Mi alapján számítódik a nyugdíj, milyen időszak jövedelme számít? Van-e jelentősége, ha az utolsó években magasabb a jövedelem? Az olvasói kérdései alapján a nyugdíjszakértő emlékeztetett rá, hogy a társadalombiztosítás nyugellátása alapvetően a megszerzett szolgálati időtől és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkeresettől függ. A nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig – úgynevezett béridőszak – elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján állapítják meg. Ezeket a kereseteket nettósítják – levonják belőlük a járulékot és az éves adót –, a nettósított kereseteket valorizálják, majd a nettó keresetek összeadását követően a teljes összeget az előzőekben említett béridőszakon belüli bérezett napokkal osztják. Az így kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel, és el kell osztani 12-vel. Nyugdíj kifizetés 2015 chevy. Ez az összeg fogja képezni a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.
05 - Havi 30 ezer forintot bukik egy átlagnyugdíjas További kapcsolódó anyagok
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken publikált adatai szerint az önkéntes- és a magánnyugdíjpénztárak is jól teljesítettek 2016-ban, az előbbiek vagyona 8, 7, az utóbbiaké 7, 6 százalékkal nőtt, a tagok száma ugyanakkor tovább csökkent. Nyugdíj Kifizetés 2015. Az MNB elemzése szerint az önkéntes nyugdíjpénztáraknak 2016 végén 1 138 170 tagjuk volt, 1 százalékkal kevesebb, mint 2015 végén, mivel a tagságukat megszüntetők és a tagdíjfizetés elmulasztása miatt kizárt tagok 24, 4 százalékkal többen voltak, mint az új belépők. Az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon 101, 5 milliárd forinttal - 8, 7 százalékkal - emelkedett, és elérte az 1263, 9 milliárd forintot a 131, 5 milliárd forint bevétel, 105, 8 milliárd forint kifizetés és 75, 8 milliárd forint hozam eredőjeként. Az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon közel 60 százaléka továbbra is magyar állampapírban található. Az azonosított, egyéni számlán jóváírt önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbevételek 2016-ban 8, 9 százalékkal, 91, 7 milliárd forintra emelkedtek az előző évi 84, 2 milliárd forinthoz képest.
A magas keresetűek járnak rosszabbul. Igaz, bizonyos jövedelem felett nyugdíjjárulékot sem vontak. 5. A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset számítása: Ha sikerült összeszedni a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló jövedelmet, nettósítottunk és egy szintre hoztuk az évenkénti kereseteket, akkor egy kis átlagszámítás és máris tudjuk az öregségi nyugdíj összegének az alapjául szolgáló havi átlagkeresetet. De ez még nem a nyugdíjunk összege, a nyugdíjszámítás ezzel még nem ért véget. 101 milliárdot tettünk félre tavaly a nyugdíjas éveinkre. 6. Szolgálati idő mértéke szerinti korrekció: A jövedelem mellett nyugdíjszámítás másik fő paramétere a szolgálati idő hossza. A szolgálati idő összeszedése egy külön téma, ebbe most nem megyek bele. Röviden a lényeg: Minden olyan időszak, amelyben biztosított volt és megfizette a nyugdíjjárulékot. Még hozzá kell számítani néhány, jogszabály által nevesített időszakot, például gyes, sorkatonai szolgálat, bizonyos esetekben a tanulással töltött idő is. Az átlagkereset figyelembe vétele a szolgálati idő mértékétől függően Az átlagkeresetből és a szolgálati idő hosszából táblázat segítségével határozhatjuk meg a nyugdíjunk összegét.
Mindenszentek napján, november 1-jén ünneplik a katolikusok az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, november 2-án, halottak napján pedig megemlékeznek minden elhunytról, különösen a tisztítótűzben szenvedő lelkekről. A reformátusoknál nem egyházi ünnep sem a halottak napja, sem a mindenszentek, az evangélikusok megtartják a halottak napját, de a mindenszentek ünnepét nem. A sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra. A mindenszentek ünnepe a történelem folyamán összekapcsolódott az ősszel tartott ősi kelta Samhain pogány ünneppel is, amelyet azonban már az ókereszténység korában krisztianizáltak. A Samhain jelentette az újév, valamint a tél és a sötétség kezdetét. Úgy hitték, hogy az ünnep éjszakáján az előző évben meghalt emberek lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel az év során elhunyt lelkek ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat.
Tilos volt varrni, mert úgy vélték, hogy minden öltés egy szúrás egy halottnak. A sírokat ilyenkor rendbe teszik, virágokkal, koszorúkkal díszítik. Jellegzetes virág halottak napján a krizantém, ami a kegyelet és emlékezés virága. A virágokon kívül, gyertyákat és mécseseket gyújtanak. Halottak napja világszerte Halottak napját eltérő módon ünneplik a világ különböző pontjain. Halottak napja Kínában Kínában úgy tartják, hogy évente egy hónapon át megnyílik a pokol kapuja, és ilyenkor a nem kellő tisztességgel eltemetett vagy tévelygő szellemek feljönnek közéjük. A Szellemünnep havában hatalmas fesztivált tartanak, mindenhol ételt készítenek ki a szellemeknek, mert úgy gondolják, hogy a jól tartott szellem barátságos szellem. Halottak napja Mexikóban A halottak napja Mexikóban egész más hangulatban telik, mint nálunk. Ott a halottak napja egy színes ünnep, ahol a halottaknak ajándékokat visznek. Az utóbbi években soha nem látott mennyiségű harci eszközt és fegyvert szerzett be a kormány, ami önmagában még nem jelent semmit, azonban elgondolkodtató.
A katolikus tanítás szerint az élő hívek imája segít a holt lelkeknek, hogy megtisztuljanak, és így megláthassák Istent a mennyben. Meghatározott napokat már a kereszténység kezdeteitől arra szenteltek, hogy a megholtak bizonyos csoportjáért közbenjárjanak. Egyetemes közbenjárásra azonban november másodikát 1030 környékén a Cluny-i bencés monostor apátja, Odilo vezette be, és megszabta, hogy kapcsolják össze egy sor kiegészítő imával és alamizsnával. Ezt a halottakról szóló megemlékezést átvette az egész egyház. November 2-a, mint halottak napja, a XIII. század végére gyakorlatilag általánosan elfogadottá vált. Az ünnep napját úgy választották, hogy a mindenszentek napját kövesse. Ez a nyugati kereszténységben november elseje. A halottak napjához számos néphit kapcsolódik. Az élőknek ilyenkor tilos volt a munka. Nem volt szabad semmiféle földmunkát végezni, hogy ne háborgassák a halottakat. Halottak napján, sőt egész hetében tilos volt mosni, mert a halottak a vízbe kerülnének, a ruha pedig megsárgul.
GYULAI HÍRLAP • MAGAZIN • 2016. október 31. 07:00 A mindenszentek és a halottak napja – az emlékezés története Sokfelé szokás volt, hogy a halottak számára megterítettek, kenyeret, sót és vizet tettek az asztalra emlékezünk Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba Mindenszentek Mindenszentek napja a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja. Minden üdvözült közös ünnepe, akiket nem avattak szentté, illetve a kalendárium név szerint nem emlékezik meg róluk. Az ünnep kezdetei a IV. századba nyúlnak vissza. Szent Efrém szíriai egyházatya (373) és Aranyszájú Szent János (407) már tud Mindenszentek ünnepéről, melyet május 13-án, illetve pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja. A Marcus Agrippa által Krisztus előtt 27-ben építtetett Pantheont, Rómában 609 május 13-án keresztény templommá alakították. Ez adott alkalmat az ünnep bevezetésére: hiszen ezen a napon IV.
Hazahívja őket a szülőföld, az ősök, a családtagok sírja, s a sápadt kis gyertyafények körül ima és énekfoszlányok szállnak. A gyertyagyújtás A gyertyák a halottakért égtek, a tűz megtisztulást hoz. Mindenszentek ünnepén, a halottak napja előestéjén a sírok néhány órára fénybe öltöznek. A katolikus hit az üdvözültek, a szentek emlékének szenteli november 1-jét, s a mai napot mindazoknak, akik már eltávoztak a földi világból. A gyertyaláng Krisztus jelképe, aki meghalt az emberekért, hogy elhozza a megváltás fényét. A mindenszentek napja az összes szent ünnepe A tél rámutató napja november elseje. Délután megtisztítják, estére pedig gyertyákkal kivilágítják a sírokat. Odahaza annyi gyertyát gyújtanak, ahány halottja van a családnak. A szokás szerint éjjelre kenyeret és bort, vagy más, jelképes ennivalót tettek az asztalra, mert ilyenkor a hagyomány szerint a holtak hazalátogatnak. A halottak napja, vagyis másodika a tisztítótűzben szenvedő lelkek ünnepe. Ez a nap a "lelkek emlékezete". A két napra vonatkozó szokások az idők során összekeveredtek.
"A sír nem csupán egy gödör, amelybe elásnak egy holttestet vagy egy urnát, hanem menedékhely a szeretteink szívének, akiket az elhunytak hátrahagynak. " "Gyújtottál-e gyertyát, hófehéret, vágtál-e virágot, hófehéret és mondtál-e imát, hófehéret... azokért, akik mind elmentek? Hát gyújts értük gyertyát, hogy égjen, a lángja a szívedig érjen! " "Nem a halál szörnyű, hanem a temetés. A halál nem szerencsétlenség. Csak szomorúság azoknak, akik a Földön maradtak még s egy kedves valakijöktől látatlan időre el kell búcsúzniok. " "A halottak az élők emlékezetében élnek tovább. " "Így táplálnak még most is a holtak, S élnek, amíg emléküket áldjuk! Kárba nem vész a vetőmag jó földbe hullva, És a talentumok is csak sokasodnak méltó kezekben. " "A hagyomány nem azt jelenti, hogy az élők halottak - azt jelenti, hogy a halottak élnek. " "Fájdalmunkat ma rejtegetni nem kell. Halandó, gyönge testvérek vagyunk ma. Sirok között egyenlő minden ember, Akár ott sirva, akár oda jutva. " "Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek. "
Csallóközben nem volt szabad mosni, mert úgy tartották megsárgulna a ruha. S nem volt szabad meszelni sem, mert azt mondták, hogy különben férgek lepnék el a házat. A szerző a ma7 médiacsalád újságíró-utánpótlásképzésének gyakornoka Megosztás Címkék