Mikszáth Kálmán Élete Prezi
Dr. Mikszáth Kálmán Miskolc után véglegesen visszavonult a politikától. 1950. december 20 -án délelőtt háromnegyed kilenckor, hatvanöt éves korában hunyt el agylágyulás, függőér-meszesedés következtében. Főbb művei [ szerkesztés]
A vármegye reformjáról, Budapest, 1913
Az általános szavazati jog, Budapest, 1917
A kötelesség állama felé, Budapest, 1926
Jegyzetek [ szerkesztés]
Források [ szerkesztés]
Dr. Mikszáth Kálmán (1885-1950). In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Belvárosi Kulturális Menedzseriroda. 1997. 67–72. o. ISSN 1416-0617
Mikszáth főispán. In Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 1300–1960. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 2002. 175–176. = Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei levéltári füzetek, 39. ISSN 1236-7009
Dobrossy István – Eszenyi Miklós – Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc megyei jogú város. 2008. 169. ISBN 9630647354
Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Mikszáth Kálmán Elite 3
b) Kisfaludy Társaság. c) Magyar Tudományos Akadémia. 10) Utolsó művei egyikének címe: A Noszty fiú esete... a) Tóth Ágival. b) Tóth Marival. c) Mór Marival. 11) Milyen betegségekben szenvedett? a) Asztma és tüdőbaj. b) Gégehurut és köszvény. c) Asztma és gégehurut. 12) Mikor és hol hunyt el Mikszáth Kálmán? a) 1948. május 28-án Budapesten. b) 1910. c) 1912. január 4-én Budapesten. Ranglista
Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá
Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta
Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges
Téma
Beállítások
Kapcsoló sablon
További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
Mikszáth Kálmán Élete Ppt
175 éve született Mikszáth Kálmán. Szülőfalujában, a felvidéki Szklabonyán (Mikszáthfalván), és Balassagyarmaton is megemlékezéseket tartanak a hétvégén. Az író szülőfalujában bemutatták tegnap az új állandó kiállítást. Mikszáth Kálmán tíz évig élt a mai szklabonyai emlékházban, ahol Szent Péter esernyője alatt címmel rendezték be az új kiállítást. A tárlat központi témája a szülőföld szeretete és a palócoktól kapott ihlet. Ma tíz órakor Balassagyarmaton koszorúzással kezdődik a megemlékezés a vármegyeháza előtt álló Mikszáth-szobornál. Ünnepi beszédet mond Gintli Tibor, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke. Az író műveiből Hirtling István színművész idéz Simon Katalin népdalénekes közreműködésével. Ezt követően emlékülést tartanak a városháza dísztermében. Az előadásokon szó lesz Mikszáth balassagyarmati tollrajzairól vagy A jó palócok című novellafüzérben fellelhető folklór elemekről is. Az évfordulós megemlékezést közösen szervezte a Mikszáth Kálmán Társaság, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Nógrád Megyei Tagozata, a Szlovák Nemzeti Múzeum Magyar Kultúra Múzeuma, Balassagyarmat Város Önkormányzata és az Anyanyelvápolók Szövetsége.
Előbb Petőfi barátjaként buzdította forradalomra Budapest ifjúságát, majd a megtorlások idején bujdosott – és menekült meg a kivégzéstől vagy bebörtönzéstől már-már regénybeillő kegyből –, hogy aztán a kiegyezéshez vezető vitákban foglaljon állást, végül pedig újságíróként és parlamenti képviselőként szólhasson bele valamelyest az ország sorsába. És Jókainak még a némileg érthetetlen pálfordulás is megbocsátható, bármennyire furcsának tűnhet a volt márciusi ifjú későbbi lojalitása Ferenc Józsefhez. A maga nemében szerfelett szerencsés kombináció ez a kötet, hiszen a Jókai-regények ismerőinek és rajongóinak – és magától értetődően a magyartanároknak és az emelt szintű érettségire készülőknek – érdekes és felettébb hasznos háttérolvasmány és forrás lehet, míg a Mikszáth közvetlen stílusát és gyönyörű, ízes nyelvezetét kedvelőknek csupán az élvezeti értéke miatt is érdemes elolvasnia ezt a komoly irodalmi értékeket hordozó, a már jól ismert életrajzi adatokat is rácsodálkozást kiváltóan előadó, a maga nemében mintaértékű művet.
Kapcsolatukra az állandó konfliktusok voltak a jellemzők. Pedig beiktatási beszédében Mikszáth a politikasemleges működést helyezte előtérbe:
"A főispánnak nincs programja, nem arra való, hogy politikailag enunciáljon. A miniszternek van programja, a főispánnak kötelességei vannak. […] őrködni [fogok] a fölött, hogy a gondjaimra bízott közérdekből egy jottányit sem hagyjak elsikkadni sem a politika, sem a helyi torzsalkodások piszkos karmai között. […] nem politizálni jöttem, hanem dolgozni". Mikszáth főispán miskolci évei aktívak voltak, tevékeny vezetőként ismerték meg. Működése egybeesett a bethleni konszolidáció időszakával, amikor a városban az amerikai újjáépítési célú Speyer-kölcsön segítségével számos fontos beruházás valósult meg (például a Zenepalota, a Vásárcsarnok, a Lillafüredi Palotaszálló, a Soltész Nagy Kálmán utca városi bérházai stb. ). 1932-ben saját kérésére visszavonult a főispánságtól, és érdemei elismeréseként megkapta a másodosztályú érdemkeresztet a csillagokkal kitüntetést.