Jean-Paul Sartre: A lét és a semmi (Budapest, 2006) Első rész. A semmi problémája - Második fejezet. A rosszhiszeműség 100 ELSŐ RÉSZ: A SEMMI PROBLÉMÁJA hogy nem kell feltétlenül produkálnom? Ha hirtelen egy idegen ember jelenne meg, én felemelném a fejem, s újra felvenném élénk és lendületes modoromat - mi marad szomorúságomból, miután egy késó'bbi időpontra előzékenyen találkozót beszéltem meg vele, és ő eltávozott. Ez a szomorúság nem maga is egy magatartásmód, s nem egy olyan tudat, ami a szomorúsággal mint mágikus művelettel hat önmagára egy túl sürgető szituáció ellenében? 2 És szomorúnak lenni nem azt jelenti akkor, hogy önmagunkat szomorúvá tesszük? Legyen, mondják. De az, hogy önmagunkat ruházzuk fel a szomorúság létével, nem azt jelenti mégis, hogy ezt a létet mégiscsak kapjuk? Az nem is olyan fontos, honnan kapjuk. A tény csak annyi, hogy egy tudat, ami a szomorúság által önmagára hat, szomorú, pontosan ebből az okból kifolyólag. Ezzel azonban rosszul értelmezzük a tudat természetét: a szomorú-lét nem egy kész lét, melyet úgy adok magamnak, ahogy ezt a könyvet adhatom oda valamelyik barátomnak.
Teljes film Jean-Paul Sartre: A lét és a semmi SZAKTÁRS L'Harmattan Kiadó Jean-Paul Sartre: A lét és a semmi (Budapest, 2006) Jean-Paul Sartre A lét és a semmi Next Elrendezés Igazítás Forgatás Nos nem akarok igazságtalan lenni, sok filozófus, főleg a régebbiek (a Felvilágosodással bezárólag, de pl. Schopenhauer is) elég pontos alapokkal dolgozik, de Sartre esetében ezt a lesújtó véleményt teljesen indokoltnak érzem. Megpróbálja a tudattal nem rendelkező dolgokat ( a környezetünk, a világ) mint 'önmagában való létet', a tudatos emberi létezést pedig mint 'önmagáért való létet' különválasztani. Remek. És az állatokkal mi van, Nagyságos Professzőr Uram? Legalább egy 'utódokért való létet' odabiggyeszthetett volna, ha már spekulál…* A tézisek és a példák egybefolynak; inkább laposak, mint alaposak, és keverékük úgy hat, mintha a székelykáposztát és az epertortát kézi mixerrel egybecsócsálva tálalnánk, mondván: úgyis egy helyre kerül. A szerző elidőzik egy kicsit a 'predesztináció kontra szabad akarat' kérdésénél, és végül úgy dönt, hogy a szabad akarat mégiscsak van.
Létezésünk üres tartályát cselekedeteinkkel töltjük fel, megalkotva ezzel saját magunkat. Kissé laposan átformálva: nem az vagy, amit gondolsz, hanem az, amit teszel. A strukturalizmus, a posztstrukturalizmus, a pszichoanalízis, sőt a marxizmus hívei is rendszeres polémiát folytattak az ekkor Franciaországban az egyik, ha nem a legerőteljesebbnek számító filozófiai irányzattal. A lét és a semmi explicit vagy rejtett módon ott él a hatvanas-hetvenes évek majd minden nagy filozófiai, esztétikai és társadalomelméleti művében, sőt - jelentőségénél fogva - gyakran még a róla való hallgatásnak is meghatározó jelentősége van, és egyértelmű vonatkozással bír a sartre-i életműre. E nagy jelentőségű filozófiai alapmű hosszú idő után bővített, javított kiadásban jelenik meg újra. Paraméterek Szerzők(vesszővel elválasztva) Sartre Jean-Paul Megjelenés 2006 Terjedelem 748 oldal Kötészet ragasztott papírkötés ISBN 963-7343-46-6 Vélemények Erről a termékről még nem érkezett vélemény. Belépés 2021. július 17., szombat - Ma Endre, Elek napja van Expressz Ajándékkártya Gyermek- és ifjúsági könyvek Hobbi, otthon, szabadidő Informatika, számítástechnika Napjaink, bulvár politika Naptárak, kalendáriumok Nyelvkönyvek, szótárak 0 - 499 Ft 500 - 999 Ft 1 000 - 1 499 Ft 1 500 - 1 999 Ft 2 000 - 2 999 Ft 3 000 - 4 999 Ft 5 000 Ft felett 21 - 30% 31 - 40% 41 - 50% 51 - 60% 61 - 70% 71 - 80% 81 - 90% 91% felett Eredeti megnevezés: L'étre et le néant Kötésmód: ragasztott kartonált Méret [mm]: 154 x 216 x 38 Egy fenomenológiai ontológia vázlata Elfogyott, jelenleg nem rendelhető.
Ahhoz, hogy számoljunk, rendelkeznünk kell a számolás tudatával, azaz, mondja Sartre: minden tudatos létezés a létezés tudataként létezik. Sarkítva: nem az a paradoxon, hogy vannak önmaguk által létező dolgok, hanem, hogy csak ilyenek vannak. Így a megismerés ontológiai alapjává egy olyan abszolútum válik, aminek viszonylatában minden fenomén relatív. Azaz a tudat léte elegendő-e ahhoz, hogy Sartre megalapozza a megjelenés létét? Sartre a tiszta megjelenéstől eljut a teljes létig: azt állítja, hogy a tudat olyan lét, amelynek létében kérdéses saját léte, mivel egy olyan létet von maga után, amely nem ő. Létdefiníciójában Sartre harcol az antropomorfizmus ellen: a lét önmaga, nem is aktivitás, nem is passzivitás. Sartre három fontos dolgot mond: A lét van. A lét önmagában való. A lét az, ami. Az ezt követő 734 oldalas elemzés aztán a semmi problémájával folytatódik, avagy a vörös absztraktum, mert nem létezhet szín alak nélkül... A probléma persze nem lehet meg a tagadás nélkül, de ez csak az emberi elvárások keretei közt értelmezhető, Sartre ötletes hasonlatával: pénztárcámban azért találok csak ezerháromszáz frankot, mert azt várom, hogy ezerötszázat fogok találni.
És ennek a láncolati gondolkodásmódnak pontosan az a lényege, hogy a kiinduló gondolatnak vagy ahogyan a régiek fogalmazták: a premisszának megvan a logikai és akár matematikai konzekvenciája, vonzata, láncolata, függvénye, következménye. Ha a létezés létrehívója Isten, annak megvannak a szellem-erkölcsi kihatásai, elvei, parancsolatai. Ha a létezés létrehívója a véletlenszerűen mégis rendre rendeződő anyag, annak úgyszintén. Viszont: akár a tér-idő sor elején Isten áll Mózesnek adott kijelentésével, akár a tér-idő sor, illetve a személyes létezés végén az isteni formula sejtetése áll, mindkettő ugyanarra mutat: Istenre. Összefüggés láncolati spirituális elv is Szigorú logikai és anyagmélyi hatás-összefüggések, kvantumok és törvényszerűségek működnek együtt, komplex módon a Lét – földi és univerzumos, galaktikus és extra-galaktikus téridejében. De ez a szigorú összefüggés láncolati elv kitapintható, felismerhető a lelki, spirituális mozgástörvényszerűségekben és ezek folyamataiban is. Sőt a kijelentés közlési és spirituális mozgásformáiban is.
A fundamentális természeti állandók, mint például a fénysebesség, vagy az elektronok stabil kötése az atommaghoz, s más kvantumok, értékek, ha csak kicsit is elmozdulnának, nem alakulhatott volna ki a földi lét, és az élet. Szóval: Einstein isteni formulája azt sugallja, hogy Isten létének tudatilag belátható valóságára ébredt rá élete vége felé. Amire Einstein élete vége felé jön rá, azt Mózessel Isten Lelke, a nagy felismertető, az intelligens Dizájn Alkotó a Biblia első mondataival kimondatja: Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet (1Móz 1, 1). Ezzel most csak azt az egyszerű és belátható igazságot szeretném reflektorfénybe állítani, hogy milyen döntő jelentősége van annak, amit ez a szó jelöl: Kezdetben. Ha kezdetben, legyen az a világ keletkezésnek filozófiai, teológiai vagy természettudományos elgondolása, feltételezése, Istent helyezzük ősokként, Teremtőként, Létesítőként, annak ugyanúgy megvan a következménye, mint ha Őhelyette a szükségszerű véletleneket vagy a nagy bummot, az ősrobbanást képzeljük, feltételezzük.
Close című második nagyjátékfilmjében szívszaggató alakításokat nyújtanak a fiatal szereplők. BUJDOSÓ BORI KRITIKÁJA. Színház / Szívhangok Társulat: Megeshetne másképp... / Trafó A Szívhangok Társulat Megeshetne másképp… című előadása tragikus képet fest a magyar egészségügy állapotáról, az ott tapasztalható intézményi szexizmusról és rasszizmusról. A bemutató utáni beszélgetés nem oldotta fel, inkább reprodukálta ezeket a jelenségeket. KISS LÓRÁNT ÍRÁSA. Jelenlétem evidens. Anyaság a kortárs vizuális kultúrában / Deák Erika Galéria A hétköznapi teendők között boldogan és elégedetten tűnnek fel a hírmédiában, az utcai plakátokon, a közösségi médiában és a filmekben a gyermeket vállaló nők, más néven anyák, akik nem távolodtak el olyan messze a hetvenes évek amerikai háziasszonyának a szerepétől, amelynek mítosza ellen a második hullámú feminizmus is küzdött. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA. Nádas Péter: Rémtörténetek Hold, éjszaka, fény, elemésztődés és helyreállás, apály és dagály, a női test természete, boszorkányság, mágia, romantika, a tudattalan feltárulása, rémek, víziók, elmezavarok – ezek a fogalmak mind az olvasó eszébe juthatnak a kötet borítója és szövegének világa kapcsán.
(…) Vagy amikor ugyanezzel a férfival utazol egy autóban, és aztán elbúcsúzáskor rácsap a combodra, majd csak annyit csinál (megmarkolja a combját), hogy ez nem oké" – elevenítette fel a vele történteket a színész, majd folytatta, a kezdetleges naivitásáról beszélve. Frissítés: Megszólalt a megvádolt színész-rendező, válaszát itt olvashatja el! "Mert te tizenhat éves vagy, és az van benned, hogy á, biztos ilyen a színész szakma, biztos ilyen ez a művészvilág, ez ilyen, és csak azért csinálja. (…) Én elég keményen beleállok ezekbe az ügyekbe, de az a pillanat, az a felismerés akkor jött el, amikor Lilla kirobbantotta azt az ügyet. És amikor az a felismerés, hogy ez velem is megtörtént, előttem állt így egy férfi, megfogta a combomat, végigsimította a combomat, ez az" – árulta el, majd arra is kitért, mennyire fontos kiállniuk magukért az embereknek. "Akkor ismerem fel, hogy azért fontos nekem erről beszélni, hogy ne csak az én lelkiismeretem nyugodjon meg, ne csak én ventiláljam ki ezt, hanem amikor a következő alkalommal, a következő próbafolyamat alkalmával, akár most a Vígszínházban – az Enikő nincs ott, de valaki van ott, és művész, koreográfus, rendező, bárki, de ugyanígy ordít, torkaszakadtából –, akkor állj ki magadért" – mondta Molnár Áron noÁr a Partizán nak adott interjújában.
Molnár szerint problémás az is, hogy Marton László és Presser Gábor látta, hogy Eszenyi mit és hogyan csinál, mégsem szólt, hogy ez a gyakorlat és ez a stílus nem fér bele. Molnár Áron kiemelte azt is, hogy az, hogy az RTL Klub behívhatta az Álarcos énekesbe Eszenyi Enikőt, annak ellenére, hogy felháborító volt, azért történhetett meg, mert az Eszenyi-ügyben nem történt meg sem valódi számonkérés, sem nem született meg egy etikai kódex a zaklatásokkal kapcsolatban. Ez egyébként noÁr szerint Vidnyánszky Attila hibája is, azzal ugyanis, hogy kirángatta a politikai platformra az Eszenyi-ügyet, ellehetetlenült annak a lehetősége, hogy a hazai művészvilág közösen meghatározza, hogy mi számít zaklatásnak, mi az a határ, amit nem lehet átlépni.
De itt, nálad Gabi, egy színészi felkészülés munkáját kérem számon. Az Arany Medál-díj közönségdíj, ezért ezt nem tudom elvitatni tőled. Itt inkább a színészi munka hiányára szeretnék rámutatni. A teljes szöveg itt olvasható: A Navarrai Mészáros Márton által 2008-ban alapított Arany Medál-díjat a közönség szavazatai alapján hat kategóriában osztják ki – az elismerést Gubás és Molnár mellett idén Tisza Kata írónő, Herendi Gábor filmrendező, Gombó Viola Lotti színésznő, illetve Tordai Teri színművésznő vehette át. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.