Tisztelt Lakosság! Tájékoztatom Önöket, hogy a Kiskőrösi Polgármesteri Hivatal 2021. 05. 19. (szerda) napjától az alábbi ügyfélfogadási rend szerint működik: Hétfő: 8:00 – 12:00 Kedd: Ügyfélfogadás szünetel Szerda: 12:30 – 18:00 Csütörtök: Ügyfélfogadás szünetel Péntek: Ügyfélfogadás szünetel Felhívom az ügyfelek figyelmét, hogy a hivatali ügyintézés során a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10. Kiskőrös polgármesteri hivatalos. ) Kormányrendelet szabályai értelmében, továbbra is kötelező az orrot és szájat eltakaró maszk viselése, a kézfertőtlenítés, és a 1, 5 méteres védőtávolság betartása. Az ügyintézés során az irodahelyiségben egy időben, csak egy ügyfél tartózkodhat. Az intézkedés célja munkatársaink és az ügyfelek egészségének védelme, valamint a koronavírus járvány terjedésének megelőzése. Kérem továbbra is vegyék igénybe az elektronikus ügyintézési lehetőségeket. Köszönöm a lakosság együttműködését. dr. Turán Csaba jegyző
6200 Kiskőrös, Petőfi S. tér 1. Megye: Bács-Kiskun Telefon: +36 78 312-983 Fax: +36 78 312-160 E-mail: Web: Polgármester neve: Domonyi László Polgármester telefon: +3678312120 Polgármester fax: +3678311766 Polgármester e-mail: Jegyző: Dr. Szentendrei István Jegyző telefon: +3678312983 Jegyző fax: +3678312160 Jegyző e-mail: Címkék: kiskőrös, 6200, megye, bács-kiskun Helytelenek a fenti adatok? Küldjön be itt javítást! Polgármesteri hivatal és még nem szerepel adatbázisunkban? Polgármesteri hivatal állás Kiskőrös (13 db állásajánlat). Jelentkezzen itt és ingyen felkerülhet! Szeretne kiemelten is megjelenni? Kérje ajánlatunkat!
Figyelmeztetés: Az oldal régi verziója csak átmenetileg érhető el. A régi weboldal minden tartalma megtalálható az új oldalon. Tartalmak kereséséhez használja a keresés ikont a menusávban. [X]
Testvérváros: Krimpen aan den IJssel-Hollandia, Tarnów-Lengyelország, Liptovsky Mikulás-Szlovákia, Marghita-Románia, Stadtlengsfeld-Németország Látnivaló: Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Petőfi Műfordítók Szoborparkja, Szlovák Tájház, Közúti Szakgyűjtemény, Kiskőrösi Turjános, Evangélikus templom. Díjak, elismerések: Kiskőrös Város Díszpolgára, Kiskőrösért díj, Kiskőrös Város Szolgálatáért, Kiskőrösért Oklevél és Emlékérem, Kiskőrösért Emléklap Megközelítés: 53-as és 54-es főút, Budapest-Kelebia vasúti fővonal
A Nobel-díjas író, irodalomtörténész és nyelvész J. M. Coetzee a kortárs dél-afrikai irodalom legjelesebb képviselője. Regényei a posztmodern szellemének megfelelően főként korábbi szövegek újraírásai, melyek látásmódjukkal és az intertextuális utalásokkal sajátos világot teremtenek. A barbárokra várva az azonos című Kavafisz-versen alapul. A szenzációs mű egy távoli birodalomba kalauzolja az olvasót, ahol az államgépezet a barbárok általi fenyegetettségből nyeri legitimitását. A külső fenyegetettség és az állami terror légkörében alapvető fontosságot nyer az egyén tisztessége, erkölcsi ereje. A regény az örök érvényű kérdésekből fakadó konfliktus mesteri megjelenítése.
Igaz, Coetzee másfél évtizeddel megelőzte ezzel a nálunk ismertebb franciát. A mai napig ki nem beszélt múlt Miközben ezek a nemi egyenlőség szempontjából kifejezetten aszimmetrikusan tárgyalt kalandok tökéletesen irrelevánsak ekkora mennyiségben (még ha egy létező embertípus lelki világát is fejezik ki), A barbárokra várva a koloniális irodalom fontos alkotása, amely reflektál a gyarmatosítók civilizációs önképe és a gyarmatosított területeken végrehajtott borzalmas cselekedeteik közötti, mai napig nem megfelelően kibeszélt és feldolgozott ellentmondásra. A történet középpontjában pedig leginkább az erőszak és annak különböző aspektusai állnak. A hatalom változatos módokon alkalmazhat erőszakot: feltehet például olyan kérdéseket, amelyekben már sugallja az elfogadható válaszokat, de eljuthat odáig is, hogy az ellenségeit éhezteti, kínozza és megalázza. A nyilvánosan alkalmazott erőszak a regényben (és gyakran a valóságban) nem öncélú, hanem az elrettentést szolgálja: ha valaki a legfontosabb politikai kérdésben, az úgynevezett barbár-ügyben eltér a központi irányvonaltól, az könnyen azon kaphatja magát, hogy meztelenül, kilométerekre bűzlő szarszagba burkolva a főtér közepén kénytelen ugrabugrálni addig, amíg a körülötte álló fegyveres katonák azt nem mondják, hogy elég.
Nem jönnek a barbárok, hiába is várjuk őket. "Úgy hittük, ők hoznak megoldhatatlan dolgainkra holmi megoldásfélét" – szól Konsztantinosz Kavafisz versének utolsó sora Faludy György fordításában. Hiszen tényleg erről van szó: az ember mindig azt hiszi, hogy majd a másik ember oldja meg helyette a problémáit. Ez uralja minden lépését, minden cselekedetét, minden apró, már-már észrevétlen tettét. Ez nem csupán lustaság, ez több, mint jóra való restség: egyszerűen kényelmesebb, ha az ember problémáit mások oldják meg. Mert akkor nem nekünk kell erőlködni, akkor nem nekünk kell felelősséget vállalni, akkor nem nekünk kell vitatkozni, harcolni, fáradozni a sikerért: megteszi ezt helyettünk más. Mondjuk a barbárok, akik Godot-val ellentétben nem reményt vagy megváltást hoznak magukkal: mindössze megoldást jelentenek. Lehet, hogy nem tökéleteset, lehet, hogy nem jót, de legalább megoldást. És már az is valami. A bíró is így van ezzel. Éli gondtalan életét valahol a semmi közepén, a nagy Birodalom határán, körülvéve sivataggal és hegyekkel, irányítja a várost, segít az apró-cseprő ügyek megoldásában, s persze tartja a kapcsolatot a feletteseivel, akik egyébként viszonylag keveset törődnek a határvárossal.
Katartikus regény egy kevésbé ismert Nobel-díjas írótól. Nem könnyed és kellemes, azonban olvasmányos: a sztori fordulatos, nyitott, és alapos lélekrajzot nyújt – a narrátornak, az előretolt helyőrség bírájának nagyon emberi alakját. 1980-ban íródott, de nem évül el: az emberi vérszomj és a félelem élteti a zsarnokságot; az ismeretlen, arctalan másik néptől való félelemre, a kreált ellenségre szüksége van a rendszernek; a ránk kényszerített történelem áldozatai vagyunk. A regény alapján készült filmet 2020-ban mutatták be, azonban a könyv árnyaltabban mutatja meg problematikáját, szereplőit.
Ajánlja ismerőseinek is! A Birodalom határvidékén, nem tudni, mikor, egy előretolt helyőrségi település bírája - kulturált, öregedő férfi - régi romokat ás ki a sivatagban, emlékeket gyűjt, rekonstruálni próbálja a barbárok rég letűnt korát. A bíró és a település kényelmesen csordogáló életét azonban váratlanul felkavarja a Harmadik Iroda, az állambiztonsági rendőrség: a barbárok általános támadásra készülődnek, rájuk kell törni, és kínvallatásnak alávetni minden foglyot. Hiába tudja a névtelen bíró, hogy a barbár hadsereg jóformán nem is létezik, a békés, halászó vadakat pedig fölösleges háborgatni... a gépezet beindul. J. M. Coetzee dél-afrikai fehér író, több angol irodalmi díj kitüntetése és a Nobel-díj várományosa. Ez a regénye 1980-ban jelent meg. Sorozatcím: Modern könyvtár Fordítók: Sebestyén Éva Kiadó: Európa Könyvkiadó Kiadás éve: 1987 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Kossuth Nyomda ISBN: 9630745526 Kötés típusa: ragasztott papír Terjedelem: 215 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 10.