1) Melyik versből származik az idézet? "Szeretem megcsókolni azt, aki elmegy. " a) A Halál rokona b) Párisban járt az Ősz c) A Sion-hegy alatt d) Sírni, sírni, sírni 2) Melyik versből származik az idézet? "Ballagtam éppen a Szajna felé, S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:" a) Álmom: az Isten b) Párisban járt az Ősz c) Hiszek hitetlenül Istenben d) A Halál rokona 3) Melyik versből származik az idézet? "Hogy hívott téged, szép, öreg Úr, Kihez mondottam sok imát? Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem. Ady Endre Legszebb Versei, 10 Ady Endre Vers, Amit Ma Érdemes Elolvasnod. " a) Hiszek hitetlenül Istenben b) A Sion-hegy alatt c) Sírni, sírni, sírni d) A Halál rokona 4) Melyik kötetben jelent meg a Párisban járt az Ősz című vers? a) Az Illés szekerén b) Új versek c) Vér és arany d) A halottak élén 5) Mi a műfaja a Párisban járt az Ősz című versnek? a) óda b) dal c) himnusz d) novella 6) Ady melyik kötetében rendezte először ciklusba az Istenes verseit? a) Az Illés szekerén b) Új versek c) Vér és arany d) Szeretném, ha szeretnének Bejelentkezés szükséges Beállítások Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát.
Külön érdekesség, és Ady zsenijét, költői tudatosságát mutatja, hogy ez az aprócska változtatás a szöveg talán legerősebb sorait eredményezte. A kézirat első lapja A kézirat második lapja Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, Budavári Palota, F épület, VI. emelet, Corvina kiállítóterem A kiállítás megtekinthető: 2015. június 20. és 2015. július 12. Országos Széchényi Könyvtár. között. A belépőjegy egységesen 400 Ft, mellyel az OSZK egyéb kamaratárlatai is meglátogathatók!
146 Nézz, Drágám, kincseimre 147 Elégedetlen ifjú panasza 149 Követelő írás sorsunkért 151 Két kuruc beszélget 153 Az utolsó hajók 154 Üdvözlet a győzőnek 155 Ady Endre (Kuncz Aladár) 157 Ady Endre, teljes nevén: diósadi Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27. ) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. Berzsenyi Dániel legszebb versei - Cérnaszálak Ariadné fonalából. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.
Itt nemrég az öröm víg dala harsogott: S most minden szomorú s kiholt. Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepűl, S minden míve tünő szárnya körül lebeg! Minden csak jelenés; minden az ég alatt, Mint a kis nefelejcs, enyész. Lassanként koszorúm bimbaja elvirít, Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli Nektárját ajakam, még alig illetem Egy-két zsenge virágait. Itt hágy, s vissza se tér majd gyönyörű korom. Nem hozhatja fel azt több kikelet soha! Sem béhunyt szememet fel nem igézheti Lollim barna szemöldöke! Vissza a Tartalomjegyzékhez! Romlásnak indult hajdan erős magyar! Nem látod, Árpád vére miként fajul? Nem látod a bosszús egeknek Ostorait nyomorult hazádon? Nyolc századoknak vérzivatarja közt Rongált Budának tornyai állanak, Ámbár ezerszer vak tüzedben Véreidet, magadat tiportad. Elszórja, hidd el, mostani veszni tért Erkölcsöd: undok vípera-fajzatok Dúlják fel e várt, mely sok ádáz Ostromokat mosolyogva nézett. Nem ronthatott el tégedet egykoron A vad tatár khán xerxesi tábora S világot ostromló töröknek Napkeletet leverő hatalma; Nem fojthatott meg Zápolya öldöklő Századja s titkos gyilkosaid keze, A szent rokonvérbe feresztő Visszavonás tüze közt megálltál: Mert régi erkölcs s spártai férfikar Küzdött s vezérlett fergetegid között; Birkózva győztél, s Herculesként Ércbuzogány rezegett kezedben.
Mélyen illetődve bucsuzom tőletek; Elmégyek: de szívem ott marad véletek A szerelem láncain. Hímezze bár útam thessali virulmány, Koszorúzza fejem legdicsőbb ragyogvány A szerencse karjain; Bánatos érzéssel nézek vissza rátok, Ti szelíd szerelmek s vidám nyájasságok Örömmel tölt órái! Nem ád vissza nékem már semmi titeket! Evezzem bár körűl a mély tengereket, Mint Magellán gályái. Oh, gyakran a szívnek édes ösztöneit S tárgyaihoz vonzó rózsaköteleit Egy tündér kép elvágja! A szilaj vágyások gigászi harcait, E bujdosó csillag ezer orkánjait Bévont szemünk nem látja. Hív szívünk csendesebb intésit nem halljuk, Az előttünk nyíló rózsát letapodjuk, Messzebb járnak szemeink; Bámulva kergetjük álmunk tarka képét, Örökre elvesztjük gyakran éltünk szépét, S későn hullnak könnyeink. Partra szállottam. Levonom vitorlám. A szelek mérgét nemesen kiálltam. Sok Charybdis közt, sok ezer veszélyben Izzada orcám. Béke már részem: lekötöm hajómat, Semmi tündérkép soha fel nem oldja. Oh te, elzárt hely, te fogadd öledbe A heves ifjút!
a A Magyar Pimodán (Részlet) A4. b Ugrani Már: Soha A4. c Csák Máté Földjén A4. d Intés Az Őrzőkhöz B1. a Szép Város (Részlet) B1. b Krisztus-kereszt Az Erdőn B1. c Margita Párisba Jött (Részlet) B1. d Négy Fal Között - Kosztolányi Dezső Verses Könyve (Részlet) B1. e "Góg És Magóg Fia Vagyok Én... " B1. f Marseillaise (Részlet) B1. g A Hortobágy Poétája B1. h Búcsú Siker-asszonytól B1. i Akik Mindig Elkésnek B2. a Komp-ország (Ismeretlen Korvin-kódex Margójára) B2. Ady hiányérzet verseilles Rekviem egy álomért trailer Cd s kazettás magnolias Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Tv műsor 5 napra live Sote ii. belgyógyászati klinika gasztroenterológia Ady Endre: Mária és Veronika Ady Endre: Őrizem a szemed Ady Endre: Elbocsátó, szép üzenet Ady Endre: Áldásadás a vonaton Ady Endre – Lédával a bálban Héja-nász az avaron Útra kelünk. Megyünk az Őszbe, Vijjogva, sírva, kergetőzve, Két lankadt szárnyú héja-madár. Új rablói vannak a Nyárnak, Csattognak az új héja-szárnyak, Dúlnak a csókos ütközetek.
Rovatunkban a magyar és a világirodalom legszebb szerelmes versei közül válogatunk, egy-egy varázslatos esküvői fotóval illusztrálva. Esküvői meghívóra is tökéletes idézetek. Ezúttal Pilinszky János versét és Erdősi Tibor fotóját választottuk. Fotó: Erdősi Tibor ( weboldal) Pilinszky János: Azt hiszem Azt hiszem, hogy szeretlek; lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz. De láthatod, az istenek, a por, meg az idő mégis oly súlyos buckákat emel közéd-közém, hogy olykor elfog a szeretet tériszonya és kicsinyes aggodalma. Ilyenkor ágyba bújva félek, mint a természet éjfél idején, hangtalanúl és jelzés nélkül. Azután újra hiszem, hogy összetartozunk, hogy kezemet kezedbe tettem. Kattints ide a rovat korábbi verseiért! Bónusz Brigád - minőség a legjobb áron. Lájkold a Secret Stories Facebook oldalát, hogy mostantól még több titkos történetről értesülj az esküvők világából! Hasonló témák esküvői idézetek esküvői inspiráció esküvői meghívó kultúra romantikus szerelem Vers és kép
Szerelmes volt, és ezt nem sokáig tudta leplezni. Szálkák című kötetének egyik legszebb verse lett az Azt hiszem. Pilinszky János: Azt hiszem Azt hiszem, hogy szeretlek; lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz. Vers és kép #6 - Pilinszky János: Azt hiszem. De láthatod, az istenek, a por, meg az idő mégis oly súlyos buckákat emel közéd-közém, hogy olykor elfog a szeretet tériszonya és kicsinyes aggodalma. Ilyenkor ágyba bújva félek, mint a természet éjfél idején, hangtalanúl és jelzés nélkűl. Azután újra hiszem, hogy összetartozunk, hogy kezemet kezedbe tettem.
Végkifejlet Így teltek napjaink Országh Lilinek 1 Az ütközet hajnalban vette kezdetét. Fél ötkor a gyalogság támadott. A menetoszlop sebektől borítva sebeket követelt, amikor a természet váratlanul fölmutatta hattyúnyakát. Nagyanyám a verandán teritett. Az ágyúk messziről, egy széles domb mögűl tüzeltek. Pilinszky János- Azt hiszem - YouTube. A gyalogosok közt akadt néhány veterán. Bakkancsuk elnehezedett a sáros, nedves fűben. Családjuk egy másik földrész éjszakájában aludt még. A közeli templomban misére harangoztak. Beléptünk a hűvös boltívek alá. A piritott kenyérszeleteken megolvadt a vaj, túlcsordult a méz. Mi gyerekek nem beszélhettünk az asztalnál, az abroszt néz- tük, egymás mozdulatát s a fölnőttekét, és távolról a lovasság készü- lődésére füleltünk, valamiféle sose látott fölfordulás reménytelen áhitatában. Este aztán fölcsavartuk a petróleumlámpát, lemostuk a halottakat, bepólyáltuk a csecsemőket, és ámulva megbámultuk a porköpenyes kisfiút, szemmel követve minden mozdulatát, amikor egyedűl az óriási télben föllépkedett a jeges lépcsőkön a betemetett tabernáku- lumig, s fölmutatta a napot, mely kicsi volt, izzó és vörös is, akár a golyók nyoma, vagy még inkább, mint egy kisírt szem, mely végre ismét hajlandó szembenézni azzal, aki megbántotta.
Szálkák Monstrancia Amiként kezdtem Amiként kezdtem, végig az maradtam. Ahogyan kezdtem, mindvégig azt csinálom. Mint a fegyenc, ki visszatérve falujába, továbbra is csak hallgat, szótlanul űl pohár bora előtt. Juttának LEVÉL Veled együtt és velem együtt az idő minden ütése-kopása és erőssége hó alá kerűl abban a végső feledésben, amit az Atya küld majd a világra. JANUÁR A tél növekszik Egy magányos farkas jött le a faluba. Reszket előtted. Mise ez. Utolsó áldozás. NAPLÓRÉSZLET Milyen nap is van ma? Úgy élek, hogy össze-összezavarom az idő menetrendjét. "Latrokként - Simone Weil gyönyörü szavával - tér és idő keresztjére vagyunk mi verve emberek. " Elalélok, és a szálkák fölriasztanak Ilyenkor metsző élességgel látom a világot, és megpróbálom feléd fordítani a fejemet. Azt hiszem Azt hiszem, hogy szeretlek; lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz. De láthatod, az istenek, a por, meg az idő mégis oly súlyos buckákat emel közéd-közém, hogy olykor elfog a szeretet tériszonya és kicsinyes aggodalma.
S mintha élt volna, minden illat külön megszólalt és mesélt, ittam a virágok beszédét, a test nélkül szerelmes éjt; a rácson kísértetfehéren áthajolt hozzám egy bokor s úgy töltött csordultig a lelke, mint szomjú palackot a bor. És részegen és imbolyogva indultam nagylassan tovább, s új tenger dőlt a szomszéd kertből, új bokor az új rácson át, s az illattól már illatos lett tüdőm és szívem és agyam, egész testem elnehezült s azt érezte, hogy szárnya van. Hogy értem haza, nem tudom már. – A gondom ma se kevesebb. De azóta egy kicsit újra megszerettem az életet, s munka és baj közt mindig várom, hogy jön, hogy majd csak újra jön valami fáradt pillanatból valami váratlan öröm. Elveszíthetetlen öröm Bodás János verse Nem igaz, hogy az élet rút, kegyetlen, sok öröm van, elveszíthetetlen. Van öröm, amely mindörökre tart, nem árt neki szó, se tűz, se kard, se fagy, se szélvész, átok vagy nyomor, mitől a világ oly sokszor komor. Van öröm, amely soha nem apad, s ez az öröm: add másoknak magad! Míg élsz, magadat mindig adhatod.