A pécsi felsőoktatás története 1367-ben kezdődött, amikor Nagy Lajos király a püspöki székvárosban, Pécsett egyetem létrehozását kezdeményezte. Mára a többlépcsős integrációs folyamat eredményeképpen létrejött Pécsi Tudományegyetem az ország egyik legnevesebb, regionális vezető szereppel bíró egyetemévé vált, ahol tíz karon a felsőoktatás teljes spektrumán magas színvonalú képzés folyik. Az oktatás és a kutatás mellett meghatározó jelentőségű tevékenységünk a gyógyítás; a karokon folyó egészségügyi szakemberképzés mellett Klinikai Központunk a régió lakosságának járó- és fekvőbeteg-ellátását végzi. Olyan nemes tradíciók és értékek birtokában vagyunk, amelyeket meg kell őriznünk. Feladatunk, hogy az egyetemen felhalmozott tudást továbbadjuk a fiatal generációknak, egyben felvértezve őket pozitív életszemlélettel, biztos távlatokat nyitó jövőképpel. Kiemelten fontosnak tartjuk a tehetséggondozást. Célunk, hogy hallgatóink minél alaposabban elmélyedjenek a választott tudományterület ismeretanyagában, használják ki az ország egyik legnevesebb felsőoktatási intézménye által biztosított lehetőségeket már az alapképzésben is, majd minél többen folytassák tanulmányaikat a mesterképzésben.
Kérdés, hogy miként lehet kiküszöbölni bizonyos árkockázatokat, és milyen szükségszerű összefüggéseknek kell teljesülni a... Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar toplistája
© 2017 | Pécsi Tudományegyetem | Kancellária - IIG - Alkalmazás- és Szolgáltatásfejlesztési Osztály
A Széchenyi-díjat és a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét is kiosztották. Március 15-én a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának két oktatója is országos szintű elismerésben részesült kiemelkedő tudományos munkájuknak köszönhetően. Dr. Bélyácz Iván a Széchenyi-díjat, Dr. Jarjabka Ákos pedig a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át Magyarország köztársasági elnökétől. A pécsi Közgazdaságtudományi Kar rendkívül büszke oktatói és hallgatói tudományos munkájára, ezért különösen nagy öröm, amikor ezek értékét külső féltől érkező elismerés is megerősíti. Magyarország köztársasági elnöke Széchenyi-díjat adományozott Dr. Bélyácz Ivánnak, a Kar professzor emeritusa-nak a szisztematikus és elkötelezett oktatói pályafutásának, valamint a külhoni magyar nyelvű közgazdászképzés támogatásának elismeréseként. Bélyácz professzor úr eredményekben gazdag életpályája során mindvégig a Közgazdaságtudományi Karon tevékenykedett. Negyvennyolc éven keresztül munkálkodott oktatóként, kutatóként az intézményben, ennek következményeképp hosszú időn keresztül részt vett a tudományos közéletben is.
Köszöntő Az OTDK az ország legnagyobb tudományos rendezvénye, amely kétévente kerül megrendezésre. A rendezvénysorozat több mint hat évtizedes múltra tekint vissza, és ami a legfontosabb: idén a közgazdaságtudományi szekciónak a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara ad otthont. Bízzunk abban, hogy ez nem csak számunkra, de minden látogató számára is valódi tudományfesztivál lesz. Bakacsi Gyula szakmai bizottsági elnök urat idézve addig is a "Bagoly legyen velünk". Sok kitartást és szerencsét kívánunk minden résztvevőnek! Találkozzunk 2019. április 11-én Pécsen az OTDK-n! Eredmények Sikeresen véget ért a XXXIV. OTDK Közgazdaságtudományi Szekciója. Hasznos információk indulás előtt Az esemény felvezetéseként az alábbiakban pár hasznos tudnivalóra kívánjuk felhívni a figyelmét még az indulás és megérkezés előtt. Jelenleg nincsenek meghirdetett eseményeink! Kérjük látogasson vissza később az oldalra! Ha még mindig nem győztünk meg! Amennyiben megfogadtad a tanácsunkat, és a mi oldalunk mellett az OTDK Facebook oldalát és blogját is figyelemmel követed, láthattad, hogy az OTDK szervezői több kitüntetési és pályázati lehetőséget is biztosítanak a résztvevők számára.
Látnivalók a környéken Pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház Pécs A pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház a Pécsi egyházmegye katedrálisa. A 11. századi alapokkal rendelkező székesegyház mai formáját a 19. század végén érte el. Basilica minor rangot 1990-ben,... Planetárium Pécs Fedezd fel a csillagok és bolygók titkát a kupola alatt! Csillagászati, földrajzi, űrkutatási és természettudományos ismeretek, és a művészettörténet csillagászati vonatkozásainak bemutatása Pécsett,... Zsolnay Kulturális Negyed A Zsolnay család egykori kerámiagyárának helyén újult meg és vált Pécs különleges látnivalójává a Zsolnay Kulturális Negyed. Sipőcz-Ház A Pécs belvárosában működő Sipőcz Ház, a város legrégibb patikájának üzlethelyiségében található. TV-torony A TV-torony már messziről látható a Misina-tetőn. Zsolnay Múzeum A Zsolnay Múzeum a belvárosban található, bejáratát szép szobor díszíti. Mecsextrém Park A Mecsextrém Park a Komló felé vivő úton Pécstől pár kilométerre található.
A Télapó, vagy inkább ismét Mikulás, zsákjában megannyi földi jó lapul, alma, dió, mogyoró. Na és persze csoki, szaloncukor, miegyéb. Persze csak annak, aki jó gyerek volt, hiszen a rosszcsontoknak virgács jár. Az ünnep Szent Miklós püspök nevéhez kapcsolódik, aki életében számtalan szegény gyereknek segített. Jótettei nyomán szövődött a legenda a jóságos, öreg bácsiról, aki a fagyos. havas tél beköszöntével körbejárja a világot, szeretetet, világosságot hoz ajándékaival az emberek otthonába. Régen a Mikulásvárás részeként a fiúk bekormozott arccal, láncot csörgetve jártak az utcákon, így ijesztgették a lányokat, közben apró ajándékokat osztogattak a gyerekeknek. Az a hagyomány pedig a mai napig megmaradt, hogy ezen az estén minden gyermek kitisztítja a csizmáját, kiteszi az ablakba, amibe a Mikulás becsempészi az ajándékot az éjszaka leple alatt. Az amerikai gyerekek kevéssé szerencsések, mint a magyarok. ott nincs külön Mikulás ünnep december 6-án. Hozzájuk csak Karácsony éjjelén érkezik meg a Télapó.
A Mikulás szó eredete A Mikulás a Miklós név szlovák változata. A köztudatban december 6-a hagyományos elnevezésének számít a Télapóval szemben – tévesen. A szokás és a kifejezés csak 19. század legvégén érkezett Magyarországra, így csupán harminc-negyven évvel idősebb, mint a Télapó szó. (A kortársak különben a Mikulás elnevezést ellenezték szlovák eredete miatt. ) A modern Mikulás Nyugaton a Mikulás a karácsonnyal együtt egyre inkább szekularizálódott, elszakadt Szent Miklóstól, a tömegkultúra része lett és elüzletiesedett. Ügyes marketingesek megszüntették a Mikulás évközi morális felelősséget hangsúlyozó, bírói szerepét, eltüntették mellőle a büntetést szimbolizáló krampuszokat. Az édesség- és játékipar mellett ma már egész sor termék használja alakját reklámfiguraként. Angolszász hatásra az európai kontinens városaiban is elszaporodtak karácsony előtt az utcai Mikulások. Érdekes tévhit, hogy a Mikulás kövérkés, jókedvű, piros ruhás megjelenését a Coca-Cola találta volna ki 1931-ben.
Halála pont december 6-án következett be, így a katolikus egyház ezt a napot választotta a Mikulás ünnepnapjává. Szent Miklós a gyermekek és a diákok védőszentje, Magyarországon pedig Kecskemét város védelmezője. A Mikulás szó eredete: A Mikulás szó szlovák eredetű kifejezés, ünnepe december 6-án, Miklós napon van. Magyarországon az 1870-es években kezdett elterjedni, de a Rákosi-diktatúra vallásellenessége miatt az orosz Fagy Apó tükör fordítását a Télapó kifejezést vettük át. A Tél Apó kifejezés különírva az MTA Nyelvtudományi Intézetének kutatása szerint már korábban is létező szó volt, és többek között feltűnik Arany János Téli vers című művében is, ami 1850 körül keletkezett. Az egybeírt változattal 1927-es feljegyzésekben találkoztak először a nyelvészek, de annyi biztos, hogy 1933-ban már tartottak Télapó ünnepségeket az óvodákban. Tél Apó, avagy Fagy Apó? Egyes – főleg germán – feltételezések szerint a Tél Apó vagy Fagy Apó Odin főisten elhíresült változata. Az isten kettőssége, jó és rossz szokása mutatkozik meg december 6-án, hiszen ajándékot visz a jó gyerekeknek, a rosszaknak pedig virgácsot vagy szenet.
Ezen legendák, és Szent Miklós december 6-ai ünnepe miatt terjedt el a 19. században, hogy a Mikulás az ablakba tett tiszta cipőkbe ajándékokat helyez. A 20. századra Szent Miklóst már nem püspöki tevékenysége miatt emelték ki az szótárak, hanem a jótékonyságára helyezték a hangsúlyt. Manapság pedig szinte kizárólag csak az utóbbiról tevékenységéről szólnak a lexikonok. A Télapó szó eredete Magyarországon elterjedt nézet, hogy a Télapó szó az 1950-es években keletkezett a kommunista vallásellenesség hatására. Az orosz "fagy apó" kifejezés fordításaként kezdték el használni a "tél apó" kifejezést. A cikk a hirdetés alatt folytatódik. Ám ez az elmélet nem teljesen állja meg a helyét, ugyanis a Télapó elnevezés már a 19. században is előfordult. Néhány irodalmi műben (pl. : Arany János, Mikszáth Kálmán, Gyulai Pál néhány alkotásában) máig olvasható. Nem állja meg tehát a helyét az az elmélet, hogy a Télapó név csak a Mikulás helyett, mesterségesen kitalált kifejezés. Sokkal inkább helytállóbb azt mondani, hogy ez a több száz éve a nyelvünkben jelenlevő szó, mai jelentését fokozatosan vette fel az évek során.
A kisebbik lány éppen akkor tette a harisnyáját oda száradni, és az arany pontosan a harisnyába esett. Jó ideig valamiféle csodának vélték az évenként megismétlődő eseményt, de a harmadik éven a marék arany között volt egy olyan egyedi érme, amit egy kereskedő ajándékozott Miklós püspöknek, tehát másé nem lehetett. Ettől kezdve mindenki tudta, ki a titokzatos segítő. Valamint minden évben, a hideg idő beálltával, december 5-én, névnapja előestéjén édességgel ajándékozta meg a gyerekeket, amiért a nép Noel Baba néven kezdte emlegetni, ami annyit tesz, Ajándékozó Apa. Innen ered a szokás, hogy december 5-e estéjén ajándék reményében csizmát, zoknit teszünk az ablakba vagy a kandalló felé. S amivel még az évek során kiegészült a legenda, a Mikulás soha nem egyedül jár. Rénszarvasok húzta szánon közlekedik, és segítői a Krampuszok. Rájuk azért van szüksége, mert ők hozzák a virgácsot a rossz gyerekeknek. A Krampuszok kicsi, ördög formájú emberkék, vörös vagy fekete színben, fejükön kicsi szarvakkal.
A kéményeken, kandallókon át közlekedik, s a karácsonyfa alá ő helyezi el az ajándékokat. Tudvalevő az is, hogy Mikulás a finnországi Lappföldön él, a messzi, havas északon, s csillagjáró rénszarvas szánon jár. Finnül így hangzik a neve: Joulupukki. Ha kíváncsi vagy, miként telnek napjai, megpillanthatod ezen az oldalon:. Még levelet is írhatsz neki erre a címre: