1246. június 15. Szerző: Tarján M. Tamás "Ezután Béla király visszatért a tengerparti részekről; a magyar nemzet csatában megölte Újhelynél Frigyes osztrák herceget, a harcias férfiút; az állkapcsán szúrták át. Noha a herceg odaveszett a háborúban, Béla király és a magyarok nem nyertek győzelmet. " (Részlet a Képes Krónikából) 1246. június 15-én vívták IV. Béla magyar király (ur. 1235-1270) és II. Iv béla magyar király videa. (Harcias) Frigyes osztrák herceg (ur. 1230-1246) csapatai a Lajta folyó menti csatát, ahol az utóbbi uralkodó aratott győzelmet, ezért azonban az életével fizetett. Frigyes halálával kihalt a Babenberg-dinasztia, tehát a diadal nem a békétlenkedő herceg álmainak megvalósulásához, hanem újabb háborúkhoz, az Árpádok és a cseh Premysl uralkodóház rivalizálásához vezetett. A német krónikások által "harcias" jelzővel illetett Babenberg Frigyes osztrák és stájer herceg 1211-ben, VI. Lipót (ur. 1198-1230) második fiaként látta meg a napvilágot, ám 1230-ban mégis ő örökölte meg édesapja trónját, mivel bátyja két évvel korábban elhunyt.
Frigyes császár (ur. 1212-1250) hűbéresének ajánlotta magát, visszatért a Dunántúlra, ez az országrész ugyanis – a Dunának hála – addig elkerülte a mongol hordák pusztítását. A magyarok balszerencséjére azonban 1241–42 tele a szokásosnál is hidegebb volt, ennek következtében pedig a folyóra
Mivel e jogtalan lépés ellen minden tiltakozás hiábavalónak bizonyult, a király végül IV. Orbán pápát kérte fel közbenjárásra. Arról is tud, hogy az őshazá ban maradtak vissza magyarok s Mátyás király nak tulajdonítja, ami valójában IV. Béla terve volt, Magyarországra telepítésük szándékát. A 'hun' névből származtatja a magyarok 'hungari' nevét, míg a 'magyar' nevet a bibliai Magogból, ebben is követve a hazai krónikákat. Iv béla magyar király film. IV. Béla s az utolsó Árpádok veszteségeiért dús ajándékokkal kárpótolták a kolostort, mely azonban az Árpád-ház kihal tával a pártvillongásokban újra sokat szenvedett. IV. Béla is belekeveredett egy lovascsatába, de emberei megvédték, kivágták a gyűrűből és váltott lovakon, a barbároktól űzve menekült észak felé. Kálmán hercegnek is sikerült kivágni magát szorongatott helyzetéből és bátyjával ellentétes irányba dél felé, Pestre tartott. Különálló házikóikban élő tagjai vasárnap kivételével teljes hallgatást fogadtak (néma barátok), a húsevéstől tartózkodtak. Házimunkával, könyvmásolással és egyházi tudományokkal foglalkoztak.
• a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el. Munkavédelmi képviselő választására a munkáltatóval munkaviszonyban álló és az adott telephelyen dolgozó munkavállaló jogosult. A munkavédelmi képviselő választásához a választási bizottságot a munkavállalók hozzák létre, legkésőbb hatvan nappal a választást megelőzően. A választási bizottság létszáma legalább három fő. A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók névsorát a választási bizottság állapítja meg és a választást megelőzően legalább ötven nappal teszi közzé. Az ehhez szükséges adatokat a választási bizottság kérésére, öt napon belül a munkáltató adja meg. Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább tíz százaléka vagy ötven választásra jogosult munkavállaló vagy a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet. A választási bizottság a jelöltet a választást megelőzően legalább harminc nappal nyilvántartásba veszi és ezt közzéteszi.
Azaz, még 2016-ban (2017. január 8-ig legkésőbb) a munkáltatónak le kell bonyolítania a választást. Zempléni Kinga, a dr. Zempléni Kinga Ügyvédi Iroda alapítója kiemelte, hogy amennyiben a munkáltató nem tájékoztatja a munkavállalókat a munkavédelmi képviselő választásról, illetve akadályozza annak megválasztását, úgy munkavédelmi hatóság ellenőrzésekor 500. 000 Ft összegű közigazgatási bírsággal sújtható. Ki munkavédelmi képviselő és miért felel? Széleskörű tevékenységgel rendelkezik, de feladatait minden esetben a munkáltatóval együttműködve végzi. Feladatai közé tartozik az, hogy a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól, részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, ideértve a szakemberek előírt foglalkoztatására, a munkavédelmi oktatás megtervezésére és megszervezésére, az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntésekre. Tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést, véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét.