Könyvtárközi szolgáltatás a Központi Könyvtárban A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára könyvtárközi kölcsönzési tevékenységét az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) tagjaként végzi. A rendszer célja, hogy a könyvtárak minél szélesebb körben tudjanak információkat eljuttatni az olvasókhoz, hogy mindenki azonos eséllyel jusson hozzá a dokumentumokhoz, ezáltal lehetővé teszi a könyvtárközi kölcsönzés hatékonyabb használatát. { Szolgáltatások} 2016. 11. 04. Házhoz visszük a könyvtári dokumentumokat! A kulturális esélyegyenlőség biztosításáért a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - különböző partnerek bevonásával - több mint egy évtizede működteti a Könyvet házhoz szolgáltatást. { Főmenü} 2019. 01. 02.
Szolgáltatások - Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár A szolgáltatások az egyes tagkönyvtárakban – adottságaiktól és feltételeiktől függően – eltérőek. Az eseti zárva tartás idejére (nyári szünet, vis major) a szolgáltatások rendjét a főigazgató utasításban szabályozza. ( Használati Szabályzat, III. )
Indítsa el a rádiót, és hallgassa válogatásainkat a Király utcai könyvtár zenei részlegének CD lemezeiből! { CD tár} Virtuális kiállítások – fókuszban a zene A Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) nemcsak digitalizált kulturális javak adatbázisa, hanem virtuális kiállítások gyűjteménye is. Az archívum zenei témájú online tárlatait ajánljuk. Mesék a könyvtárban Minden napra egy mese. { Online programok} A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3. 2. 4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
chevron_right 24 hónapos munkaidőkeret: így lehetne javítani hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2020. 04. 15., 13:40 Frissítve: 2020. 15., 20:48 A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben mind a bértámogatásról, mind a 24 hónapos munkaidőkeretről szóló rendeletek alapvető segítséget jelenthetnek a munkáltatók számára, hogy a jelenlegi nehéz körülmények ellenére képesek legyenek alkalmazásban tartani munkavállalóikat. Melyek a munkaidőkeret előnyei a munkáltató számára? | KamaraOnline. A hosszabb munkaidőkeretet szabályozó, pénteken napvilágot látott rendelet hatékonysága ugyanakkor növelhető lenne néhány módosítással, emellett szükséges lenne a munkavállalók érdekeit védő garanciális szabályok bevezetése a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda szerint. Mivel a 24 hónapos munkaidőkeretet a meglévő munkaerő megtartása érdekében vezették be, így alkalmazása nem a teljes gazdaságban, csupán a válság által leginkább sújtott ágazatokban lenne indokolt.
"Összességében tehát a 24 hónapos munkaidőkeretre érdemes úgy tekinteni, mint egy pozitív, ám még kissé módosításra szoruló jogi lehetőségre annak érdekében, hogy a munkáltatók (elbocsátások helyett) megtarthassák munkavállalóikat folyamatos bérfizetés mellett" – összegzi a BDO Legal álláspontját Máriás Attila. Mennyire lehet általános a 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése? A munkaidőkeret bevezetésével a munkavállaló nem esik el munkabérétől azon időszakban, amikor nem dolgozik. Ellenkezőleg, a munkáltatók a munkaidőkeret teljes tartama alatt – így azon időszakban is, amikor a munkavállalót nem osztják be munkavégzésre – kötelesek a munkavállaló számára alapbért fizetni. Négy tévhit a munkaidőkerettel kapcsolatban - HR Portál. Ugyanakkor éppen emiatt nehéz elképzelni, hogy a munkáltatók nagy része élni fog a 24 hónapos munkaidőkeret adta lehetőséggel oly módon, hogy most hosszabb időn keresztül nem, vagy alig foglalkoztatják a munkavállalókat. Hiszen egy ilyen intézkedés bevezetése, a folyamatos bérfizetési kötelezettség okán azt jelentené, hogy termelés vagy más pénzkereső tevékenység, azaz bevétel nélkül (vagy jelentősen csökkent bevétel mellett) kellene a munkavállalók részére a bérköltséget megfizetni.
Ennek ellenére előfordul az a félreértés, hogy a munkaidőkeret esetén csak a munkaidőkereten túli munkáért járó 50%-os bérpótlék illeti meg a dolgozót. Ezzel szemben a munkaidőkeretben alkalmazott dolgozót is megilleti a 100%-os bérpótlék, ha munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapjára (pihenőidejére) rendel el rendkívüli munkát a munkáltató. A Munka Törvénykönyvében foglalt feltételek esetén pedig az 50% vasárnapi pótlék is megilleti a vasárnapi pihenőidőben teljesített túlórája esetén. Dr. 24 hónapos munkaidőkeret: hogyan lehetne mindenkinek jobb? - Üzletem. Szabó Gergely ügyvéd - - - - - - - - - - A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak! Kövessen bennünket itt is:
A munkaidő-szervezés egyik lényeges kérdése, hogyan lehet szabályosan és ésszerűen foglalkoztatni a munkaidőkeretben dolgozókat. A CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda jogásza eloszlat néhány tévhitet ezzel kapcsolatban. A munkaidőkeret a rendes munkaidő mértékének az általános (azaz a hétfőtől péntekig tartó, napi 8 órás) munkarendtől eltérő beosztása. A munkaidőkeret egy munkaidő-szervezési módszer egyenlőtlen munkaerőigény esetére. A munkaidőkeret lényege, hogy a munkáltató a teljesítendő munkaidőt egy hosszabb időszakra vetítve határozza meg, lehetővé téve azt, hogy rugalmasan, a gazdasági érdekeinek leginkább megfelelő módon szervezze meg a termelőmunkát. Napjainkban sok munkáltató választja az egyenlőtlen munkaidő-beosztás ezen típusát, mégis sok kérdés merül fel a gyakorlati alkalmazás során. Dr. Török Bernadett, a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda jogásza kísérletet tesz a munkaidőkerettel kapcsolatban kialakult néhány tévhit eloszlatására. 1. A munkaidőkeret nem része a munkaszerződésnek A munkaidő-beosztás (munkarend) meghatározása alapvetően a munkáltatói jogkör része.
Alapvető különbség a részmunkaidő és a rövidebb teljes munkaidő között, hogy részmunkaidő esetében a munkavállaló időarányos munkabérre tarthat csak igényt. Ennek például a minimálbér szempontjából van jelentősége, míg egy heti húsz órás részmunkaidőnél az alapbér nem lehet alacsonyabb a minimálbér felénél, addig rövidebb teljes munkaidőnél el kell érnie a minimálbér mértékét, attól függetlenül, hogy a munkavállaló például csak 4–6 órát dolgozik naponta. Munkaidő-beosztás egyenlőtlen munkavégzés esetén A napi munkaidő határozza meg a havi teljesítendő munkaidő hosszát, melynek beosztására alkalmazható munkaidőkeret is. A munkaidőkeret alkalmazása abban az esetben nyújthat hasznos megoldást, ha a foglalkoztatott munkavállaló a hét napjain változó beosztás szerint végzi munkáját, esetlegesen nem minden nap ugyanannyi munkát szükséges elvégeznie. Ezáltal elkerülhetjük az,, üresjáratokat", azokat az eseteket, amikor nincs elegendő munka, de mégis teljes napként kerül elszámolásra, majd egy másik nap túlmunkaként számfejthetjük a napi munkaidőn felül teljesített munkavégzést.
A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben mind a bértámogatásról, mind a 24 hónapos munkaidőkeretről szóló rendeletek alapvető segítséget jelenthetnek a munkáltatók számára, hogy a jelenlegi nehéz körülmények ellenére képesek legyenek alkalmazásban tartani munkavállalóikat. A hosszabb munkaidőkeretet szabályozó, pénteken napvilágot látott rendelet hatékonysága ugyanakkor növelhető lenne néhány módosítással, emellett szükséges lenne a munkavállalók érdekeit védő garanciális szabályok bevezetése a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda szerint. Mivel a 24 hónapos munkaidőkeretet a meglévő munkaerő megtartása érdekében vezették be, így alkalmazása nem a teljes gazdaságban, csupán a válság által leginkább sújtott ágazatokban lenne indokolt. Egy ilyen irányú korlátozó rendelkezés elejét vehetné annak, hogy olyan most felfutó ágazatokban, mint például a kiskereskedelem, a meglévő munkavállalók jelenlegi terhelését a kormányrendelet adta lehetőséggel élve tovább növeljék. Ehelyett – ha a 24 hónapos munkaidőkeret esetükben nem lenne alkalmazható – ezen ágazatok új munkahelyeket teremthetnének, ami alapvető célkitűzése a jelenlegi gazdaságpolitikának.
Fontosnak tartjuk rögzíteni, hogy egy munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalónak a kereten belül főszabály szerint ugyanannyit kell dolgoznia, mint egy általános munkarend szerint dolgozónak ugyanennyi idő alatt. Így például az egy havi (négy heti) munkaidőkeretben alkalmazott munkavállalónak a havi keretben ugyanúgy átlagosan 176 órát kell dolgoznia egy hónap alatt, mint egy általános munkarendben foglalkoztatottnak ugyanennyi idő alatt. A különbség abban áll, hogy munkaidőkeret alkalmazása esetén a 176 munkaórát rugalmasabban, a munkáltató érdekeinek jobban megfelelő módon lehet beosztani, és nem csak hétköznapokon napi 8 óránként. Ha a munkavállalót egy adott munkaidőkereten belül a munkáltató nem osztja be a teljes időtartamra (azaz fel nem használt munkaórák maradnak a munkaidőkereten belül), a munkavállalót az adott időszakra járó alapbére ekkor is megilleti. "Amennyiben azonban a munkavállaló az előzetesen közölt munkaidő-beosztástól eltérő időben végez munkát, az így teljesített munkavégzés rendkívüli munkaidőnek minősül.