2016-ban Magyarország volt az első kelet-közép-európai ország, amely kínai devizában bocsátott ki kötvényt az off-shore piacon, 2017-ben, a panda kötvény kibocsátásával pedig hazánk volt az első olyan állam a világon – Kínát leszámítva – amelynek onshore (panda-) és offshore (hongkongi) renminbikötvénye is volt. "A kínai kötvénykibocsátás a magyar államadósság szerkezete szempontjából is fontos" – szögezte le Varga Mihály. Mint fogalmazott, a kínai pillér felépítése biztonságot ad, ha a hagyományos, euró-, illetve dollárpiacon nehézségekbe ütközne a refinanszírozás. Az Egyesült Államok után a kínai a világ második legnagyobb kötvénypiaca, ahol mindössze két százalék a külföldi tulajdon aránya – tette hozzá. Magyar Államadósság Szerkezete. Japán, Európa és az Egyesült Államok tőkepiacán túl már Kínában is jelen vannak magyar állampapírok. A belföldi nagybani forint- és a lakossági piac, valamint a különböző területi eloszlású nemzetközi tőkepiacok együtt biztonságos finanszírozást eredményeznek hazánk számára. 2018-12-18
A bemutatásra került gazdasági adatok segítségével jól áttekinthető Magyarország gazdasági helyzete az EU-n belül, illetve a szomszédos, fejlődő országokkal is össze tudjuk vetni az adatokat. A grafikonos vizsgálat további előnye, hogy trendeket is megfigyelhetünk.
Az iparilag fejlett, illetve külföldi nagyberuházásoknak helyet adó városok és a határ mentén található települések is népszerűek a külföldi vevőjelöltek szemében. A Balaton körül lévő megyékben található települések ugyancsak keresettek, ezek fedik le a külföldiekhez köthető kereslet 11 százalékát. Ha 1980-2000 közötti években születtél, kaphatsz 10 millió Ft-ot Cikkünk címe bár elég figyelemfelhívó, de célunk nem más, minthogy felhívjuk a Kedves Olvasóink figyelmét arra, hogy még most is elérhető a 0%-os kamatozású, akár 10 millió Ft összegű Babaváró Hitel, mely a fiatal házasok számára komoly lehetőséget jelent a családi életkezdéshez. Mivel a Babaváró Hitel szabad felhasználású hitel, így az összeg szabadon elkölthető akár gépkocsi vásárlására, lakásfelújításra stb. Cikkünkben azt mondjuk el, hogy ki jogosult erre az államilag támogatott pénzforrásra és felsoroljuk azokat a kritériumokat, amit kérnek a hitel igényléséhez. Megnyílt az új pécsi vásárcsarnok Megnyitotta kapuit a vásárlók előtt a 3, 8 milliárd forintból épült új vásárcsarnok Pécsen pénteken - tájékoztatta az önkormányzat az MTI-t. Melegszik az idő a jövő héten Melegszik az idő a következő napokban: a hét második felében néhol már 35 Celsius-fokot is mérhetnek.
Tudja, ki volt Dobó István után az egri vár kapitánya? Hányan voltak a törökök? Mikor kezdődött az ostrom? Érdekességek az 1552-es ütközetről. Egyesíteni akarták a Magyar Királyságot, emiatt indított hadjáratot a szultán I. Ferdinánd 1551-ben úgy vélte, itt az ideje egyesíteni a kettészakított Magyar Királyságot, ezért utasította Castaldo tábornokot, hogy csapataival szállja meg Erdélyt. Ezzel a lépéssel azonban kivívta a Porta haragját. I. Szulejmán, aki viszont a saját befolyási övezeteként tekintett Erdélyre, válaszul büntetőhadjáratot indított, amely során elesett többek között Temesvár, Veszprém, Szécsény, Lippa, Drégely, és végül Szolnok. Csak a hadjárat utolsó "állomása" Eger tudta kivédeni az ostromot. Számos győzelem volt már az ostromló sereg háta mögött Mire Szulejmán serege Egerbe ért, már több jelentős győzelmet elkönyvelhetett. Ali pasa megostromolta és elfoglalta Temesvárt, Ahmed budai pasa pedig a zömében zsoldosok által védett Szolnoknál aratott könnyű győzelmet. Ezután a két pasa a török kézre került Szolnok mellett egyesítette a sereget, amely Eger felé vette az irányt.
Az Egri vár nagy történelmi jelentőséggel bíró építmény: 1552-ben itt verte vissza Dobó István az Ahmed vezír által vezetett mintegy harmincszoros túlerőben lévő szultáni sereget. Szent István királyunk Egert a tíz püspökség egyikének székhelyévé tette, az első, mára már elpusztult székesegyház a Várhegyen állt, körülötte építették meg a város történelmi magját. A legenda szerint Szent István a várral szemközti "Királyszéke" nevű dombról személyesen figyelte a székesegyház építésének munkálatait. A Székesegyház maradványait a vár területén az ú. n. " Rotundán " lehet megtekinteni. A várat valószínűleg a 13. század második felében építették, a tatár hósításokat követően, amikor még lovagvárként funkcionált. Dobó István színre lép Dobó Istvánt 1548-ban nevezték ki egri várnaggyá. Nemcsak kiváló stratéga, hanem földesúr is volt. Innentől kezdve az ő feladata, hogy minél erősebbé, biztosabbá tegye a várat a támadás idejére: megnövelte az őrség és a hadieszközök számát is. Neki állított emléket az utókor a Dobó téren álló szoborral.
Az is nehezítette az ostromlók dolgát, hogy a hosszú hadjárat alatt igencsak megcsappantak a készleteik, ezért a tüzéreknek spórolniuk kellett az ágyúgolyókkal. Nem voltak százötvenezren a törökök, de így is óriási túlerővel támadtak Tinódi Lantos Sebestyén százötvenezres török seregről írt az Eger vár viadaljáról való énekben, és Gárdonyi is hasonló létszámot említett az Egri csillagokban. A legújabb kutatások szerint nem lehetett ekkora a török haderő, hiszen a szultánnak összesen volt ennyi katonája akkoriban, a valóságban a becslések szerint negyvenezres haderő ostromolta meg a várat. A támadók még így is óriási túlerőben voltak, mivel a védők nagyjából kétezren lehettek, akik között besorozott parasztok is akadtak. Többször is nekimentek a várnak a törökök, de mindig vissza kellett vonulniuk Az ostromlók több nagy rohamot is indítottak a vár ellen, amelyek igencsak próbára tették az egyre inkább fogyatkozó védők erejét. A leginkább kritikus helyzet október 4-én alakult ki, amikor elővigyázatlanság miatt felrobbant a vár egyik lőszerraktára, a káoszt pedig fokozta a meginduló török támadás.
A támadásra 1552-ben került sor, szeptemberben megostromolták a végvárat: egy hónapon keresztül lőtték a falakat a tüzérek. Szeptember 28-án a törökök elfoglalták az egyik bástyát, de Dobó zsenialitásával sikerült visszaverni a várvédőknek az ellenfelet. Sokáig az a rémhír járt a törökök körében, hogy a magyarok bikavért ittak az ostrom alatt, ezért olyan erőre tettek szert, amely emberfeletti. Ez a bikavér valójában vörösbor volt, innen ered Eger és Magyarország egyik leghíresebb borának elnevezése. A legendás csatát ma is Magyarország legnagyobb győzelmei között tartják számon, ahol az egri asszonyok is példátlan hősiességről tettek tanúbizonyságot. A vár területe ma szabadon látogatható, végigsétálva felidézhetjük őseink dicső harcát az Oszmán- birodalom ellen, és láthatjuk, hogy milyen körülmények között védték a végvárat az egri vitézek. A török hódoltság Az ostromot követően a vár falai súlyosan károsodtak. Megkezdődött az újjáépítés, emelték a katonák létszámát és az alapanyag ellátást.
Eger pedig nemsokára török kézre került, ám ezt már nem kellett megérnie. A vármúzeum A mára helytörténeti múzeummá alakított erődítmény a gótikus székesegyház történetét, valamint a török kori vár harcászatot és várépítészetet bemutató interaktív elemekkel tarkított kiállításoknak ad otthont. Különösen érdekes a fegyverkiállítás, ahol a középkortól az I. világháborúban használt fegyverekig, Európától Afrikán át Ázsiáig kalandozhatsz. De bejárhatod a föld alatti kazamatákat is, amelyek tüzérségi támadások idején hatékony védelmet jelentettek. Az aknafolyosó egy része korábban is látogatható volt, ám annak déli vége még a vár 1596-os ostroma során beomlott – ez a rész 420 év után járható ismét. A Dobó István Vármúzeum időszaki programokkal is várja az érdeklődőket, amelyeken vitéz katonák elevenítik fel a várvédelem és az Egri csillagok egyes jeleneteit. A család minden tagja számára látványos és felejthetetlen élmény egy ilyen bemutató. Gyere el, és hagyd, hogy magával ragadjon a történelem!
A várpalota földszintjén található Hősök terme annak idején a mainál valamivel nyomasztóbb légkörrel bírt, a harcok idején még kápolnaként működött, ahol a halálra ítélt rabok az utolsó éjszakájukat töltötték. Az ebből a korból származó falrajzokat máig láthatjuk. A termet Dobó István várkapitány sírja uralja, a hatalmas hős-szobrok ezt állják körbe, mintegy őrizve a kapitány emlékét. Érdekesség, hogy a sír üres, Dobó Istvánt a mai Szlovákia területén, Dobóruszkán temették el, a család birtokán. Az Egerben látható sírhely viszont üresen is méltó emléket állít Eger legnagyobb hősének, illetve még egy óriási segítséget nyújt az utókornak: az ezen látható dombormű az egyetlen hiteles ábrázolása Dobó Istvánnak. Hisszük vagy sem, ez a testmagasság annak idején átlagon felülinek számított! Vessünk egy pillantást a terem végében látható névlistára is, ők voltak azok a hősök, akik részt vettek az ostromban, bár a lista persze nem teljes. A legnagyobb hatalom közülük alighanem Imre kulcsár kezében lehetett annak idején, a kulcsai ugyanis a vár borospincéjét nyitották – ő mérte a bort a kocsmárosoknak.
Megjelenés időpontja 2022. 01. 25 - 17:07 Ez a cikk több, mint 5 hónapja frissült utoljára, ezért egyes tartalmi elemei elévülhettek. A Múlt-kor történelmi magazin és az Eger Hírek együttműködése nyomán ezentúl folyamatosan jelentkezünk "Történelem" című rovatunkkal, melyben hazánk legnagyobb és legmeghatározóbb történelmi eseményeit igyekszünk bemutatni olyan részletességgel, ahogyan azt biztosan nem olvashatták a tankönyvek hasábjain. A minden részletre kiterjedő kutatómunkák nyomán a cikkeket történészek írják, akik a leghitelesebben mutatják meg nekünk a magyarság elmúlt századainak legfontosabb eseményeit. Kezdjük mindjárt egy szívünknek oly kedves témával, Egerrel. Gárdonyi Géza regényében számos olyan szereplő jelenik meg, akik valóban éltek egykor. De vajon ki volt Dobó István vagy Bornemissza Gergely? Tényleg kém volt Varsányi? Honnan tudhatunk róluk, és mi lett a sorsuk később? A választ H. Németh Istvánnak az Archívumban megjelent cikkében találjuk meg. Írói fantázia vagy történelem?