel meg is valósulnak. Lehet, hogy sosem lesz 2000 ország a Földön, ahogyan arról a Nemzeti eszme című fejezetben írunk. Talán a középiskolák rendszere sem sorvad el. Alakulhatnak úgy is a dolgok, hogy a jövőben is csak a nagy közüzemi szolgáltatóktól vehetünk vizet, gázt, áramot.
A 2000. év küszöbén mindannyiunk számára érdemes elgondolkodni azon, hogy melyik térfélen is küzdünk. Lehet persze még halogatni a dolgot – sokak szerint a következő évszázad amúgy is csak 2001-gyel kezdődik. Ám az általunk használt naptár igencsak mesterséges és szubjektív mérce. Nem árt tudni, hogy ezer évvel ezelőtt a Föld lakosságának nagyobb része mit sem törődött az akkori "nyugati világban" érvényes időszámítással. S ezer év múlva – amikor az emberiség többsége már feltehetően nem is ezen a bolygón fog élni – nyilván meglehetősen ósdi fogalomként kezelik majd a földi évet. Ne szaladjunk azonban előre mindjárt ezer évet! Már a következő száz év fejleményeit is elég nehéz feladat előrevetíteni, a kép egyelőre ugrál és homályos, mintha csak Neil Armstrong első lépéseit látnánk a Holdon. Amiért mégis érdemesnek tartjuk lejátszani ezt a filmet: ha szembenézünk a jövő lehetséges változataival, s végiggondoljuk az azokból levonható következtetéseket, akkor felkészültebben várhatjuk a majd valóban lezajló folyamatokat.
Elmélázunk egy kicsit az állatvilág nélküli erdők látványán, szólunk a városok elterpeszkedéséről és a tudat halhatatlanságáról, de még ennél izgalmasabb témák is előkerülnek. Ilyen címeket olvashatnak a továbbiakban: "A Föld elektronikus bőrt ölt magára" vagy "Odafönn északon: az élet keletkezésének titkai". Mellékletünk fejezeteinek visszatérő eleme – nevezhetjük akár a 22. víziónak -, a több egyváltozós fejlődési irány felvázolása helyett, a sokváltozós forgatókönyv használata. Vagyis számtalan ajtót hagyunk nyitva olvasóink számára, hogy felkészülhessenek egy alapvetően megjósolhatatlan jövendő világra. Az ötletrohamok rendszerint hasznosak. S minél több jövőképet tudnak magukévá tenni, annál valószínűbb, hogy majdan nem lesznek felkészületlenek a tényleges változások befogadására. A felvázolt lehetőségek némelyike kifejezetten szórakoztatónak ígérkezik. Vegyük például a következőt: egyszer elérkezik majd az az idő, amikor az internetről tölthetjük le számos eszköz elkészítésének receptjét – legyen az mondjuk a celluláris telefon -, s azokat mindjárt elő is állíthatjuk otthoni gyártósorunkon, a mikrohullámú sütő nagyságú nanobox segítségével.
MŰBÍRÁLAT - TÁRLAT - LXIII. évfolyam, 33. szám, 2019. augusztus 16. ( A Fekete fény című kiállítás augusztus 23-ig látható a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben. ) A legendás francia filmkészítő, Chris Marker 1999-es rövid etűdjében franciák nézik az utcán a napfogyatkozást. Sötét szemüveges emberek emelik fel a fejüket, kíváncsian vagy áhítattal néznek felfelé, kivéve egy kislányt, aki boldogan fekszik rá egy vízilószoborra, és úgy néz a kamerába. A húsz évvel ezelőtti napfogyatkozás Magyarországon is emlékezetes maradt, mégpedig úgy, ahogy ez manapság már természetes: soha elő nem vett fényképekbe, videókba foglalva, amelyekre csak akkor gondolunk, ha a minket körülölelő médiumok öt-, tíz- vagy húszévente emlékeztetnek az események felejthetetlenségére. Tisztelt Olvasó! Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.