Változtak a Júlia Fürdő jegyárai - Sóstó Online Ajánlatkérés több szállástól egyszerre: A listát a gombok használatával állíthatja össze. A fürdő akadálymentesített. Az Erzsébet Kártyával igénybe vehető szolgáltatások: - fürdőszolgáltatás A fürdő elérhetőségéről, a belépőjegyek és a szolgáltatások árairól a fürdő honlapján nyújtanak pontos tájékoztatást. Látnivalók a környéken: Nyíregyháza – Városháza, Korona Szálló és Casino, Jósa András Múzeum, Városi Galéria, Bizánci Kápolna és Egyházművészeti Gyűjtemény, Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény, Tuzson János Botanikus Kert Kapcsolódó galéria Tovább a galériára Női Cipő Utcai cipő Nike Nike | Márká Igrice Kemping és Nyaralófalu | Nyíregyháza turisztikai weboldala Júlia Fürdő, Nyíregyháza szálláshelyek - 23 ajánlat - Élvezze a Nyírség nyújtotta lehetőségeket, pihenjen, töltődjön fel, érezze magát jól a gyönyörű környezetben fekvő Nyíregyházán. Ingyenes wifi Klíma Szép kártya elfogadóhely Ingyen tűzifa Kisállat ingyen bevihető Kerthelyiség Szabadtéri sütő Online Szállásfoglalás Vissza a lap tetejére Elérhetőség Kedves Utazóink, Foglalóink, és Szállásadó Partnereink!
Nyíregyháza - Gyakran jár felüdülni, felfrissülni, ellazulni a Júlia Fürdőbe hűséges olvasónk, Takács Lajosné. A nyíregyházi nyugdíjas kortársai nevében fordult szerkesztőségünkhöz – jobbító szándékkal.
júlia fürdő címkére 13 db találat A Sóstó – Gyógyfürdők Zrt., mint a nyíregyházi fürdők, így az Aquarius Élményfürdő és a Júlia Fürdő üzemeltetője, 2020. szeptember 11-én sajtóközleményt adott ki, miszerint az említett két egység szolgáltatási rendszerét érintő változásokat léptet életbe. A Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. arról tájékoztatja vendégeit, hogy október 1-jétől a Júlia Fürdőben a gyógyászati részleg működését szüneteltetik, a támogatott gyógyászati kezelések a továbbiakban az Aquarius Élményfürdő gyógyászati részlegén érhetők el. tájékoztatása szerint a Júlia Fürdő 25 méteres úszómedencéjét határozatlan időre üzemen kívül helyezik. Nyíregyháza - Esztétikusabb, praktikusabb és költséghatékonyabb lett az ikonikus nyíregyházi fürdő. Nyíregyháza - Az idén immár Rubint Rékával népszerűsítik az élményfürdőt, ahol július 28-án alakreform edzést tart. Nyíregyháza - Az egészségi állapotom miatt rendszeresen járok beutalóval a nyíregyházi Júlia Fürdőbe - írja olvasónk. Nyíregyháza - A nyíregyházi Nyírsenior 97 SE, Fókák Baráti Köre 12 órás úszással búcsúztatta az Óevet a Júlia Fürdőben.
Júlia Fürdő - Medencék: – 25 m2-es úszómedence (26-28 oC, 1. 40 m) – 64 m3 termálmedence (34-36 oC, 0. 90 m) – 14 m3 termálmedence (38 oC, 0. 90 m) – 14 m3 hidegvizes medence (18 oC, 0. 90 m) – 12 m3 gyermekmedence (18 oC, 0. 50 m) – 6 m3 szaunamedence (18 oC, 0. 90 m) – 52, 7 m3 iker termálmedence szabadtéri, télen is üzemel (34-36 oC, 0. 80 m) – 10 m3 finn szaunamedence (18 oC, 1 m) Júlia Fürdő - Nyitva tartás: H-P: 6. 00-9. 00 (úszás), H-P: 10. 00-20. 00, Sz-V: 9. 00 Júlia Fürdő - Cím: 4400 Nyíregyháza, Malom u. 19. Tel. : 42/504-030, fax: 42/504-031 Sóstó-Gyógyfürdők ZRt. - MCOnet Júlia Fürdő NYITVA! - Júlia Fürdő - Szóljon hozzá! Júlia Fürdő Online linkajánló: Júlia Fürdő Online: Sóstó Online Online: Sóstó Online linkajánló: Küldjön egy képeslapot ismerősének! A hír támogatója: Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés, Kereső optimalizálás. Klíma Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország:; Horze lovas webáruház a country
A fejlesztési tartalék nem "utófinanszírozási rendszerben" működik, így a korábbi adóévekben elszámolt beruházás utólag nem finanszírozható a fejlesztési tartalékból. Arra a korábbi, a beruházás elszámolásának adóévében/adóéveiben volt lehetősége tartalékot képeznie a vállalkozónak. Figyeljünk az értékcsökkenés elszámolására! A fejlesztési tartalék a képzésének adóévére vonatkozóan, lényegében egy előrehozott értékcsökkenés-elszámolást jelent, a felhasználásával megvalósított és üzembe helyezett beruházás bekerülési értékéből a fejlesztési tartalékból fedezett összeg társasági adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírásként már nem vehető figyelembe, azzal az üzembe helyezéskor csökkenteni kell a társasági adóról szóló törvény szerinti számított nyilvántartási értéket, amely egyébként az üzembe helyezéskor azonos a bekerülési értékkel. Az eszköz bekerülési értékéből a fejlesztési tartalékból fedezett összeg levonásával fennmaradó részre folytatható az üzembe helyezéstől az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás elszámolása.
Az átmeneti szabály által megteremtett lehetőség először a 2020-as adóévben alkalmazandó, azonban a 2019-es adóév tekintetében az adózó döntése szerint szintén alkalmazhatja a kedvezőbb szabályt. Ez azt jelenti, hogy az átmeneti szabály szerinti kedvezmény már a 2019-es adóévre vonatkozó adóbevallást, illetve az az alapján számítandó társasági adó fizetési kötelezettséget is pozitívan érintheti, ezzel jelentősen befolyásolva a gazdasági szereplők társasági adó megállapítását. A módosító rendelkezés nem titkolt célja a gazdasági társaságok (egyéni vállalkozók) beruházásainak ösztönzése, hiszen a járvány megszűnését követő időszakra talán ezzel jobban ösztönözhető a beruházásra való hajlandóság. A fejlesztési tartalék az eredménytartalékból lekötött olyan tartaléka a vállalkozásoknak, amelynek terhére a lekötés adóévét követő 4 adóévben a vállalkozás tárgyi eszköz beruházást tud végrehajtani. Ez gyakorlatilag nem más, mint egy előrehozott értékcsökkenés, hiszen az eszköz bekerülési értéke – bizonyos korlátozásokkal – csökkenti a társasági adó alapját.
A tartalék feloldásakor tehát a számviteli törvény szerinti beruházás fogalmát (néhány kivételtől eltekintve) kell érteni. A törvény szerint azonban a következő beruházásokra nem használható fel a tartalék összege: • nem pénzbeli, vagyoni hozzájárulásként átvett eszközre (apport), • térítés nélkül átvett eszközre, • olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amelyre terv szerinti értékcsökkenési leírást nem lehet elszámolni, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt. Ezen túlmenően az immateriális javak beszerzésére, illetve előállítására sem lehet a fejlesztési tartalékot szankció nélkül feloldani, mert annak elszámolása közvetlenül, és nem a beruházási számlán keresztül történik. A lekötés nem jelent pénzügyi lekötést, - azt nem kell elkülönített bankszámlán nyilvántartani, - hanem csak a saját tőke elemeinél eredményez változást. A beruházás pénzügyi forrására nem ír elő feltételt a jogszabály, így az bármilyen lehet (saját, idegen, támogatás, stb.
Abban az esetben, ha a lekötött tartalék képzésére magasabb mértékben történt a társaságnál, mint az adózás előtti eredmény 50%-a, de maximum 500 millió forint, úgy az adóalap csökkentésére akkor is csak a Tao törvényben rögzített értékig, illetve összegig van lehetőség. A számviteli törvény 38. § (3) bekezdés g) pontja alapján a lekötést az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni. Erre akkor is van lehetőség, ha a lekötött tartalék növekedése miatt az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz, vagy a negatív egyenlege tovább nő. A Tao törvény szerinti fejlesztési tartalék "képzése" a vállalkozó saját elhatározása alapján történik, így ez az elhatárolás a szabad rendelkezésű eredménytartalék nagyságára kihat. Ennek következtében a saját tőke összege ugyan nem változik, de a lekötött tartalék képzése bizonyos esetben tulajdonosi érdekeket sérthet oly módon, hogy az osztalékfizetési korlátnak minősül, vagy éppen saját tőke terhére jegyzett tőke emelésére sem lehet azt felhasználni. Mindezek figyelembevételével a képzésről, valamint annak nagyságrendjéről feltétlenül tulajdonosi döntésre van szükség.
Amit az eredménykimutatásban a számviteli tv. szerint kimutatunk értékcsökkenésként, azzal az összeggel visszanöveljük a társasági adó alapját, viszont a társasági adótörvény szerintivel lecsökkentjük. Sokszor ennek a korrekciónak 0 az eredményhatása, mert ugyanannyi a két törvény szerinti értékcsökkenés. Nagyobb eszközöknél azonban tapasztalható eltérés, ugyanis a számviteli tv. enged maradványértéket meghatározni, míg a társasági adótörvény nem, így az adóalap csökkentő tényezőnk jelen esetben magasabb lesz, mint a növelő. Ha azonban az eszközünkre fejlesztési tartalékot használtunk fel, akkor a társasági adótörvény szerinti értékcsökkenésünket már elszámoltuk, akkor, amikor megképeztük a tartalékot, tehát a további években ezekre az eszközökre már nem számolhatunk adótörvény szerinti értékcsökkenést. A fejlesztési tartalék felhasználással beszerzett eszköznek csak növelő korrekciós tényezője lesz a későbbi években. Tehát amit a képzés évében megspóroltunk, azt utána kisebb összegekre bontva vissza kell korrigálnunk.
Ennek alapján a társasági adóról szóló törvény szerinti fejlesztési tartaléknak az adóévi adózás előtti nyereség 50 százalékához kötött korlátját törölte a jogalkotó. Továbbra is érvényben marad azonban az adóévenkénti 10 milliárd forintos korlátozás. Így az adózás előtti eredményt csökkenti a társasági adó alanya által az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege, és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint. Az új szabályt első alkalommal a 171/2020. rendelet hatálybalépésének napját, azaz 2020. május 1-jét magában foglaló adóévre kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a 2020. május 1-jét magában foglaló adóévben - az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, - az adóév utolsó napján, lekötött tartalékként kimutatott összege, - de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege, és - legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint csökkenti a társasági adó alapját e jogcímen.
Sinka Júlia közgazdász, okleveles áfa- és nemzetközi adószakértő Lezárva: 2020. május 6. Sinka Júlia (2020-05-13)