Minél több az állatunk, annál gyorsabb a szaporodás is! A játékosok száma 2-6 fő. Írja meg véleményét erről a termékről: Szuper farmer, Extra kiadás (Granna, családi-, és logikai társasjáték, 7-99 év)
A Szuper Farmer Mini egy kiváló társasjáték, 2 - 6 játékos részére, az átlagos játékidő rövid, csak 30 perc. A társas elsősorban gyerekeknek készült, akár már 6 éves kortól is játszható. A játékmenet erősen épít a kollekció gyűjtés, a kockadobás és a merj és nyerj mechanizmusokra. A szuper farmer társasjáték közepes méretű változata. Ajánlott: 2-6 fő... A Kockamanó leírása: A szuper farmer társasjáték közepes méretű változata. Ajánlott: 2-6 fő részére, 6-99 éveseknek Forrás: Kockamanó
Granna: Szuper Farmer mini úti társasjáték - Játé Vevőszolgálat: +36 1 700 4230 (H-P: 9-17h) 4. 7 11 értékelés alapján Kiemelt ajánlat: 2 299 Ft Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes Ingyenes szállítás! Ha 12 000 Ft értékben a kosárba teszel még valamit! 46 hűségpont Termékleírás és további információk Hasonló népszerű termékek - ezeket keresed? Termékleírás és további információ Kiszállítjuk hozzád akár ingyenesen, várhatóan július 8-én, pénteken, ha 8 óra 28 percen belül megrendeled (Díja: 1 299 Ft) Személyesen: akár már ma Csomagponton: 1-3 munkanapon belül (Díja: 999 Ft) Sok gyerek ábrándozik arról, hogy farmer lesz, és egész álló nap állatokkal veszi körül magát. A Szuper Farmer mini úti játékban ez az álom valóra is válhat, mert itt bizony egy farmer bőrébe kell belebújniuk a játékosoknak. Szépen gyarapodik a gazdaság, az állatok békésen legelésznek, de vigyázat, a farkasok és rókák a közelben ólálkodnak, és könnyedén elragadhatják a jószágokat! Ahhoz, hogy a játékos Szuperfarmerré válhasson, ügyesen kell felmérni a terepet és jó döntéseket kell hozni.
Karl Borsuk 2014-ben megjelent játéka egy kompaktabb verziója a Szuper Farmer társasjátéknak. Mit kapunk a dobozban? 2 db 12 oldalú dobókocka, 128 állatkép lapka, játékszabály. A játék menete: A játék célja ugyanaz, mint a többi Szuper Farmer játékban. Vagyis, hogy mi legyünk az elsők, akiknek a gazdaságában összegyűlik legalább egy darab minden állatfajtából. A játék nem használ táblát, így téve sokkal kompaktabbá a játékot. A játékosok a körükben dobnak a két 12 oldalú dobókockával, majd a szabályoknak megfelelően szaporodnak az állataik a farmjukon. Lehetőségük van átváltani az állataikat a következő módon: 6 nyúlért 1 bárányt 2 bárányért egy malacot 3 malacért egy tehenet 2 tehénért egy lovat Valamint lehetőségük van egy bárányért egy kis kutyát, egy tehénért pedig egy nagy kutyát venniük. Utóbbiak azért hasznosak, mert ha a kockával a játékosok a körükben rókát, vagy farkast dobnak, akkor bizony azok elrabolják a jószágaikat. Mind az állatok, mind a kutyák lapkákon érkeznek ebben a játékban, amit könnyedén lehet kis helyen is szétteríteni.
A társasjátékok kiválasztásánál két főbb szempontot is érdemes figyelembe venni. Hányan szeretnétek játszani? Amikor kiválasztjátok a társasjátékot gondolkodjatok el el pillanatra, hogy hányan szeretnétek játszani. Vannak játékok, amit akár egyedül, ketten vagy kisebb nagyobb csoportokban is tudtok játszani. Ha nagyobb társaság mellé választanátok, mindenképpen nézzétek meg a** maximum létszámot**, amivel a társasjáték játszható. Ezt általában a társasjátékra kattintva a jellemzőknél találjátok. Hány éves emberek szeretnének játszani? Felnőttként játszanátok? Esetleg gyerekek számára szeretnétek társast venni? Nem mindegy! Vannak játékaink 2 éves kortól egészen 18 évesnél idősebb korosztály számára is. 2 évestől - 5 éves korig: 2-től 5-ig 6 évestől - 10 éves korig: 6-tól 10-ig 11 évestől - 16 éves korig: 11-től 16-ig A felnőttek és nagyobb gyerekek, főleg 18 éven felüliek számára pedig az alábbi linken találhattok kiváló társasjátékokat: Társasjátékok 18+
Az előkészületeknél minden játékos (2-4 fő) magához vesz egy játékostáblát és egy nyulat és kezdődhet is a játék. A játék során a játékos köre három fázisra osztott: cserére, dobásra, állatok begyűjtésére/befizetésére. A játékostáblán található ár-érték segédlet alapján a jószágainkat a bankkal vagy a többi játékossal csere-berélhetjük (lásd a képet lejjebb). Fontos megjegyezni, hogy csak és kizárólag ilyen cserén keresztül juthatunk hozzá a kis és nagy kutyához, a tehénhez, valamint a lóhoz. Ezt követi a kockadobás, ahol a dobásunktól függően szaporíthatjuk a haszonállatainkat, elveszthetjük azokat vagy pedig semmi sem történik. Ha a kockákon egy állatból párt dobtunk, vagy olyan állatot dobtunk ki amink már van, nő a szaporulatunk. Méghozzá annyival, ahány párunk összesen van az adott állatból (a kockákat is beleszámítva! ). Pl. : 5 nyúlból és egy malacból álló gazdaságunk esetén, ha egy nyulat és egy disznót dobunk akkor a közös készlet korongjai közül 3 nyulat és 1 disznót veszünk magunkhoz.
A Föld atmoszférája gázokból épül fel, addig terjeszkedik, amíg van helye, márpedig a világűr maga a végtelen tér. A Föld gravitációja a gázokat javarészt ott tartja, ahol leeniük kell, ám ez nem jelenti azt, hogy a légkör külső rétegeiben ezek egyszer csak elfogynak, sokkal inkább apránként elenyésznek. Ez az oka annak is, hogy műholdak letérnek a röppályájukról. Több száz kilométer magasan ugyanis valóban megvan a vákuum, ugyanakkor elegendő van még a levegőt felépítő molekulákból is ahhoz, hogy légellenállás alakuljon ki, ami addig lassítja a szatelitet, míg az bele nem csapódik a mélyebb rétegekbe, és elég. De meddig is tarthat valójában a légkör? Az 1995 decemberében fellőtt SOHO (Solar and Heliospheric Observatory) napfigyelő műhold a Földtől másfél millió kilométerre tanulmányozza a Napot és a napszeleket, küldetése leghamarabb 2020-ban ér véget. A műhold egyik műszere, a Solar Wind Anisotropies (SWAN) minden második nap jelentést küld a bolygóközi hidrogénforgalomról. Ha az év megfelelő időszakában a földi eredetű hidrogénre állítják rá a SWAN-t, a műszer képes megmérni, hogy a kósza légköri hidrogénatomok milyen messzire vándoroltak a csillagászok által geokoronának nevezett űrrégióban, ami lényegében egy hidrogénatomokból álló óriási gázfelhő az Európai Űrügynökség (ESA) honlapján közölt definíció szerint.
A légkör megvédi a földet a beérkező ultraibolya sugárzástól, és a hő megtartásával melegíti a bolygót is. A Föld légköre A High Fin spermium bálna CC-BY-SA-3. 0 a Wikimedia Commons-on keresztül A légkör rétegei Az exoszféra, amely a Föld légkörének legfelső rétege, elsősorban hidrogén és hélium gázokból áll. Ezek a részecskék széles körben vannak elosztva és ritkán ütköznek egymással. A sűrűség túl alacsony az exoszférában, így egy részecske könnyen el tud menekülni a Föld gravitációjából. Az exoszférát gyakran a világűr részének tekintik, mivel korlátainak nincs egyértelmű határa. Az exoszférában található gázok közé tartoznak a legkönnyebb gázok, például a hidrogén, a hélium, az atom-oxigén és a szén-dioxid, amelyek a termopauza közelében fekszenek. A termoszféra réteg körülbelül 85 km-en (53 mérföld) kezdődik. Ebben a rétegben a hőmérséklet elérheti az 1500 ° C-ot (2700 ° F) az ultraibolya sugárzás abszorpciójának eredményeként. A részecskék széles távolságban vannak egymástól, és az oxigénmolekula körülbelül 1 km-t (0, 62 mérföld) haladhat, mielőtt más molekulákkal ütközne.
A NASA elárulta, melyik az a két bolygó, amiket elsőként vizsgál majd meg a James Webb űrteleszkóppal. Hónapok óta dolgoznak azon a tudósok, hogy a James Webb űrteleszkóp megkezdhesse a munkáját. A szakemberek igen jó úton járnak, hogy ez megtörténhessen, hogy mennyire, azt ez a GIF bizonyítja. A NASA szerint már csak hetek kérdése, hogy meginduljon a munka a teleszkóppal, ezért a szervezet listába gyűjtötte azokat a célpontokat, amelyek megfigyelése kifejezetten izgalmasnak ígérkezik. Ezek közül kettőt nemrég be is jelentett: egy olyan szuperföld-párost, amelyek közül az egyiket lávaóceánok borítják, míg a másiknak nincs légköre – írja a CNet. Laura Kreidberg, a Max Planck Csillagászati Intézet munkatársa szerint a két égitest tanulmányozása lehetővé teszi, hogy megértsük, milyen állapotok uralkodtak a Földön az élet kialakulása előtt. Az egyik bolygó a 55 Cancri e, amelynek felszínén a lávaóceánok találhatók. Ez körülbelül 40 fényévre található tőlünk, és 8, 63-szor nehezebb, mint a Föld.
A légkör fokozatosan főként szén-dioxiddá és nitrogénné változott. A könnyebb gázokat, mint a hidrogén és a hélium, a Föld gravitációja nem tudja megtartani, és kiszöknének. Hosszú ideig (mondjuk 2 milliárd évig vagy még tovább) a légkört a szén-dioxid uralta. A nagy oxigénesedés során a légkör olyanra változott, mint amilyen most van, és a szén-dioxidot oxigén váltotta fel. A légkörünk még mindig nagyrészt nitrogénből áll, de a legtöbb élő szervezet inkább az oxigénnel, mint a nitrogénnel lép kölcsönhatásba. Az oxigenizáció azzal kezdődött, hogy a cianobaktériumok fotoszintézissel szabad oxigént állítottak elő. A legtöbb szervezetnek ma is szüksége van oxigénre a légzéshez: csak néhány anaerob szervezet képes oxigén nélkül növekedni. A hőmérséklet és a légköri rétegek A légkör egyes részei a magasságtól függően melegek vagy hidegek. Ha valami egyenesen felfelé emelkedik, akkor hidegebb lesz, de aztán egyre melegebb lesz, ahogy a tárgy egyre magasabbra emelkedik. Ezeket a hőmérséklet-változásokat rétegekre osztjuk.
A Cambridge-i Egyetem szakemberei biokémiai és légkörkémiai modellezés alapján arra jutottak, hogy a Vénusz légkörében lévő kén fura viselkedése nem köthető légkörben élő lények biológiai folyamataihoz. Mindenféle élőlény hagy maga után jellegzetes jeleket, s ha ebből a létformából megfelelő mennyiség létezik, akkor a bolygók légkörén kimutathatóak a anyagcseréjük jelei. A kutatók azonban semmi ilyesmire utaló nyomot nem találtak a Vénusz esetében. Azonban, amint arról a Nature Communications folyóiratban közzé tett tanulmányukban beszámoltak, még akkor is érdemes a Vénuszhoz hasonló exobolygók légkörét, élet után kutatva, megvizsgálni, ha maga a Vénusz élettelen. A kutatók megvizsgálták, lehetséges-e, hogy valamilyen létforma anyagcseréje eredményezte a Vénusz légkörében lévő kén fura kémiai változásait. "Az élőlények igencsak jók a fura kémiai reakciókban, ezért megvizsgáltuk, megmagyarázható-e életjelenségekkel, amit a Vénuszon látunk" – magyarázta Dr. Paul Rimmer, a kutatás egyik résztvevője.