2018. szeptember 11. 18:48 Trócsányi László igazságügyi miniszter 2018. szeptember 11-én megbeszéléseket folytatott vietnámi partnerével, Le Thanh Long igazságügyi miniszterrel. Kép letöltése A miniszterek áttekintették az igazságügyi együttműködés aktuális kérdéseit, egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatai e területeken is kiválóak. Trócsányi miniszter hangsúlyozta, Vietnám számunkra kiemelten fontos ország, minden lehetséges eszközzel segítjük a fejlődését, modernizációját, így az igazságügy területén is készek vagyunk további területekre, így pl. Igazságügyi minisztérium nemzetközi magánjogi főosztály angolul. a befektetési jog, az adójog, illetve a választottbíráskodás témakörére kiterjeszteni a már meglévő együttműködést, támogatjuk a jogi karok közötti kapcsolatok mélyítését. A vietnámi miniszter elmondta, hogy elégedettek a két Igazságügyi Minisztérium között tavaly aláírt kétéves együttműködési program végrehajtásával, újabb témákra kiterjesztve folytatni kívánják a szakértői csereprogramot. Hangsúlyozta, kiemelten számítanak a magyar szakértők segítségére a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében kidolgozott egyezményekhez való csatlakozás területén.
Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint a magyar jogrendszert sikerült megújítani, 2018-tól számos területen új kódexek lépnek hatályba. Kép letöltése A tárcavezető éves meghallgatásán hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt elmondta: január elsején lép hatályba az új polgári perrend, a közigazgatási perrend, a nemzetközi magánjogi kódex, az ügyvédi törvény, és a választott bíróságokról szóló jogszabály is. Hozzátette: ez nagy munkát adott minden minisztériumnak, a jogalkalmazók felkészítésének tekintetében is. Köszönetet mondott a képviselőknek, hogy támogatták ezt a munkát, és több alkalommal is részt vettek ötpárti egyeztetéseken. Külön megköszönte a Jobbiknak, amiért támogatta a 2018 nyarán hatályba lépő büntetőeljárási kódex elfogadását. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM. "2014 és 2018 között a ránk bízott munkát igyekeztünk becsülettel ellátni" - értékelt a miniszter, aki szerint 2017 végén befejezettnek lehet tekinteni azokat a feladatokat, amelyekre a ciklus elején vállalkoztak, ugyanakkor 2018-ban új feladat lesz a gazdasági versenyképesség elősegítését szolgáló jogszabályok megteremtése.
2012. szeptember 24. 8:58 Támogatja az Európai Bizottság a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium bírák és ügyészek szakmai nyelvi képzésére benyújtott pályázatát. A cél a hatékonyabb szakmai angol nyelvtanulás továbbképzéssel és kapcsolatépítést is lehetővé tevő kurzusokkal kombinálva. Közlemény. Igazságügyi minisztérium nemzetközi magánjogi főosztály veszprém. A jövő januárban induló projektben Csehország, Lengyelország, Horvátország és Magyarország vesz részt; az egymásra épülő modulokat Prágában, Krakkóban, Zágrábban és Budapesten tartják. A képzésbe bekapcsolódnak a résztvevő országok bíróképző akadémiái. A korábbinál sokkal hatékonyabb nyelvi képzésre vonatkozó magyar elképzeléseket a tavalyi veszprémi Közép-Európai igazságügyi miniszteri találkozón ismertette a házigazda Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, a kapcsolódó országok akkor írták alá az erről szóló szándéknyilatkozatot. A most elnyert pályázati támogatás értelmében a képzés 124 500 eurós összköltségének 80 százalékát finanszírozza az Európai Unió; a fennmaradó részt a KIM és a partnerintézmények saját keretükből biztosítják.
Ennek kapcsán ismertette a kézbesítésre vonatkozó különböző szabályozásokat. Elhangzott, hogy például külföldi ügyfél esetén kötelező kézbesítési meghatalmazottat megnevezni. "Ennek az intézkedésnek a külföldi kézbesítés elkerülése a célja, de ha nincs más megoldás, akkor ezt kell alkalmazni"- fogalmazott a szakember. A kézbesítés történhet a megkeresett állam hatósága vagy a konzuli, diplomáciai képviselet útján, de szóba jöhet a közvetlen postai kézbesítés is. Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztály. Az Európai Versenyhatóságok Hálózata a hatékonyabb fellépést segíti a különböző határokon átnyúló versenyjogi kérdésekben - erről már Dr. Dán Judit beszélt. A Kúria főtanácsadója elmondta, hogy a hálózat az Európai Bizottság verseny főigazgatóságából és a 28 tagállam versenyhatóságából áll. Az így megvalósuló rendszerben a bizottság és a tagállamok közötti, de a tagállami együttműködés is biztosított. "A versenyhatóságokat a tagállamok jelölik ki, Magyarország esetében ez a Gazdasági Versenyhivatal"- tette hozzá a szakember. Elhangzott, hogy az együttműködés formái között megtalálhatóak a különböző konzultációs lehetőségek, az információcsere a bizottság és a tagállamok között, vagy a tanácsadó bizottságok létrehozása.
Kép letöltése A minisztert időkeretes vitában kérdezhették a képviselők: a jobbikos Staudt Gábor a bírói pályázatok érvénytelenítésével, és a közigazgatási bírák kinevezésével kapcsolatban kérdezett és fogalmazott meg kritikát, frakciótársa, Apáti István pedig a Trócsányi László nevével fémjelzett ügyvédi iroda ügyvállalásai miatt vonta kérdőre a tárcavezetőt. Az MSZP-s Bárándy Gergely a Magyarországgal szemben indult kötelezettségszegési eljárásokról beszélt és az isztambuli egyezmény ratifikálását kérte számon, valamint felszólította a tárcavezetőt, hogy határolódjon el a fideszes Budai Gyula bíróságokat érintő korábbi kijelentésétől. Erre válaszolva az igazságügyi miniszter azt mondta: a bíróságokat nem ismeri, ő maga az ügyvédi világból jön és azt jól ismeri, "ott kevés a komcsi". Igazságügyi minisztérium nemzetközi magánjogi főosztály vác. Trócsányi László visszautasította az ügyvédi irodájával kapcsolatos jobbikos kijelentéseket, és közölte: 2007 óta szünetelteti ügyvédi tevékenységét, 10 éve nincs kapcsolata az ügyvédi irodával, nincs ráhatása az ügyvállalásokra.
Kitért arra is, hogy 2018-tól a jogrendszer egyszerűsítése, átláthatósága érdekében is lépéseket kell tenni, mert Magyarországon, ahogyan Európában mindenhol, probléma a túlszabályozás, még a szakavatott jogászoknak sem egyszerű átlátni a jogrendszert. Trócsányi László sikernek tartotta az igazságügyi alkalmazottak fizetésének rendezését és a bírák fizetésemelésének elindulását. Kormányzat - Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium - Nemzetpolitikai Államtitkárság - Hírek. Kép letöltése A közigazgatási bíráskodás területén bevezetett és sok ellenzéki kritikát kapott pontrendszerrel kapcsolatban hangsúlyozta: az esélyegyenlőséget tartották szem előtt, a magyar szabályozás a nemzetközi példáknak megfelel és kiállja az alkotmányosság próbáját. Hozzátette, nem örül annak, hogy egy szakmai kérdésből politikait csináltak. Trócsányi László beszámolt arról, hogy a Velencei Bizottság jelentést tesz közzé az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban, amelyben fel fogja hívni Ukrajnát, hogy változtasson bizonyos szabályokon. Hangsúlyozta: a törvény jelentősen csökkenti a kisebbségek nyelvi jogait és a magyar kormány mindent megtett, hogy a felhívja a Velencei Bizottság figyelmét erre az ügyre.
A fideszes Vas Imre pártja nevében támogatta a beszámoló elfogadását, úgy ítélte meg, hogy a minisztérium jól végezte munkáját az elmúlt egy évben. A bizottság a Fidesz és a KDNP képviselőinek 7 igen szavazatával, az ellenzéki tagok 5 nem szavazata ellenében fogadta el a miniszteri beszámolót. A bizottsági vitában szót kért Szabó Tímea független képviselő, a Párbeszéd társelnöke, de ezt nem támogatták a testület kormánypárti tagjai, így a politikus a vita után, az ülésterem előtt tette fel kérdéseit a miniszternek a devizahitelesek ügyében. Azt kérte, függesszék fel a jelenleg is folyamatban lévő 900 ezer végrehajtási eljárást. Trócsányi László úgy reagált: a kormány 2014-től 2018-ig nagyon sokat tett az ügy rendezése érdekében. Hivatkozott a végrehajtási törvényre és a magáncsőd intézményére. Szabó Tímea viszont úgy vélte: ha 900 ezer végrehajtási eljárás van, akkor nem lehet azt mondani, hogy a kormány mindent megtett a bajbajutottak megsegítésére. (MTI)
Dr. Nagy Barbara ügyvéd Zugló, madárcsicsergés, új építésű passzívház, nincs több gázszámla. Épül a ház, hamarosan költözhetünk. Vagy mégsem? Számos vevő kapott levelet egy zuglói lakásépítő cégtől, mely szerint építőanyag- és munkaerőhiány miatt lehetetlen a több száz lakásos ház befejezése. Közben mégis folytatódik a kivitelezés és a lakások értékesítése, csak jóval magasabb áron. Többen attól tartanak, hogy még egyszer eladják a lakásukat valaki másnak, drágábban. Így fog kinézni az új orosz McDonald's logója. Mi történhetett? Sokatmondó, hogy nem mindenkit értesítettek a lehetetlenülésről, csupán azokat, akik még 2016-ban és 2017 elején vásároltak lakást, és a vételár 95 százalékát már kifizették. Ők voltak azok, akik előfinanszírozták az építkezést, gyakorlatilag az ő pénzükből (is) húzták fel az épületet. Sokak szerint azért őket választották, mert nekik még sikerült az ingatlanárak drasztikus emelkedése előtt vásárolni. Most ugyanaz a lakás már több millió forinttal többért is talál gazdát. A kérdés, kié legyen ez a több millió forint.
8 lakás felel meg a keresésnek
Kiváló elhelyezkedés Ideális választás családoknak, fiatal pároknak, nyugodt környezetre vágyoknak egyaránt a parkosított területen épülő lakókörnyezet. Részletek Stílusos otthonok A lakások egyszerre ötvözik a modern formavilágot, a klasszikus otthonok hangulatait idéző stílusjegyekkel. Lakáslista Parkosított környezet A városközpont közelsége és a zöld, természetesen kialakított környezet kitűnő hangulatot teremt mindenki számára. Flóra Lakópark - új építésű lakások Zuglóban. Részletek
Vis maior-e az építőanyag- és munkaerőhiány? Ezzel a kérdéssel akkor kellene foglalkozni, ha valóban lehetetlenült volna a teljesítés. Ekkor vizsgálni kellene, hogy az adott vis maior okot jogszerűen kötötték-e ki és valóban az vezetett-e a lehetetlenüléshez. Esetünkben nem lehetetlenült a teljesítés, ezért a meg nem történt dolog okát vizsgálni felesleges. Egyebekben erősen megkérdőjelezhető, hogy a munkaerő- vagy nyersanyaghiány lehet-e egyáltalán vis maior. A vis maior ugyanis előre nem látható esemény lehet csak (például árvíz, tűzvész, sztrájk). Az építtető által hivatkozott nyersanyag- és munkaerőhiány, valamint az árdrágulás is a piaci viszonyok változása és az építőiparban tapasztalható válságjelenségek miatt következett be. Ezek lehetősége pedig előrelátható volt, az építtető szokásos üzleti kockázatába tartozik, vagyis ha vis maiorként tartalmazza az adásvételi szerződés, akkor felvetődik, hogy ez a kikötés érvénytelen. A bírói gyakorlat szerint a válságjelenségek nem minősíthetők vis maiornak, és habár a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát, azért van néhány kivétel.