Óriások és törpék – dendrológiai séta a cédrusok, mamutfenyők és a törpe örökzöldek között Botanikus Kertünk fenyőgyűjteménye segítségével körbeutazzuk a Földet Vácrátóton! A séta során ízelítőt kapunk a fenyőfélék családjának sokféleségéből: boróka, ciprus, cédrus, luc, jegenye, vagy netán erdeifenyő? Mi a különbség a különböző karácsonyfának árult fenyők között? Melyik a legmagasabb és a legidősebb fenyőnk, és melyik fenyőféléből van a legtöbb Vácrátóton? Nézzünk körül a kertben élő állatok szemével is: vajon mi eszi a fenyőmagot? Sétánk során felpattanunk a boszorkányseprűre! Mire? Mi az a boszorkányseprű, más néven bábaseprő? Kik gyűjtenek bábaseprőket? Nemzeti botanikus kert vácrátót sport. Mindenre választ kaphatunk, ha körülnézünk a vácrátóti bábaseprő gyűjteményben. Séta időpontja: 2022. február 12., szombat 13:00 óra Séta időtartama: 2-2, 5 óra Részvételi díj: 4. 000 Ft/fő (Az ár egységár, 4 éves kortól mindenkire egyformán vonatkozik. 3 éves korig díjtalan a részvétel). Jegyvásárlás elővételben: ide kattintva vásárolhatja meg jegyét elővételben.
Skip to content KERTI MOZIPIKNIK – Világok arca: BARAKA /július 21. csütörtök/ A város egy ökoszisztéma-rendszer. Idővel ez lett az ember ökológiai […] bővebben Városi legendák – Interaktív tudományos kalandok (július 23. ) A városiasodás hatásairól szól programunk, amely a Kerti Mozipiknik folytatásaként […] Musica Sonora kamarazenekar koncert – július 30. Nyáresti szabadtéri koncertre hívjuk az érdeklődőket 2022. Vácrátóti 🇭🇺 Nemzeti Botanikus Kert - YouTube. július 30-án szombaton […] Ami megfűszerezi életünket – Élményséta július 17. A fűszerek világát mindig is áthatotta a misztikum, a titokzatosság […] Ugrás az oldal tetejére
A szakvezetés időtartama kb. 100 perc, ezt követően, a nap további részében egyénileg bejárva élvezhetik a Kert adta élményeket. Találkozó a bejáratnál, a Berkenyeház előtt 9. 50-10. 00 között. Részvételi díj: a kerti belépőjegy Cím: 2163, Vácrátót, Alkotmány út 2-4. Web:
Az ágyásrózsák fokozottan érzékenyek, ezért szárazság esetén öntözni kell őket, inkább ritkábban, de akkor viszont bőkezűen. Ha lehet, kerüljük el, hogy a levelei öntözéskor a vízzel érintkezzenek. Mivel jól szellőző talajra van szüksége, fontos a rendszeres felszíni kapálás, de vigyázni kell, hogy ne sértsük meg a gyökereit. Fontos az is, hogy a rózsák vadhajtásait, amik a tövéből nőnek ki, és amelyek eltérő színükről és levélzetükről ismerhetők fel, idejében távolítsuk el, mert ellenkező esetben a gyorsan növő vadhajtások kerekedhetnek felül, s könnyen elvadulhat a rózsánk. Az ültetés évében a rózsáknak a jól előkészített föld mellett nincs szüksége külön tápanyagra, de a következő évben ajánlatos pótolni az elhasznált tápanyagokat. Az elnyílt virágokat rendszeresen távolítsuk el, ahogy az alattuk lévő egy-két levelet is, mivel így gyorsabban várható az újabb virágzás. Rózsák szaporítása egyszerűen - Ezermester 2016/6. Az ágyás rózsák tövét a tél közeledtével érdemes ráhúzott, kb. 20 cm-nyi földdel takarni a fagy ellen, melyet a következő évben, márciusban kell eltávolítani.
Léteznek ugyanis olyan trükkök és praktikák, amelyekkel olyan kert alakítható ki, ami nagyon kevés ápolási feladatot kíván, így a kertésznek csak ritkán kell foglalkoznia birtokával. Bővebben...
A több mint 100 rózsa faj hazája a Föld mérsékelt klímájú területein található, és az ókori keleten jelenik meg először a kertekben díszítő céllal. Fajaik egyébként nagyon változékonyak, könnyen kereszteződnek egymással, ami nagyon megnehezíti elkülönítésüket, ezért a rózsákat többnyire növekedési formájuk szerint soroljuk különböző osztályokba. A rózsák különleges helyet foglalnak el a kertészeti kultúrában már évezredek óta, amit sok írásos emlék is őriz Kínától az ókori Rómán át egészen Perzsiáig és Indiáig. A rózsa bárhová is került a történelem folyamán, jól alkalmazkodott a környezetéhez és mindenütt egyformán elbűvölte az embereket. Európába a keresztes háborúk alatt jutott el, de a mai modern rózsák korszakának kezdete csak 1867-re, a nemesített teahibridek megjelenésének idejére tehető. Ekkortájt, tehát a 19. században terjedt csak el széleskörűen a kertekben ez a nemes virág, amit Goethe a természet legtökéletesebb alkotásaként emlegetett. Nemesített fajtái számtalan formában és színben pompáznak, sok közülük kifejezetten illatos, amit a kozmetikai ipar ki is aknáz, hisz szirmaikból ma is parfümök és illóolajok alapanyagát nyerik ki.