Dr. Lazányi István halálára Mély fájdalommal és megtört szívvel tudatjuk, hogy Lazányi István 2022. június 8-án életének 95. évében távozott közülünk. Utolsó útjára a Farkasréti temetőben kísérhetik el mindazok, akik részt vesznek a 2022. június 23-án 12. 45 órakor kezdődő temetésén. Lazányi István vasdiplomás okleveles mérnök, egyetemi docens 1927-ben született Püspökladányban. A középiskolát Debrecenben a Piarista Gimnáziumban végezte, majd a háborús éveket követően egy évig az Államvasutaknál dolgozott. Mérnöki diplomát 1950-ben szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöki Karán. Az egyetem elvégzésétől egészen nyugdíjazásáig munkahelye a BME Geotechnikai Tanszéke volt. 1958-ban adjunktussá, 1975-ben egyetemi docenssé nevezték ki. Oktatta az Alagútépítés, Földművek és Talajmechanika tárgyakat. Számtalan egyetemi jegyzet szerzője. 1978-1979 között gazdasági dékánhelyettes, míg 1990-1994 között tudományos dékánhelyettes volt az Építőmérnöki Karon. Munkássága elismeréseként megkapta a Jáky József emlékérmet, és 2003-ban a Széchy Károly emlékdíjat.
Budapesti Műszaki Egyetem évkönyvei (1962-2003) A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963 Az egyetem oktatóinak, dolgozóinak névsora (1963. július 30-i állapot) Tanszéki szakmunkás:. Szakmunkás II.
A már több, mint 200 éves múltra visszatekintő Műegyetem mai otthona egy igencsak impozáns épületkomplexum. Az egyetem 1909-ben épült központi épülete, a "K" épület, amely az UNESCO Világörökség része. A "K" épület az egyetem legnagyobb épülete. Eredetileg kétszintes volt, mára már három szinttel büszkélkedő műemlék. Különböző rendezvényeknek, előadásoknak ad otthont. Többek között itt található az egyetem színháza, a Szkéné színház, ami színvonalas előadások és izgalmas vendégszereplések otthona. A központi épületben található az egyetem hatalmas gyűjteménnyel rendelkező könyvtára is. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem "K" épülete Pestről nézve Fotó: funiQ Az egyetem épületei és az azokat körülölelő park is szobrokkal, plasztikákkal gazdagított. Ezek közül a legkiemelkedőbb a központi épületet főbejáratát díszítő négy monumentális szobor. Ez a magas művészi színvonalon elkészített együttes allegorikus formában jeleníti meg a technikai tudományokat. A szobrokat eredetileg Senyei Károly szobrászművész mintái alapján faragták, ám sajnálatos módon a II.
Köszöntjük a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar honlapján! Honlapunkat úgy szerkesztjük és működtetjük, hogy az széleskörűen bemutassa Karunkat és tevékenységünket a középiskolások, az egyetemi hallgatók és alkalmazottak, végzett mérnökeink és minden érdeklődő számára. Reméljük, hogy honlapunkon Ön is megtalálja a kívánt információkat. Ha további felvilágosításra van szüksége, vagy a honlappal kapcsolatban észrevételt kíván tenni, kérjük, írjon a megadott címre, vagy hívja a Dékáni Hivatalt a 463 3571 számon. Kari hírek Dr. Kolonits Pál a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szerves Kémia és Technológia Tanszékének címzetes egyetemi docense 2022. június 15-án hunyt el. A június 21-i nyilvános beszélgetésen szó lesz a rezidenciaprogramok külföldi példáiról, bemutatkoznak az ösztöndíjas művészek, és a témavezetőkkel együtt beszélgetnek arról, mi a legizgalmasabb a művészet és a mérnöki kutatás találkozásában. A Magyarországon elsőként meghirdetett programra hat kutatási témához várták a pályázatokat a művészektől.
Ebben nagy előrelépést jelentett Mária Terézia 1777-es Ratio Educationis rendelete. Egy kicsit váratott magára az iskola létrejötte, de 1846-ban megnyithatta kapuit a József Ipartanoda. Az évek folyamán többféle változtatáson ment keresztül az intézmény. 1850-ben az Ipartanodához csatolták az Institutumot, így jött létre a Joseph Industrieschule. Itt az oktatás német nyelven folyt. 1856-ban Industrieschulét Joseph Polytechnicum néven felsőfokú tanintézetté vált, majd nem sokkal később az intézmény a Királyi József Műegyetem nevet kapta. Állítólag ez volt az első műszaki egyetem a világon, ami a nevében az egyetem szót viselte. Az oktatás nyelve a magyar lett. Az intézmény első igazgatója Stoczek József volt. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem "K" épülete, a Gellért Hotel és a Gellérthegy a pesti oldalról nézve Fotó: Erdős Zoltán, funiQ Az egyetemi hallgatóság létszámának fokozatos növekedése miatt szükségessé vált egy nagyobb létesítmény létrehozása. A korábban többek közt a Budai Várban és a Trefort kertben is működött egyetem 1909-ben költözött jelenlegi helyére.
A magasszínvonalú képzést szolgálta azokkal a kiváló szakkönyvekkel is, melyeket Kézdi Árpád műveiként ismerünk, de amelyekről megjelenésük idején tudható volt, hogy azokban óriási része volt Lazányi István sokoldalú közreműködésének. Az akkor adott lehetőségeket alázattal elfogadva, önfeláldozóan lemondott a személyes szerzőségről és a tudományos előremenetelről, noha szakmai tájékozottságának széleskörűsége, gondolkodásának mélysége méltóvá tette volna ezekre. Szaktudását gyakran igényelte a hazai szakma, tanácsai sok bonyolult feladat megoldását segítették, szakértői állásfoglalásait vitás és peres ügyekben mindenki elfogadta. Példát adott ebben is azzal a megközelítésmóddal, amely hasonló volt az oktatóihoz: tisztelte a kollégák munkáját, megérteni kívánta döntéseik indokait, a segítőkészség vezérelte mindvégig. Varászlatos, barátságos személyisége és szaktudása hiányozni fog mindannyiunknak! Drága emléke szívünkben él! A Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék és az Építőmérnöki Kar dolgozói
Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék Ügyintézés és jegyzetvásárlás: Titkárság (K. épület I. em. 31. ) Labor: K. 42. Labor II: K. épület fsz. 30. Tanszékvezető: Dr. Barsi Árpád Cím: 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K. Telefon: +36 1 463 1187 Fax: +36 1 463 3084 Honlap Munkatársak Tantárgyak English
Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni. Ott kell aztat megtanulni, hogyan kell a dudát fújni. Előadó: Polgár Juli & Antónia. Kiadás dátuma: 2010. 11. 02.. Fájlnév: 3. Fájlméret: 488. 32 kB. Játék idő: 00:15. Bitrate: 256 kb/s. Mintavétel: 44. 1 kHz. Csatornák: Stereo. Hangkészlet: d' s f m r d. Technikai adatok: Hangnem: c dúr. Metronóm: 1/4=120. Ütemmutató: 4/4. Letöltések: Hibajelentés
Ráébredtem, hogy ez hatalmas értéke a régiónknak. A duda más európai népekre is jellemző, ami nem véletlen, hiszen ez az egyik legarchaikusabb, legrégibb hangszer. Az is izgatott, hogy rendkívül sok hiedelem, hagyomány kötődik hozzá. Nem is volt kérdés, hogy megtanulok rajta játszani, és ha módomban áll, még ma is megfújom. B. Vida Júlia interjújának folytatását a ma7 portálon itt olvashatják el.
Vannak országok, ahol ez már működik. Jó lenne, ha a Duna szigeteit, vagy azok egy részét úgy hoznák rendbe, hogy vissza lehetne állítani rajtuk a régi ártéri állattartást. Valaha azért voltak ott olyan gyönyörű erdők, mert szürkemarhát legeltettek bennük. Vagy említhetném a régi magyar gyümölcsfajták visszatelepítését falvainkba. Egyébként múzeumunk egyik küldetése éppen a természeti környezet dokumentálása is. Ejtsünk néhány szót arról, hogy elindultál Vámbéry nyomában, eljutottál Mongóliáig. Mit kutattál tulajdonképpen? Aki dudás akar lenni… | Dunaszerdahelyi. Ezt egy vállalkozó barátomnak köszönhetem, aki hívott, hogy tartsak velük. (…) A teljes írás megjelent a Magyar7 2021/10. számában. Köszönjük, ha megvásárolja vagy előfizeti a Felvidék egyetlen közéleti hetilapját. A Magyar7-et hétről hétre megtalálja a trafikokban és a postán. Forrás: Tovább a cikkre »