- MSZ 4851-2:1990 A földelési ellenállás és a fajlagos talajellenállás mérése. - MSZ 4851-3:1989 Védővezetős érintésvédelmi módok mérési módszerei. - MSZ 4851-4:1989 Feszültségvédő kapcsolás. - MSZ 4851-5:1991 Védővezető nélküli érintésvédelmi módok vizsgálati módszerei. - MSZ 4851-6:1973 1000 V-nál nagyobb fesz., erősáramú villamos ber. különl. vizsg. előírásai. Szabványadatlap - MSZT. Minden olyan épületet, ahol védővezetős érintésvédelmi módot használnak, egyenpotenciálra hozó hálózattal (EPH) kell kiépíteni, mely szorosan összefügg a belső villámvédelmi rendszerrel. A létesítményekbe beépített nagy kiterjedésű fém alkotó elemeket, csőhálózatokat földeléseket be kell kötni az EPH rendszerbe. Célja, hogy megakadályozza a veszélyes potencálkülönbségek kialakulását. A villámok áramának fele az épületen belül halad le, az EPH rendszer megakadályozza az esetleges másodlagos kisüléseket. Elektromos berendezések felülvizsgálat A tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatkor az eszközöket a használatukat követően a meghatározott időszakonként vizsgáljuk hogy a használat során biztonságosan használható-e és nem tűzveszélyes.
kézi fúrógép III. érintésvédelmi osztály – törpefeszültségű készülékek (max. 50 volt). beépített transzformátorral szerelt asztali lámpa. A felülvizsgálatok módjával és általános szabályaival az MSZ 4851 szabványsorozat foglalkozik: – MSZ 4851-1:1988 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Általános szabályok és a védővezető állapotának ellenőrzése. – MSZ 4851-2:1990 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. A földelési ellenállás és a fajlagos talajellenállás mérése. – MSZ 4851-3:1989 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Védővezetős érintésvédelmi módok mérési módszerei. – MSZ 4851-4:1989 Feszültségvédő kapcsolás. – MSZ 4851-5:1991 Védővezető nélküli érintésvédelmi módok vizsgálati módszerei. – MSZ 4851-6:1973 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. 1000 V-nál nagyobb fesz., erősáramú villamos ber. különl. vizsg. előírásai. Msz 4851 3.1. Minden olyan épületet, ahol védővezetős érintésvédelmi módot használnak, egyenpotenciálra hozó hálózattal (EPH) kell kiépíteni, mely szorosan összefügg a belső villámvédelmi rendszerrel.
A villamos készülékek, kéziszerszámok és hordozható biztonsági transzformátorok hibavédelmi szempontból történő vizsgálata alapjában véve megegyezik a villamos berendezések hibavédelmi szempontból történő vizsgálatával, ami három fő részből tevődik össze: azonosítás, szemrevételezés és műszeres vizsgálat. A vizsgálandó eszköz azonosítása során fontos megtalálni az adott eszköz gyári-, vagy leltári számát és a rá vonatkozó érintésvédelmi osztály jelét. Önálló gyári-, vagy leltári szám nélküli eszköz vizsgálata esetén az MSZ 4851-5:1991 szabvány 3. pontjának 3. Érintésvédelmi mérések. 3 alpontja szerint a vizsgálandó eszközt önálló azonosítóval kell ellátni, mely azonosítónak első két számjegye a vizsgálat évét tartalmazza, a felhelyezés legalább olyan tartós legyen, hogy az eszközön fél évig megtalálható legyen az önálló azonosító. Az azonosítást követő szemrevételezés lényege mind szerelői ellenőrzés, mind hibavédelmi szempontból történő felülvizsgálat esetén, hogy a vizsgált eszköz megfelel-e a rá jellemző érintésvédelmi osztály, a vonatkozó szabványok és rendeletek követelményeinek.
- MSZ 4851-3:1989 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Védővezetős érintésvédelmi módok mérési módszerei. 3. oldal - ME-04 124-79 Ágazati műszaki előírás Vasbeton alapozás alkalmazása földelés céljára - ME-04 115-82 Ágazati műszaki előírás az egyenlő potenciálra hozás hálózatának kialakítása - 2/2002 I. 23. BM sz. rendelet 3. sz. melléklete - 9/2008. ) ÖTM rendelet 3 sz. melléklet - Magyar Elektronikai Egyesület: Villámvédelem felülvizsgálata - Dr. Horváth Tibor: Villámvédelem. Msz 4851 3 way. 1. 4. A villámvédelem szabványossági felülvizsgálatát az OTSZ 5. 1 szakasza szerint az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább 3 évenként a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább 6 évenként a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább 9 évenként kell elvégeztetni, arra feljogosított, szakképzett személlyel. (OTSZ 3. cím 3. 1 szakasza) A vizsgálat eredményét írásban rögzíteni kell. 1. 5 A legközelebbi felülvizsgálat 2018-ban esedékes.
érintésvédelmi osztály – kettős vagy megerősített szigetelés: itt nem szabad védővezetőt használni III. érintésvédelmi osztály – törpefeszültség: váltakozó áram esetén 0-tól 50 V-ig, egyenáram esetén 0-tól 120 V-ig. A törpefeszültség lehet: SELV (Separated): Földeletlen érintésvédelmi törpefeszültség (leválasztó transzformátorral, két vezetővel) PELV (Protected): Földelt érintésvédelmi törpefeszültség (leválasztó transzformátorral, két vezető + védővezetővel) FELV (Functional): Üzemi törpefeszültség Az üzemi törpefeszültséget (FELV) nem érintésvédelmi céllal állítják elő, hanem valamilyen elektromos berendezés belső áramköreinek a táplálására. Ez történhet pl. Msz 4851 3 ton. takarékkapcsolású transzformátorral (angolul autotransformer), ahol a primer tekercs szolgál a szekunder tekercsként is, kisebb menetszámnál megcsapolva. Egy potenciálra hozás [ szerkesztés] Minden olyan épületet, ahol védővezetős érintésvédelmi módot használnak, egy potenciálra hozó hálózattal (EPH) kell kiépíteni, [6] mely szorosan összefügg a belső villámvédelmi rendszerrel.
Ezt a nemzetközi szabványok "közvetlen érintés"-nek, s az ezek megakadályozására szolgáló intézkedéseket "közvetlen érintés elleni védelem"-nek (újabban "alapvédelem"-nek, vagy "áramütés elleni védelem normál üzemben"-nek) nevezi, a régi magyar szakkifejezéssel említett megoldások valóban az érintést kívánják megakadályozni az aktív részek szigetelésével, burkolatba zárásával vagy megfelelő (érinthető távolságon kívüli) elhelyezésével. Hibavédelem [ szerkesztés] A hibavédelem (''fault protection'', korábban "közvetett érintés elleni védelem", "érintésvédelem") a testzárlatok következtében a test érintésekor fellépő áramütés elleni védelem. Az áramütéses balesetek nagy része úgy következik be, hogy a balesetes a villamos szerkezet olyan részét (úgynevezett "test"-ét) érinti meg, amely üzemszerűen feszültségmentes, de hiba (testzárlat) következtében feszültség alá kerül. Ezt a nemzetközi szabványok "közvetett érintés"-nek, s az ezek megakadályozására tett intézkedéseket "közvetett érintés elleni védelem"-nek (újabban nagyon nem szerencsés elnevezéssel "hibavédelem"-nek) nevezi.
De azért a legtöbben akaratlanul is visszaidézik, mintha ott lenne. Borzasztó az a csend... Még egy zajosabb családban is feltűnik, ha eltűnt egy kis csendes kutya!!! Aujeszki-féle betegség. Régóta ismert kór, de egészen a századfordulóig azonosnak tartották a » veszettséggel. Azt, hogy önálló bántalom, Mo. -on mutatták ki először, de a rendkívüli hasonlóság miatt álveszettségnek is nevezik. Vírus okozza, amely a vérben, a vizeletben, majd később a központi idegrendszerben is megjelenik. Kutyák, sőt macskák is megkaphatják, de néha járványszerűen megbetegednek a sertések és más háziállatok is. Kutya hirtelen halála film. Az emberre nem veszélyes. Lappangási ideje rendszerint 3-6 nap. Nagyfokú bágyadtsággal kezdődik, a kutya nem eszik, összekuporodva, ijedt arckifejezéssel ül, v. minden átmenet nélkül teljesen céltalanul fel-le rohangál. Izgatottan, erőteljesen nyalogatja, később véresre vakarja, harapdálja egyre jobban viszkető testét, miközben nyög és nyüszít. A kínzó viszketés addig fokozódhat, hogy a szerencsétlen, szenvedő állat szinte lerágja saját végtagjait.
Ha sikerül, tesztelik veszettségre. Ha nem találják meg a sérülést okozó állatot, a védőoltás beadása mindenképp indokolttá válik. (Forrás:)
Ez egy nagyon érzékeny téma, amellyel általában nem akarunk foglalkozni. Ha Ön egy idősebb kutya tulajdonosa, akkor valószínűleg gondolt arra, hogy mit kell tennie, amikor a halálának pillanata. De néha nem lehet előkészíteni ezt a pillanatot, mivel hirtelen jön el. Szembe a hirtelen halál kedvence, ez bárki számára nehéz. A fájdalom pillanatában nem tudsz gondolkodni azon, mit tegyél, ezért jobb, ha van a lépések fogalma amit meg kell adnia, amint az elkerülhetetlen megtörténik. Kutya kutya halála. Amikor kutyánk beteg, vagy nagyon öreg, már reméljük, hogy hamarosan elmegy. Sok esetben azonban hamarabb távoznak, mint várnánk. Még a fiatal kutyák is elpusztulnak különféle okok miatt. Felkészültnek lenni erre a pillanatra elengedhetetlen, mivel amikor megtörténik, nem könnyű átgondolni a jogi és gyakorlati részleteket. Az első dolog, amire gondolni kell, hogy ha a kutyád csak otthon hal meg, akkor meg kell küzdened vele. Ha nem tudja felvenni a testet, megkérhet valakit barátod, hogy segítsen neked, vagy valaki, aki nincs olyan közel állata kedvencéhez.