Emiatt az ( n –1) szabadsági fokú t -eloszlás ismeretében bármilyen 1> p >0 esetén meg lehet határozni azt a t p értéket, melyre. Ez azt jelenti, hogy ha igaz a nullhipotézis, akkor a t próbastatisztika értéke 1- p valószínűséggel a (- t p, t p) intervallumba esik. Megjegyzések [ szerkesztés] Az egymintás t -próba bizonyos tekintetben az egymintás u -próba párja. Az egymintás u -próba ugyanezt a nullhipotézist vizsgálja, csak a feltételei közt szerepel az szórás értékének előzetes ismerete, s nem a minta adataiból becsli azt. A próbastatisztika képlete is nagyon hasonló, csak benne az becsült s szórás helyett az eleve adott σ szórás szerepel. Természetesen a két próba matematikai háttere is nagyon hasonló. A szakirodalom nem teljesen egységes annak tekintetében, hogy a nullhipotézis elvetéséről vagy megtartásáról szóló döntésben az | t | és közötti két egyenlőtlenség közül melyiknél engedi meg az egyenlőséget. Ennek gyakorlati jelentősége nem igazán van, az alkalmazások során nagyon ritkán adódik, hogy a kiszámított próbastatisztika pontosan egybe essék a táblázatbeli értékkel.
Ha esetleg mégis így alakul, akkor az eredmény úgy interpretálható, hogy a nullhipotézis elvetése esetén a kockázat pontosan megegyezik a szignifikancia szinttel, s innen a kutató (és a tudós társadalom) szája ízétől függ, hogy ebben inkább a nullhipotézis elvetésének, vagy inkább a nullhipotézis megtartásának zálogát látja. Érdemes megfigyelni az óvatos fogalmazást a nullhipotézis megtartása esetén. Az általunk meghatározott p szignifikancia szint az elsőfajú hiba elkövetésének valószínűségét adja meg. Ha elvetem a nullhipotézist, akkor ekkora kockázatot vállalok arra nézve, hogy esetleg hiba elvetni. Amennyiben viszont nem vetem el a nullhipotézist, akkor elsőfajú hibát biztosan nem követek el, ám elkövethetek másodfajú hibát, melynek kockázatáról semmit nem mond a próba. Ez indokolja, hogy ha a nullhipotézist megtartjuk, akkor nem azt mondjuk, hogy nincs szignifikáns különbség a minta átlaga és az előre megadott m érték között, hanem hogy az egymintás t -próba nem tudott szignifikáns különbséget kimutatni (ami ettől még lehet, hogy van).
A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Az egymintás t -próba a statiszitkai hipotézisvizsgálatok közül a paraméteres próbák közé tartozik. A próba azt vizsgálja, hogy egy mintában egy valószínűségi változó átlaga szignifikánsan különbözik-e egy adott m értéktől. Tartalomjegyzék 1 A próba alkalmazásának feltételei 2 A próba nullhipotézise 3 A próbastatisztika 4 A próba végrehajtásának lépései 5 Példa 6 A próba matematikai háttere 7 Megjegyzések 8 Külső hivatkozások 9 Források [ szerkesztés] A próba alkalmazásának feltételei a vizsgált valószínűségi változó normális eloszlású a vizsgált valószínűségi változó intervallum vagy arányskálán mért [ szerkesztés] A próba nullhipotézise Nullhipotézis: a minta átlaga statisztikai szempontból megegyezik az előre megadott m értékkel. Alternatív hipotézis: a minta átlaga statisztikai szempontból nem egyezik meg az előre megadott m értékkel. A "statisztikai szempontból" kifejezés itt arra utal, hogy az eltérés a mintából kiszámolt átlag és az m érték között olyan minimális, hogy pusztán csak a véletlen ingadozásnak tulajdonítható (ekkor a minta átlaga statisztikai szempontból azonosnak tekinthető az m -mel), vagy jelentősen nagyobb, mint ami a véletlennel magyarázható (ekkor a minta átlaga statisztikai szempontból nem egyezik meg m -mel).
Ha esetleg mégis így alakul, akkor az eredmény úgy interpretálható, hogy a nullhipotézis elvetése esetén a kockázat pontosan megegyezik a szignifikancia szinttel, s innen a kutató (és a tudós társadalom) szája ízétől függ, hogy ebben inkább a nullhipotézis elvetésének, vagy inkább a nullhipotézis megtartásának zálogát látja. Érdemes megfigyelni az óvatos fogalmazást a nullhipotézis megtartása esetén. Az általunk meghatározott p szignifikancia szint az elsőfajú hiba elkövetésének valószínűségét adja meg. Ha el tudom vetni a nullhipotézist, akkor ekkora kockázatot vállalok arra nézve, hogy esetleg hiba elvetni. Amennyiben viszont nem tudom elvetni a nullhipotézis, akkor elsőfajú hibát biztosan nem fogok elkövetni, ám elkövethetek másodfajú hibát, melynek kockázatáról semmit nem mond a próba. Ez indokolja, hogy ha a nullhipotézist megtartjuk, akkor nem azt mondjuk, hogy nincs szignifikáns különbség a minta átlata és az előre megadott m érték között, hanem hogy az egymintás t -próba nem tudott szignifikáns különbséget kimutatni (ami ettől még lehet, hogy van).
Mivel a minta elemszáma n = 10 < 30 így a szórás becslésére az s * képletet használjuk: s * = 8, 05 adódik. Az érték, amelytől a minta átlagának esetleges eltérésére vagyunk kíváncsiak, nyilvánvalóan az m = 500 érték. A próbastatisztika képletének minden elemét ismerjük, tehát számítható Vegyük a szignifikancia szintet p = 0, 05-nek azaz 5%-os kockázatot vállalunk arra, hogy esetleg úgy vetjük el a nullhipotézist, hogy az közben igaz. A szabadsági fok f = n -1 = 9, így a p és az f ismeretében a t -eloszlás táblázatából könnyen kikereshetjük a megfelelő táblázatbeli értéket, ami 1, 833. | t| ≈ 2, 36 miatt 2, 36 > 1, 833 = azaz | t | ≥ teljesül. Így a nullhipotézist elvetjük, az egymintás t -próba szerint az átlagos töltőtömeg szignifikánsan eltér ( p = 0, 05-ös szignifikancia szint mellett) az 500 g-tól, de p=0, 01-es szignifikancia szint mellett már | t | = 2, 36 < = 2, 821, így az eltérés nem lenne szignifikáns. A próba matematikai háttere [ szerkesztés] A próba matematikai hátterének legfontosabb gondolata, hogy bármely X normális eloszlású valószínűségi változóra vett X 1, X 2, … X n minta esetén az és jelölésekkel élve megmutatható, hogy a valószínűségi változó ( n –1) szabadsági fokú t -eloszlást követ.
Grosics Labdarúgó Akadémia - Hírek Göndöcs Benedek Középiskola haritada görüntüle - Openstreetmap Göndöcs Benedek Középiskola Szakiskola és Kollégium - Don Bosco Kollégium Békés megye 69. számú vizsgálat - Göndöcs Benedek Középiskola és Kollégiumai Főzőkonyha - Nébih Gyula Oktatási Hivatal 2012 12/C Gazdasági Informatika / Sport Tagozat Göndöcs Benedek Középiskola Szakiskola és Kollégiumai - 919 views 4 year ago 14:40 Göndöcs Benedek Országos Gasztronómiai Emlékverseny Gyulán 2014. 12. 13. 2. Bálint 48 views 5 year ago 38:01 Göndöcs Benedek Országos Gasztronómiai Emlékverseny Gyulán 2015. 12 - én Bálint 172 views 4 year ago 2:41 Göndöcs Benedek Középiskola 2014 Keringő 2. csoport ThePamfloating 446 views 6 year ago Göndöcs Benedek Életrajzi adatok Született 1824. Göndöcs Benedek Középiskola,Szakiskola és Kollégium - Gyula | Közelben.hu. július 23. Nagyvárad Elhunyt 1894. január 4. Gyula Munkássága Vallás keresztény Felekezet római katolikus A Wikimédia Commons tartalmaz Göndöcs Benedek témájú médiaállományokat. Göndöcs Benedek ( Nagyvárad, 1824. – Gyula, 1894. )
Wenckheim Krisztina, az árvaház alapítója A grófnő 1872-ben Wenckheim Frigyes gróffal történő házasága után 100, 000 forinttal járult a gyulai árvaházat megépítéséhez. Az Ybl Miklós által tervezett neoreneszánsz és eklektikus stílusjegyeket viselő épület 1874-1875 között épült fel. Ma a Göndöcs Benedek Szakképző Iskola és a Don Bosco Kollégium, (korábban népfőiskola) központi épülete. Nevét Wenckheim Krisztina gyermekkori gyámjáról, Göndöcs Benedek plébánosról kapta. Göndöcs benedek kollégium miskolc. József Attila és az árvaház Az épület előtt áll József Attila mellszobra látható, mely Szabó László szobrsáművész 1967-es alkotása. A költő Etel nővérével 1910 tavaszán három napot töltött a gyulai árvaház "elosztójában", innen kerültek Öcsödre nevelőszülőkhöz. Fizetett hirdetés Kapcsolódó Gyulai közlekedés Gyula hleyi- és helyközi buszközlekedése, vasúti menetrendje és taxi szolgáltatása. Mi tudjuk azt, hogy mire van szüksége egy... 2 Móricz Apartman Gyula Kedves Vendégeink! Szeretettel várjuk Önt és kedves családját, barátait Gyulán a Móri... 3 Alabástrom Apartman Gyula Szeretettel várjuk vendégeinket, újonnan épített, igényes kialakítású apartmanunkban.... Shopping a közelben 2 Zsigovits Ékszer Nyitva: H-P. : 8.
Óvodák, általános iskolák, középiskolák, felsőoktatás Az adatbázisban 3. 135 iskola található