Döntésében az is befolyásolta, hogy háromgyerekes édesanya. Mint mondta, régen nem gondolta volna, hogy bárkinek odaadná az 1993-ban Essenben elnyert aranyérmet, de ebben az esetben nem volt kérdés, hogy felajánlja az alapítvány javára ezt a különleges emléket. A műsorban elhangzott az is, hogy folyamatosan érkeznek a felajánlások a 1357-es adományvonalra, sokan telefonálnak, akik érintettek a járványban és volt, aki milliós összeget adományozott. Sokan szabadkoznak a felajánlott összeg miatt, mert kevésnek ítélik, de minden összeg számít, minden felajánlásnak nagyon örülnek. A Jónak lenni jó! licites tárgyaira 22 óráig tehetők meg a felajánlások, az adományvonalat pedig az év végéig lehet majd hívni. MTI Fotó: Áder János köztársasági elnök (j2) és felesége, Herczegh Anita, a Regőczi Alapítvány kuratóriumának elnöke (j), Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója (k), valamint Novodomszky Éva és Horváth Szilárd műsorvezetők a közmédia 10. Jónak Lenni Jó 2019 Adományvonal / Jónak Lenni Jó 2019 Adomanyvonal. Jónak lenni jó!
Fontos szerepet tölt be edukáció, így a diabétesz szakmai szervezetek közreműködésével lehetőség nyílt 2019-ben egy hosszú távon hasznosuló programmal is segíteni a diabéteszes gyermekeket és fiatalokat, akik így alaposabban megismerhették élethelyzetüket, az azzal járó feladataikat és körülményeket a tábori lét és a mindennapok során egyaránt. Az adományokból finanszírozott diabétesz táborok 2020-ban is megvalósultak és 2021-ben is elérhetőek.
Élete [ szerkesztés] Családjában senkinek nem volt jogosítványa, saját maga talált rá a sportágra. [2] 1977-ben már versenyzett - igaz, jogosítvány nélkül, egy olvashatatlanná tett engedéllyel jutott be 15 évesen a Mátra kupára. [3] Első klubja a Hungarocamion volt, melynek neve alatt 1984 -ben már a magyar ralibajnokságban szerepelt. 1986-ban az Áfor SC-hez igazolt, majd az 1990-es évek elején a Békási Mobil SE-hez. Később több évet kihagyott és több szakosztály technikai sportolója is volt. Jellegzetes zöld színű Lada 2107 -es kocsijai váltak a védjegyévé, s bár évtizedekig hajthatatlan volt, hogy márkát váltson, [4] 2002-ben mégis BMW -re nyergelt, 2015-ben a Márianosztra rallyn azonban már ismét Ladával indult. [5] Navigátora 13 évig Pénzes László volt, az 1990-es évek közepén Takács Attila ült a jobb első ülésbe, 2015-ben Králik Lászlóval versenyzett. Varga kevésbé versenyeredményeivel, mint inkább látványos vezetési stílusával elért népszerűségével írta be magát a magyar rali történetébe.
Kiss László csillagász szerint nem fenyegeti közvetlen veszély az űrhajósok életét a Nemzetközi Űrállomáson, az orosz Zarja, magyarul Virradat elnevezésű modulban talált repedések egyelőre nem okoztak légszivárgást, azonban idővel ez is bekövetkezhet – írja az MTI. Az M1 hétfői adásában a csillagász felidézte, hogy az orosz modul 23 éve, 1998-ban került földkörüli pályára. A Nemzetközi Űrállomást eredetileg 15 évre tervezték, ehhez képest már 23 éve folyamatosan működik, területén 2000 óta lakik folyamatosan ember. A cél most annak a monitorozása, hogy a megjelenő problémák mennyire kritikusak. Meg kell vizsgálni többek között, hogy milyen gyakorisággal jelennek meg újabb repedések a modulon és hogy meddig működhet biztonságosan a Nemzetközi Űrállomás – közölte a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója. Hozzátette: 2015-ben 2024-ig vállalták az amerikaiak és az oroszok az űrállomás működtetését. Fennáll annak a lehetősége, hogy az űreszközt egy magasabb pályára emelik, ebben az esetben az akár 2030-ig is működtethető.
Kiss László csillagász szerint az újonnan felfedezett repedések miatt egyelőre nem szökik a levegő az űrállomásról, de idővel ez is bekövetkezhet. Kiss László csillagász szerint nem fenyegeti közvetlen veszély az űrhajósok életét a Nemzetközi Űrállomáson, az orosz Zarja, magyarul Virradat elnevezésű modulban talált repedések egyelőre nem okoztak légszivárgást, azonban idővel ez is bekövetkezhet. Az M1 hétfői adásában a csillagász felidézte, hogy az orosz modul 23 éve, 1998-ban került földkörüli pályára. A Nemzetközi Űrállomást eredetileg 15 évre tervezték, ehhez képest már 23 éve folyamatosan működik, területén 2000 óta lakik folyamatosan ember. "A cél most annak a monitorozása, hogy a megjelenő problémák mennyire kritikusak. Meg kell vizsgálni többek között, hogy milyen gyakorisággal jelennek meg újabb repedések a modulon és hogy meddig működhet biztonságosan a Nemzetközi Űrállomás" – közölte Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója. Hozzátette: 2015-ben 2024-ig vállalták az amerikaiak és az oroszok az űrállomás működtetését.
A Széchenyi-díjas csillagász, kutatóprofesszor Kiss László a CHEOPS-űrtávcső előkészítésében és tudományos programjának kidolgozásában is dolgozott. Kiss László Széchenyi-díjas csillagász, kutatóprofesszor kapta idén Az év ismeretterjesztő tudósa díjat. Dürr Jánosnak, a Tudományos Újságírók Klubja elnökének indokolása szerint ebben az évben azért esett a választás Kiss Lászlóra, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójára, mert a neves kutató "nemcsak tudományterületének kiválósága, hanem tudásának közkinccsé tételét is a szívügyének tekinti" – olvasható a tájékoztatóban. Kiss László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, egyben a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke elsősorban a csillagok szerkezetével és fejlődésével foglalkozik. Szakterülete a csillagpulzáció, a szoros kettőscsillagok kölcsönhatásai, valamint a csillaghalmazok asztrofizikájának kiemelt kutatása, továbbá a bolygók keletkezése és az exobolygók vizsgálata űrcsillagászati módszerekkel.
Kiss László Széchenyi-díjas csillagász, kutatóprofesszor kapta idén Az év ismeretterjesztő tudósa díjat. Dürr Jánosnak, a Tudományos Újságírók Klubja elnökének indokolása szerint ebben az évben azért esett a választás Kiss Lászlóra, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójára, mert a neves kutató "nemcsak tudományterületének kiválósága, hanem tudásának közkinccsé tételét is a szívügyének tekinti" – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban. Kiss László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, egyben a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke elsősorban a csillagok szerkezetével és fejlődésével foglalkozik. Szakterülete a csillagpulzáció, a szoros kettőscsillagok kölcsönhatásai, valamint a csillaghalmazok asztrofizikájának kiemelt kutatása, továbbá a bolygók keletkezése és az exobolygók vizsgálata űrcsillagászati módszerekkel. Kiss László az MTA Lendület-programjában más csillagok körül keringő bolygókat vizsgált, jelenleg részt vesz a Kepler-űrtávcső asztroszeizmológiai konzorciumának a munkájában, de egy különleges hármas csillagrendszer felfedezésében és jelentőségének értelmezésében is kulcsszerepet játszott.
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre