A kiskakas gyémánt félkrajcárja 1951-es magyar animációs rövidfilm A szegény asszony és a kiskakasa Rendező Macskássy Gyula Fekete Edit Alapmű népmese Műfaj mese Forgatókönyvíró Hárs László Tóth Eszter Hang Pogány Margit Ungváry László Vay Ilus Zene Ránki György Operatőr Kozelka Kálmán Gyártás Gyártó Magyar Híradó- és Dokumentumfilmgyár Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 15 perc Költségvetés 650000 Ft Képarány 1, 37:1 Forgalmazás Forgalmazó MOKÉP Bemutató 1951. Eredeti adó MTV-1 / M1, Duna TV, TV2 Korhatár További információk weboldal IMDb A kiskakas gyémánt félkrajcárja 1951 -ben bemutatott első magyar mese- rajzfilm. A színes magyar animációhoz rendezői, Fekete Edit és Macskássy Gyula, egy magyar népmesét választottak alapul. [1] Ez a film műfajtörténeti szempontból is meghatározó volt, mivel az alkotók ekkor ismerték fel a rajzfilm egyik speciális lehetőségét, a lehetetlen ábrázolását. Innen számítjuk a magyar filmanimáció első szakaszát, ekkortól beszélünk az alkotók első nemzedékéről és stabilizálódó filmgyártásról.
A kiskakas gyémánt félkrajcárja (magyar népmese) - YouTube
A szolgáló megint megfogta a kiskakast, s az égő kemencébe vetette. De a kiskakas megintcsak elkezdi: - Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet. Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! - Erre a begye mind kieresztette a vizet, eloltotta a tüzet. Akkor megintcsak felszállott az ablakba: Még nagyobb méregbe jött erre a török császár. - Eredj te szolgáló, fogd meg azt a kiskakast, vesd bele a méhes kasba, hadd csípjék agyon a darazsak. A szolgáló belevetette a kiskakast a méhes kasba. Ott megint elkezdi a kiskakas: - Szídd fel begyem a darázst; szídd fel begyem a darázst. Arra a begye mind felszítta a darázst. Akkor megint felszállott a török császár ablakába: Már a török császár nem tudta, mit csináljon vele. - Eredj te szolgáló, hozd ide azt a kiskakast, hadd tegyem ide a bő bugyogóm fenekébe. Megfogja a szolgáló a kiskakast; a török császár beteszi a bő bugyogója febekébe. Akkor a kiskakas megintcsak elkezdi: - Ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát, ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát.
A film elkészítése rendkívül sok technikai nehézséget okozott az akkor még tapasztalatlan stábnak. A cellek kifestése például 1951 nyarán, a legnagyobb hőségben zajlott, a rossz minőségű festékemulzió idejekorán megszáradt és már a felvétel előtt elkezdett lepattogzani a lapokról, ezért gyakran éjszaka vagy a pincében voltak kénytelenek dolgozni. A szűkös anyagi források miatt csak kevés cell-lap állt rendelkezésre, így a felvételt követően a már megfestett celleket újrahasznosították, s ehhez egyesével lemosták róluk a képeket. A rajzfilm gyártási költségei végül rendkívül magasnak bizonyultak. A miniszterelnök-helyettes Gerő Ernő megjegyzése szerint A kiskakas… előállítási költségeiből 4–5 Disney-filmet is megvásárolhattak volna. A megjegyzés a hatalom cinizmusát jelzi, hiszen a nyugati filmek bojkottja miatt a stábtagok csak titokban becsempészett kópiákon nézhettek Disney-filmeket, hogy tanulmányozni tudják a figuramozgatás mikéntjét. A kiskakas… ennek ellenére a Politikai Bizottságban nagy tetszést aratott; Révai József miniszter bizalmat szavazott az iparszerű animációs rövidfilm-készítés folytatásának.
A begye mind kieresztette a darázst, azok jól megcsipkedték a török császár farát. Felugrik erre a török császár: - Jaj, jaj, a fránya egye meg azt a kiskakast; vigyétek hamar a kincses kamrába, hadd keresse meg a maga gyémánt félkrajcárját. Bevitték a kiskakast a kincses kamrába, ott megint elkezdi a maga nótáját: - Szídd fel begyem a sok pénzt, szídd fel begyem a sok pénzt. Erre a begye mind felszítta a török császár három kád pénzét. A kiskakas hazavitte, odaadta a gazdasszonyának; gazdag asszony lett belőle, még máig is él, ha meg nem halt.
Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kis kakas a szeméten, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császár, meglátja a kis kakasnál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki: - Kis kakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat. - Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak. De a török császár erővel is elvette tőle, hazavitte, betette a kincseskamarájába. A kis kakas megharagudott, felszállott a kerítés tetejére, elkezdett kiabálni: - Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! A török császár, csak hogy ne hallja, bement a házba, de akkor meg a kis kakas az ablakába repült, onnan kiabálta: Megharagudott erre a török császár. - Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, hogy ne kiabáljon, vesd belé a kútba. A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kis kakas csak elkezdi a kútban: - Szídd fel begyem a sok vizet, szídd fel begyem a sok vizet! - Arra a begye mind felszítta a vizet a kútból. A kis kakas megint felszállott a török császár ablakába.
Alámerült, magába szívta, felemelkedett, s általa megtisztult. Most az égő kemence következik, amely a Nap uralta oroszlán forróságát idézi, a túloldalt, a vízöntő oroszlán tengely túloldalát. Ha eddig a testiség vonalán mentünk, most átugrottunk a szellemi oldalra. Igazából ez a vizsga, hiszen tudtuk, hogy lelki szinten birtokosa a tudásnak, most már tudjuk, ez egy átszellemesített tudás, már nyerésre áll, övé az egész kincs. A szellemi oldalt, a fej túlfűtöttségét a szívvel való gondolkodás, a szeretet vize elmosta. A következő jelenet a darazsak, fullánkjukkal a skorpióra utalnak. Az oroszlán szellemiséghez skorpió lelkiség társul, így most már mind testi, mind szellemi, és persze lelki szinten is, megoldotta a megpróbáltatásokat. Ő beszívta, megélte, őt nem csípték, ő uralta, hiszen oroszlán szellemisége vezette ide. Övé az egész tudása, az igaz érték, övé a hatalom. Kiséves menetben a skorpió után a nyilas következik, az élettengely, a tejút egyik oldala, a kincstár. Végsősoron kezdődött a mese ikrek lelkiséggel, és befejeződött nyilas lelkiséggel, tehát megtettünk egy félkör(ajcár)t. Hogy a misztikus zodiákusról is említést tegyek a mese alapján, példákkal érzékeltetem a mesében előforduló szellemiség, lelkiség viszonyokat, tehát a misztikus zodiákust.
Kányádi Sándor: Ez a tél Ez a tél, nem is tél, a hó csak pilinkél. Hullna már, hullna bár! Meztelen a határ. Csak a dér, csak a köd borít rá lepedőt. Méteres bunda-hó, az volna, volna jó. Lám tegnap hullatott valami keveset. Reggelre szétrúgták azt is a verebek. The post Kányádi Sándor: Ez a tél appeared first on. Mondd el a véleményed
Kányádi ez a tél drive Mióta élek… Mióta élek, panaszok rengetegében járok, sárgult siránkozások... vastag avarán taposok. Évezredes a holt avar, rálépek kíméletlen, de a most hulló fölkavar, s a lábam visszaretten, még akkor is, ha semmiség: kis galagonya, nyír, som; fölfognám mindnek levelét: az én erdőm ne sírjon. 1965 See More Új esztendő Új esztendő, új esztendő, nem tud rólad a nagy erdő,... sem a hó alatt a határ, sem a határ fölött szálló árva madár. Új esztendő, új esztendő, nem volt a nyakadban csengő, nesztelenül érkeztél meg, lábad nyomát nem érezték az ösvények. Csak a hold, az elmerengő, csak a nap, az alvajáró, jelezték, hogy újra megjő éjfélkor az esedékes új esztendő. Csak mi vártunk illendően, vidám kedvvel, ünneplőben, csak a népek vártak téged, háromszázhatvanöt napi reménységnek. See More Ősz volna még Ősz volna még, s a varjak már közhírré tették a dermesztő tél... közeledtét. Károg az ég, éhenkórász nagy csapat csóka ricsajog, hussog reggel óta. Tócsára jég, virágra, fűre harmat dermed, megöregedtek mind a kertek.
Vers Kányádi Sándor Ez a tél Ez a tél, nem is tél, a hó csak pilinkél. Hullna már, hullna bár! Meztelen a határ. Csak a dér, csak a köd borít rá lepedőt. Méteres bunda-hó, az volna, volna jó. Lám tegnap hullatott valami keveset. Reggelre szétrúgták azt is a verebek.
Kányádi Sándor: Ez a tél Ez a tél, nem is tél, a hó csak pilinkél. Hullna már, hullna bár! Meztelen a határ. Csak a dér, csak a köd borít rá lepedőt. Méteres bunda-hó, az volna, volna jó. Lám tegnap hullatott valami keveset. Reggelre szétrúgták azt is a verebek. The post Kányádi Sándor: Ez a tél appeared first on.
Battery 990 ez schedule a Itt egy nemrég digitalizált részlet Kányádi Sándor 30 évvel ezelőtti életútinterjújából - 444 Payment Table Szöveg Kányádi Sándor: Aki fázik — vers Aki fázik, vacogjon, fújja körmét, topogjon, földig érő kucsmába, burkolózzék bundába, bújjon be a dunyhába, üljön rá a kályhára - mindjárt megmelegszik. Már akkor sem volt fiatal (73 éves), de mentálisan és fizikálisan is fitt volt, s először a nővérem egyik Kányádi-kötetét dedikálta. Majd rátért arra a könyvre, amiből tanultam Az okos kost is. "Földi Bencének találkozásunk emlékéül otthoni szeretettel, Kányádi Sándor bácsi. Budapest, 2002. december 11. " Májusban tartotta 89. születésnapját, most elment. Óriási űrt hagy maga után. Isten nyugosztalja.
Impresszum Szerkesztő: Farkas Ilona Email: Tárhely: Tá Kft. Weblapmotor: Wordpress 5. 6.