A Szövetség serkentője, ösztönzője kíván lenni mindazoknak a folyamatoknak, amelyek a magyarság belső önépítését szolgálják, olyan eredményekre törekszik, melyek a magyarság hosszú távú érdekeikre összpontosítva népünk számára európai mércével mérhető jövőt teremtenek. A KMKSZ egyik hangsúlyozott követelése a nemzetiségi önigazgatás megteremtése. Kultúrpolitikájának célja az összmagyar kultúrán alapuló magyar kulturális intézményrendszer megteremtése, mely magában foglalja az oktatási és közművelődése intézményhálózatot is. Szorgalmazza a kárpátaljai magyar oktatás teljes körű kiépítését, segítséget nyújt egyházi és magán tanintézmények alapításában. A szervezet alapadatai Név Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület Idegen nyelvű név Típus Egyesület Adószám 19771403-1-09 Statisztikai szám 19771403-9499-529-09 Nyilvántartási szám 09-02-0000338 Bejegyzés éve 2016 Székhely Ország Magyarország Irányítószám 4029 Település Debrecen Cím Csapó u. 69. I/3. A szervezet célja Cél szerinti besorolás Egyéb tevékenység Cél leírása Ápolja a város hagyományait, segiti a város értékeinek felkutatását, felújítását, megóvását.
07. 17 Nyíregyháza - A Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület és Takács József levéltárvezető örökségvédő tevékenységét is elismerték.... Takács József, Város- és Faluvédők Szövetsége, Hungaria Nostra 2013. 03 2013. Arany viragcserep kézműves bolt gödöllő Német gyakorló feladatok megoldással pdf Balogh erzsébet eperjes károly felesége
A Kulturális Örökség Napján ezért a lehetőségért mentünk ki az utcára, felhívni a figyelmet a felgyorsuló pusztításra – idézte fel a megmozdulás célját Pataky Emőke (melyről akkor a Napló és a Hajdú Online is tudósított). A cívisházak kései utóvédelmével valamit még megőrizhetünk a történelmi "földszintes" Debrecen városképének a hangulatából – erre is felhívták a figyelmet a városvédők az örökségnapon a Garai utca 28. előtt Fotó: Napló-archív A műemlékvédő "kesergése" sem egyedülálló, amikor egy cívis életformát bemutató cívisházat remél valahol egy történelmi utcaképben, vagy a megvalósuló, régi-új cívisnegyedben. Erre még ma is többféle lehetőség adódna! A helyi védelem életbeléptetésének komoly szakmai és időbeli nehézségei következtében tarthatatlan egy, a figyelem vagy a veszélyeztetettség miatt hirtelen képbe került ház megtartása ideiglenes védettség lehetősége nélkül. Ennek fontosságán és időszerűségén is elgondolkodhatunk, amíg nem késő és még maradt miről döntenünk! – hangsúlyozza a szakember.
Jöjjön Czuczor Gergely: Riadó verse. Sikolt a harci síp, riadj, magyar riadj! Csatára hí hazád, kifent acélt ragadj! Villáma fesse a szabadság hajnalát, S fürössze vérbe a zsarnok faj bíborát. Él még a magyarok istene! Jaj annak, ki feltámad ellene. Az Isten is segít, ki bír velünk? Szabad népek valának, s azok legyünk. Nem kell zsarnok nekünk, csatára magyarok! Fejére vész-halál, ki reánk agyarog. Ki rabbilincseket s igát kohol nekünk, Mi fekete sárga lelkébe tört verünk. Talpunk alatt a föld, s fejünk felett az ég, Tanú legyen, hogy áll Árpád hős népe még. S mely e szent földre hull, minden csepp honfivér, Kiáltson égbe a bitorra bosszúért. Jaj annak, ki feltámad ellene, Szabad népek valánk, s azok legyünk. Tiporva szent jogunk, szent harccal óvjuk azt, Pusztítsa fegyverünk a fekete sárga gazt. S zsarnok torán népek vigadjanak, A nép csak úgy szabad, ha ők elbuktanak. Elé! elé! Ajánljuk! Czuczor Gergely: Riadó. jertek haramia hadak, Kiket nemzetbakók gyanánt uszítanak. Temetkezéstekül, ti bősz szelindekek, Helyet dögész vadak gyomrában leljetek.
Megrendült egészségi állapota miatt visszavonult a tihanyi bencés kolostorba – meggyógyulni. A császári sereg újbóli bevonulása után önként jelentkezett, mint fogoly: visszavezették a pesti ferences kolostorba – fogságba. Rab: 1. Szorosb' értelemben erőszakkal elfogott, szabadságától megfosztott ember, kit a hatalmaskodó úgy tekint, mint árut; nem, mint személyt. Személy, ki a törvénykezési szabályok szerént börtönben tartatik, vagy már a börtönre el is ítéltetett, és ott fogva van. Nehéz vasra ítélt rabok. Rab vagyok, rab vagyok, szabadulást várok, a jó isten tudja, mikor szabadulok. (Népdal). Nem mind bűnös, aki rab. Már este van, zárt nyit bilincsemen, A fölmezet le hagyja öltenem, S megint rámcsukja a békói zárt, S fagyos mosollyal mond jó éjszakát. "Jó éjszakát! " keserves gúnyszavak, Melyek szívet kettéhasítanak: Csak Isten tudja és a rab maga, Mily tőrdöfés az ily "jó éjszaka. " (Czuczor Gergely: A rab, 1850) Czuczor Gergely Riadó című verse miatt, a forradalom és szabadságharc bukása után, hiába reménykedett emberségesebb elbánásban.
1851 májusában szabadult, ettől kezdve szinte kizárólag nyelvtudományi munkásságának élt. Verseket alig írt, a szabadságharc leverése, fogsága keserűvé és kiábrándulttá tette. Végül a nagyszótárt sem tudta befejezni, 1866. szeptember 9-én kolerában meghalt. Temetésén bencés, piarista és ferences szerzetestársai, valamint akadémikus barátai, köztük Arany János vettek részt. Ő volt a romantikus nemzedék egyik leghaladóbb alakja, nyelvtudósként, költőként, közéleti emberként is maradandót alkotott. Balladáival Arany balladaköltészetét, népdalaival (Fonóházi dal, Szántó legény dala), népies elbeszélő költeményeivel (Falusi kislány Pesten) Petőfi és Tompa Mihály népies költészetét készítette elő. 2000-ben a győri Bencés Gimnázium előtt szobrot avattak emlékére, 2002-ben pedig szülőfalujában, Andódon nyílt meg emlékmúzeuma.