A Nagy Magyarország történelmi magazin tematikus száma a méltatlanul elfeledett Székely Hadosztály történetét, 1919-es honvédő harcait mutatja be. Tartalom Marosvásárhelyi dosszié I. — Marosvásárhely, a meghódítandó város Marosvásárhelyi dosszié II. — "Magyar vért akarunk inni! " Vincze Gábor A Piavétől Belgrádig Balogh Gábor A román hadsereg útja a Regáttól Nagyváradig Koszta István A Székely Hadosztály megalakulása Nagy Szabolcs Károlyi Mihály szatmárnémeti látogatása Gottfried Barna Köröstárkányi magyarirtás Szakács Árpád Hátba támadott székelyek Domonkos László A parancsnok — Kratochvil Károly Egy nemzetáruló kalandor a románok szolgálatában: Kiss Géza esete Az elcsatolt területek titkos támogatása Trianon után Bodonyi Ilona Felhasznált irodalom Vincze Gábor: Marosvásárhelyi dosszié Fehér Könyv. Az 1990. március 19. és 20-i események Marosvásárhelyen. Püski, Bp., 1990. Virág György: Kiegyensúlyozás. In: Pro Minoritate, 2009/tél Gagyi József: Több az, ami elválaszt… In: Marosvásárhely történetéből 2.
Bővebb ismertető Cey-Bert Róbert író legújabb regényének eseményei a Magyar Királyság 1918-1919. évi összeomlásának, idegen megszállás alá kerülésének és (ideiglenes) földarabolásának szomorú és tragikus időszakában játszódnak. A Károlyi Mihály gróf és szabadkőműves barátai által alkotott kormányban négy miniszter és nyolc államtitkár valamelyik radikálisan liberális vagy szociáldemokrata páholynak volt a tagja, csak így fordulhatott elő, hogy az egész történelmi korszak legfölemelőbb közösségének, a Székely Hadosztálynak két fronton kellett harcolnia. Fegyverrel a benyomuló román katonaság, diplomáciával a saját kormánya ellen. Károlyiék ugyanis - pontosan szerepel e regényben is - parancsot adtak minden, még létező katonai alakulatnak, hogy ne vegyék föl a harcot a román, szerb és cseh csapatokkal, hanem írásban adják át azt a magyar települést az ellenségnek, ahol éppen találkoznak. Cey-Bert Róbert e regényében (is) nagyszerűen dolgozza föl, mutatja be, pergő cselekménnyel a Székely Hadosztály tényleges és kitalált parancsnokainak gondolkodását, tevékenységét.
Fegyverrel a benyomuló román katonaság, diplomáciával a saját kormánya ellen. Károlyiék ugyanis - pontosan szerepel e regényben is - parancsot adtak minden, még létező katonai alakulatnak, hogy ne vegyék föl a harcot a román, szerb és cseh csapatokkal, hanem írásban adják át azt a magyar települést az ellenségnek, ahol éppen találkoznak. Cey-Bert Róbert e regényében (is) nagyszerűen dolgozza föl, mutatja be, pergő cselekménnyel a Székely Hadosztály tényleges és kitalált parancsnokainak gondolkodását, tevékenységét. Kiderül, hogy a szerző - nagyon helyesen és reálisan - a hazaszeretetet, a szülőföld megvédését teszi a Székely Hadosztály tisztikarának legfontosabb, mozgató érzésévé és gondolatává. A regényből "szépen" kiderül, hogy a Székely Hadosztály még az eddiginél is súlyosabb dilemma elé kerül, főleg 1919. március 21. után: a haza védelme, akár kommunista kormányzat alatt, vagy a harc beszüntetése. A regény jól ábrázolja a magyar tisztek közötti belső vitákat, majd a legfontosabb, valóban hadra fogható magyar katonai alakulat ketté szakadását.
A székely hadosztály és dandár története, 1918–1919, 1-2. ; szerk., utószó Bálint István János; Magyar Ház, Bp., 2000 ( Magyar Ház könyvek) Földi Pál: Elárulva és meggyalázva. A székely hadosztály és dandár története; Puedlo, Nagykovácsi, 2010 Gottfied Barna–Nagy Szabolcs: A Székely Hadosztály története; Tortoma, Barót, 2011 Elárulva és meggyalázva. A székely hadosztály és dandár története; Huszár, Nagykovácsi, 2013 Szent Kereszthegyi Kratochvil Károly: A székely hadosztály 1918–19. évi bolsevistaellenes és ellenforradalmi harcai a székely dicsőségért, Erdélyért, Magyarország területi épségéért és Európáért; sajtó alá rend., jegyz. Turbucz Péter; Attraktor, Máriabesnyő, 2017 ( Fiat iustitia)
A továbbiakban pedig Márton Áron püspököt idézve rávilágít ennek egyik, bennünk rejlő okára is. "Erdélyt nem a román hadsereg és nem az Antant, hanem a termékeny román anyák vették el és a meddő magyar anyák veszítették el. "
Kézikönyvtár Régi magyar szólások és közmondások Dr. Margalits Ede: MAGYAR KÖZMONDÁSOK ÉS KÖZMONDÁSSZERÜ SZÓLÁSOK Arat. Teljes szövegű keresés Arat. A ki álnokságot vet, bút arat. D. – A ki nem szánt, gazt arat. – A ki nem vet, nem arat. – A mely földet nem szántanak, azon gazt aratnak. KV. – Akkor vet, mikor aratni kell. – Búzát vetett, konkolyt aratott. – Egy búzát aratnak. (Összeillők. ) D. – Fázik mikor búzát arat. (Lusta. – Ki könyeket vet, siralmat arat. – Ki mint vet, úgy arat. – Ki szűken vet, szűken arat. ME. – Kopáron aratja az őszi buzát. (A szegény tarlón szedeget kalászt. – Nekem itt sem nem vetnek, sem nem aratnak. E. – Nem mindenkor az arat, a ki vetett. B. – Néha sokat vetnek, de keveset aratnak. – Ott is arat, a hol nem vetett. – Számtalan földön gazt aratnak. Ny. 19. – Vetés előtt aratsz. – Vetés előtt nem arat az okos. D.
2022. márc 11. • 4 min read Kert, konyhakert. A fagyok elmúltával, és a talaj felső 1-5 cm-ének kiszáradása után megkezdődhet a vetés. Az egyes növények eltérő igényekkel rendelkeznek a talaj, hőmérséklet, víztartalom, és a külső átlaghőmérséklet tekintetében. Érdemes tehát előre eldönteni milyen növényeket szeretnénk vetni, hányféle kultúrát tudunk megfelelően gondozni, és mennyi hely áll rendelkezésre ahhoz, hogy minden növénynek biztosítva legyenek az optimális életfeltételek. Szintén felmerül a kérdés, hogy a családi asztalra, vagy a piacra akarunk-e termelni, ugyanis mások lesznek a prioritások. Ha a családot szeretnénk ellátni egész évben friss zöldséggel, és gyümölccsel, érthető okokból sok fajjal kell dolgoznunk. Mindenképpen tudni kell azonban, hogy a kis területre viszonylag sok növény zsúfolásával jelentősen növeljük a kártevő rovarok megjelenésének és szaporodásának kockázatát. Ilyen esetben szintén nehéz feladat megoldani azt, hogy az azonos kártevőkkel bíró növényeket térben eléggé elválasszuk egymástól ahhoz, hogy a rovarok, vagy a gombaspórák ne fertőzhessék egyből le a szomszédos fogékony kultúrákat se.
Talajmunkák A vetemény sikeres fejlődésének alapja az őszi talajmunka minősége. Ha ősszel szántás, vagy kisebb kertekben ásás történt, valamint a téli hónapokban legalább 2-3 hétig mínusz hőmérséklet uralkodott, akkor a magágy előkészítése gyors és könnyű művelet lesz. Ha azonban ez kimaradt, és csak tavasszal állunk neki ásni, könnyen érezhetjük úgy, hogy a kocsibejáróba akarunk barázdát húzni, és magot vetni. A tavaszi ásás vagy szántás is javítható még némi rotációs-kapás, vagy talajmarós kezelés segítségével, különösen az utóbbi hatékony. A régi mondás hatványozottan igaz továbbra is, miszerint az őszi ásásnak nincsen párja. Szerencsés esetben jó szerkezetű löszös, vagy homokos talajokon a hó olvadása, és a talajfelszín kiszáradása után egy gereblyézés után már húzhatjuk is a sorokat. Egy agyagos, vagy vályogos agyag talajon viszont még sok esetben egy lazító kapálás, vagy rotációs-kapálás is szükséges lehet. Szintén vegyük figyelembe, hogy a főleg apró magú növények pl. retek, saláta, vöröshagyma vagy sárgarépa magjai morzsalékosabb, lazább magágyat igényelnek, mint a nagyobb magvú növények, többek között a babfélék, és a borsó.
A szakértő úgy látja, a kormány egyszerűen tudná stabilizálni a pozícióját a nyugati szövetségi rendszeren belül lengyel mintára. Megtarthatná az "autoriter fejlődési irányát" és még az uniós forrásokhoz is hozzáférhetne, ha hajlandó lenne leválni Oroszországról. Ez egyértelmű abból, hogy az Európai Bizottság a lengyeleknek, ha kompromisszumokért is, de hozzáférést biztosít a helyreállítási alap forrásaihoz. Ez a forgatókönyv nyitva állna Orbán Viktor számára is, az, hogy ő nem él ezzel, és hajlandó tovább élezni a szituációt, az mutatja, hogy Orbán elvesztette azt a képességét, hogy meghatározza, mi az elsődleges cél számára. A politológus nem tudja, mikor lesz összeomlás, ha lesz egyáltalán, mert az is lehet, hogy a felsorolt hibák ellenére Orbán Viktor képes lesz kibújni a következmények alól, de ebbe már nem menne bele, mert ez nem a külpolitikai elemzés, hanem az időjóslás területe. A Hegedűs Dániellel készült teljes beszélgetés ITT hallgatható meg. ()
: mezőségi talajok). A vetés mélységének meghatározása is nagy körültekintést igényel. Szem előtt kell tartani a talaj kötöttségét, nedvességtartalmát, a magágy készítés eredményességét és a vetés időpontját. Laza, könnyen felmelegedő talajokon a vetés mélysége elérheti a 6-8 centimétert is, míg a kötött talajokon érdemes 4-5 centiméterrel kalkulálni. Ha a talaj felső rétege száraz, mert nem sikerült jól a magágy elkészítése vagy későn sikerült elkezdenünk a vetést, akkor érdemes mélyebbre, akár 6-8 centiméterre tervezni a vetést. A kukorica optimális tőszám megválasztása szintén nagyon nagy ráhatással van a terméseredményre. A megfelelő tőszám megválasztásnál számos tényezőt kell figyelembe vennünk, például a talaj tulajdonságait, a csapadék mennyiségét és eloszlását, a vetésidőt, tápanyag-utánpótlást, öntözést és a hibrid igényeit. Általánosságban elmondható, hogy gyengébb talajokon, alacsonyabb tápanyagszint esetén, csapadékhiányra hajlamos területeken alacsonyabb tőszám vetése indokolt.