Európa első nemzeti parkjai 1909-ben kezdték meg működésüket. Abban az esztendőben kilenc nyitotta meg kaput egy időben Svédországban, majd sorra követték a példát más európai országok. Ma már a világ 41 országában 250 nemzeti park működik, ennek tetemes része Európában található. A Triglav Nemzeti Park, a Laurissilva és a Tátra Nemzeti Park csak néhány kontinensünk felbecsülhetetlen értékű természeti kincseink közül. Az 1921 óta védetté nyilvánított Triglav Nemzeti Park a legmagasabb csúcsáról, a 2864 méter magas Mt. Triglavról kapta nevét, amely egyben a Szlovénia nemzeti szimbóluma. A dolomit- és mészkőhegység 200 millió évvel ezelőtt a földtörténet triász szakaszában keletkezett. Az előkerült ammonitesz-leletek (megkövesedett mészvázúak, csigák) is bizonyítják, de a hegység mai formájának kialakulásában a jégkorszak is jelentős szerepet kapott. Vilag első nemzeti parka 7. A Mt. Triglav tetején először 1778-ban állt ember, méghozzá egy osztrák hegymászó három helybéli társaságában. A Nemzeti Park területén még számos 2000 méter feletti csúcs található, mint például a Jalovec (2645 m), a Mangart (2679 m), a Prisank (2547 m), a Razor (2601 m), a Skrlatica (2738 m), a Spik (2472 m), a Kanjavec (2568 m), a Lepo Spicje (239 8m) és a Krn (2244 m).
Akan, Japán Yellowstone, USA Banff, Kanada Zion, USA Amazónia, Brazília Serengeti, Tanzánia Rondane, Norvégia Vanoise, Franciaország Szamária-szurdok, Görögország Mount Mayon, Fülöp-szigetek A természeti értékek megvédésében óriási szerepet vállalnak Földünk nemzeti parkjai. Az efféle védett területek mentesek a mezőgazdasági és ipari hasznosítástól, így természetes állapotukban maradnak fenn az utókornak. A világ több ezer nemzeti parkja mindegyikének megvan a maga szépsége, vannak azonban egyedülállóan szépek is. Akan, Japán A túlnépesedett Japán nagy részén egymást érik a milliós metropoliszok. A szigetország régóta küzd a túlnépesedéssel, ennek ellenére hű marad természeti értékeihez, és óriási védett területeket tart fent. Vilag első nemzeti parka for men. Az Akan Nemzeti Park Hokkaido szigetén, 8666 négyzetkilométeren terül el. 1934-ben alapították, névadójának pedig a sziget egyik aktív tűzhányóját választották. A park erdőket, lápokat és tavakat őriz. Utóbbiak egyike azAshu, amelyet a világ legtisztább vizű tavaként emlegetnek.
nem titok, hogy egy lenyűgözően gyönyörű bolygón élünk–és nem számít, mennyire fejlett a technológiánk, még mindig nem tagadhatjuk meg a gyönyörű, érintetlen természet vonzerejét. Számtalan fotó és dokumentumfilm igyekszik közvetíteni bolygónk szépségét, de sokan vágynak arra, hogy első kézből megtapasztalják a természeti világot. rengeteg nemzeti park jött létre szerte a világon, hogy megőrizzék ezeket a zord, gyönyörű területeket., Nemzeti parkjaink minden évben számtalan turistát fogadnak, és arra ösztönzik az embereket, hogy fedezzék fel a Föld bolygó szépségét. A Világ Első Nemzeti Parkja. Nézzük át a világ legnagyobb nemzeti parkjait, és ismerkedjünk meg az általuk kínált megdöbbentő tájakkal és megfoghatatlan élővilággal., a Grand Canyon Nemzeti Park Méret: 1, 904 négyzetkilométer Helyszín: Arizona, USA alapítás Éve: 1919-ben Fő Attrakció: A Grand Canyonban Colorado Folyó Forrás: A Grand Canyon, a névadója a híres nemzeti parkba, elismerten az egyik a világ hét csodája., Ez a gyönyörű kanyon több mint egy mérföldet ér el a Föld legmélyebb pontján, alján pedig az 1, 450 mérföld hosszú Colorado folyó található.
A stanfordi börtönkísérlet (2015) The Stanford Prison Experiment Kategória: Életrajz Dráma Történelmi Thriller Tartalom: A Stanford Egyetemen Dr. Philip Zimbardo 1971-ben egy kísérlethez hetvenöt diák közül véletlenszerűen kiválaszt huszonnégyet. A társaságot megfelezi, és kialakítja a börtönőrök és a rabok csoportjait. A Stanfordi Egyetem pszichológia karának pincéjében megkezdődik a legendássá vált kísérlet, mely tragikus eredményekkel szolgál.
A stanfordi börtönkísérlet minden idők egyik leghíresebb és egyben leghírhedtebb pszichológiai kísérlete, a mai napig a legékesebb bizonyítéka annak, hogy egy adott szituáció egyéni értékrendtől függetlenül bárkinek a viselkedését képes megváltoztatni, és bizonyos körülmények között mindenkiből ki lehet hozni a szadista állatot, a hatalmi alá-fölérendeltség mindenki lelkét megmérgezi. Csakhogy most kiderült, hogy a kísérletet meghamisították, az egész meg volt rendezve, az eredmény kamu. A lényeget bizonyára mindenki ismeri. 1971-ben a Stanford Egyetem kutatói a sztárpszichológus Philip Zimbardo vezetésével egyhetes kísérletet indítottak, amelyben a résztvevőknek börtönőrök és rabok szerepét kellett eljátszaniuk, a kísérletet azonban a tervezettnél előbb félbe kellett szakítani, mert elszabadult a pokol: a börtönőrök túlságosan beleélték magukat a szerepükbe, kegyetlenül és megalázóan bántak a rabokkal, akik meg ettől teljesen kiakadtak, és az egész helyzet villámgyorsan közveszélyessé vált.
[... ] Ez nagyon fontos a kísérlet működése szempontjából, mert az, hogy ez a dolog úgy fog-e kinézni, mint egy börtön, vagy nem, ami a dolog célja, az nagyban függ az őrök viselkedésétől. Az ehhez hasonló részletek komolyan megkérdőjelezik a kísérlet eredményeinek komolyan vehetőségét. Az, hogy az őrök viselkedése irányított volt, hitelteleníti a konklúziót, hogy pusztán a hatalmi pozíciótól váltak volna kegyetlen zsarnokká. Az egész inkább tűnik így drámaszakkörnek, mint pszichológiai kísérletnek. A leleplezés után érthető módon a szakma is kiakadt a kísérlet elvégzőire. Jay Van Bavel, A New York-i Egyetem szociálpszichológusa például Twitteren ment neki Zimbardónak: A lényeg, hogy a komformitás nem természetes, vak vagy elkerülhetetlen. Zimbardo nemcsak mélyen tévedett ebben – hanem a nyilvános kommentárjai emberek millióit vezették félre, hogy elfogadják ezt a hamis narratívát a stanfordi börtönkísérletről. Ráadásul nem ez az első emblematikus szociálpszichológiai kísérlet, amellyel kapcsolatban komoly kételyek merültek fel mostanában.
A stanfordi börtönkísérlet - YouTube
A stanfordi börtönkísérlet (The Stanford Prison Experiment) 2015-ös amerikai film Rendező Kyle Patrick Alvarez Producer Lauren Bratman Brent Emery Lizzie Friedman Vezető producer Brian Geraghty Műfaj filmdráma börtönfilm Forgatókönyvíró Tim Talbott Főszerepben Ezra Miller Billy Crudup Michael Angarano Tye Sheridan Zene Steve Gainer Gyártás Ország USA Nyelv angol Forgatási helyszín San Francisco Los Angeles Játékidő 122 perc Forgalmazás Forgalmazó IFC Films Netflix Bemutató 2015 Korhatár IV. kategória (NFT/23955/2016) További információk IMDb A stanfordi börtönkísérlet (eredeti cím: The Stanford Prison Experiment) 2015 -ben bemutatott amerikai filmdráma. Rendezője Kyle Patrick Alvarez, főszereplői Ezra Miller, Billy Crudup, Michael Angarano és Tye Sheridan. A film valós eseményt dolgoz fel, amely a stanfordi börtönkísérlet néven vált ismertté. Premierje a Sundance Filmfesztivál -on volt, 2015. január 26-án. Cselekmény [ szerkesztés] Dr. Zimbardo és a csapata kutatás céljából alanyokat keres egy kísérletre, ahol megfigyelhetik hogyan változik az egyén viselkedése.
Zimbardo ehhez annyit fűz hozzá, hogy mindez nem mérvadó, ugyanis a tévéműsor nem felel meg olyan feltételrendszereknek, amelyek alapján egy tudományos kísérlet megismételhetőségét egyáltalán vitathassuk.
Philip Zimbardo világhírű szociálpszichológus virtuálisan jelen lesz Csíkszeredában: november 5-én, hétfőn 18 órától a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara és a Pro Scientia Siculorum Egyesület felkérésére tart online előadást a Csíki Moziban. A sokat idézett és vitatott stanfordi börtönkísérlet megalkotójának kutatásai elsősorban arra irányultak, hogy mitől és miként válnak gonosszá teljesen normális, tisztességes emberek a csoportdinamika hatására bizonyos körülmények között. A Csíki Moziban tartandó online előadásában azt is ismerteti a professzor, hogy miként védhetőek ki a gonosszá válást segítő környezeti hatások: például, ha felkaroljuk és ünnepeljük a közöttünk élő, hőstetteket végrehajtó, ugyanakkor legtöbbször csekély figyelmet kapó embertársainkat – szomszédainkat, ismerőseinket, de akár számunkra ismeretlen hétköznapi személyeket, olvasható a szervezők közleményében. A pszichológust hosszú pályafutása során a gonosz lélektanán kívül olyan közérdeklődésre számot tartó témák is foglalkoztatták többek, mint a megváltozott nemi szerepek s az időhöz való viszonyunk.