Az első Kékszalag kiírásához képest ugyan többször változtak a szabályok az elmúlt bő hetven évben, de az alapgondolat – többé-kevésbé – végigkíséri a verseny történetét. A Magyar Vitorlás Szövetség elnöksége 2001-ben döntött arról, hogy a Kékszalag versenyeket minden évben megrendezik.
A hajósokra több mint 150 kilométeres út vár: a balaton füredi rajt után Balaton kenese, Siófok és a tihanyi szoros érintésével, majd pedig Keszthelynél fordulva térnek vissza Balaton füredre. A Kékszalag Európa leghosszabb tókerülő vitorlásversenye, amelyet először 1934-ben rendeztek meg. A Balaton füreden csütörtök 9 órára kiírt rajt után a hajósoknak 48 óra áll rendelkezésükre ahhoz, hogy teljesítsék a távot. Kékszalag. A verseny abszolút időrekordját a Józsa Márton kormányozta Fifty-Fifty, egy kétárbocos, kéttestű, magyar fejlesztésű hajó tartja, amely 2014-ben 7:13:57 óra alatt ért célba. A saját cikkei és fotói: minden jog fenntartva!
Hőérzet: 16 °C Szél: 14 km/h Pára: 64% Valóságos koncertözön a jazztől, a rockon és hardcore-on át egészen a könnyedebb, populárisabb dallamokig. Erre készülhetünk fel a héten, de persze az idei Kékszalag is csütörtökön rajtol el és színházi előadások közül is válogathatunk.
Mivel ekkorra már a szerelemben csalódott, kiábrándult és érzelmileg magányos költő volt, a lelke visszatükröződésének látta a tájat, ettől sugárzik a versből az érzelmi azonosulás. Itt, az alföldön született, itt érzi magát otthon és itt akar meghalni. (Ekkor még nem érkezett meg a nagy szerelem, Szendrey Júlia, mert ő 1846-ban lett meg, e vers pedig 1844-es. ) megszemélyesítés: "képzetem hegyvölgyedet nem járja" képzetem=képzeletem hasonlat: "mint halvány ködoszlop" metafora: a sas... "sas lelkem" hangutánzó és hangfestő szavak: "kolompol", "pattogása hangos ostoroknak" a jelzők prózaiak, pátosz nélküliek: "nyargaló", "lágy", "kalászos", "bús" Az egész vers dísztelen és egyszerű, mint az alföld. Az alföld kisbetűvel egy domborzati fogalom, azt jelenti alacsonyan fekvő, baromira sík vidék. Az Alföld a tájegység neve, konkrétan Magyarországon a Tisza melletti baromira sík vidéket jelenti. Petőfi nem járta be az egész Alföldet, ezért inkább kisbetűvel írta a címben, mert a nagy Alföld ezeknél e kis semmi jeleneteknél sokkal lenyűgözőbb látnivalókat is ad az embernek, pl.
Kosztolányi Dezső A gyorsvonat az Alföldön fut át, s az utasok a zörgő ablakokból bámulva nézik, mint egy új csudát. Egy nádkúp, egy kút tűnik föl csak olykor, itt-ott egy árva, tikkadó kazal. A búza habja szikrát hányva mormol. Az élet alszik, mindent tűz aszal, a gulya tétlenül delelve ődöng, távolba búsul egy vén, puszta fal. Kék, sárga színben ég a hevülő föld, egy ócska, kis sip álmosan huhog, és nincs a rónán sehol üditő zöld. Fáradtan álldogálnak a juhok, a délibáb poros mezőn suhanva köddé fakul, és eltünik utóbb. A rozsvetés közt s a sötét ugarba olykor elballag egy szikár legény, izmos, erős és szikkadt arca barna. Vad, idegen tűz villan a szemén. Majd jő egy karcsú és sovány magyar ló, s horkanva nyargal el, mint tünemény. Alszik a törpe tengeri, a tarló, a zöld mocsár teng, távol eb ugat, sátorfa mellett álmodik az alvó. Ez itt kelet. Hiába küzd nyugat. E vérvirágos föld ma is a régi, az ősök itt kinyújtják karjukat. A szörnyü harcok marcona vitézi őrzik ma is a múltak csarnokit, vén váruk árnypallosuk éle védi.
A csárdánál törpe nyárfaerdő Sárgul a királydinnyés homokban; Odafészkel a visító vércse, Gyermekektől nem háborgatottan. Ott tenyészik a bús árvalyányhaj S kék virága a szamárkenyérnek; Hűs tövéhez déli nap hevében Megpihenni tarka gyíkok térnek. Messze, hol az ég a földet éri, A homályból kék gyümölcsfák orma Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop, Egy-egy város templomának tornya. - Szép vagy, alföld, legalább nekem szép! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. Itt borúljon rám a szemfödél, itt Domborodjék a sír is fölöttem. a vers itt olvasható: Petőfi az alföldi táj egy-egy mozzanatát kiragadva nézelődik az alföldi tájon, ahol született. Petőfit tartják az "alföldi tájeszmény" megalkotójának, őelőtte a költők csak a domboldalon pompázó virágos rétben gyönyörködtek és a hegyvidéken csörgedező patakokról ábrándoztak. Senki se vette észre, hogy a puszta rónaság milyen szép. Petőfi viszont meglátta a végtelen pusztaságban, a kolompoló jószágokban és a kocsmában rejlő szépséget is. A kétféle táj ellentétével kezdi a verset (Kárpátok hegyei és alföldi rónaság síkja).
Mit nekem te zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája! Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja. Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Felröpűlök ekkor gondolatban Túl a földön felhők közelébe, S mosolyogva néz rám a Dunától A Tiszáig nyúló róna képe. Délibábos ég alatt kolompol Kis-Kunságnak száz kövér gulyája; Deleléskor hosszu gémü kútnál Széles vályu kettős ága várja. Méneseknek nyargaló futása Zúg a szélben, körmeik dobognak, S a csikósok kurjantása hallik S pattogása hangos ostoroknak. A tanyáknál szellők lágy ölében Ringatózik a kalászos búza, S a smaragdnak eleven szinével A környéket vígan koszorúzza. Idejárnak szomszéd nádasokból A vadlúdak esti szürkületben, És ijedve kelnek légi útra, Hogyha a nád a széltől meglebben. A tanyákon túl a puszta mélyén Áll magányos, dőlt kéményü csárda; Látogatják a szomjas betyárok, Kecskemétre menvén a vásárra. A csárdánál törpe nyárfaerdő Sárgul a királydinnyés homokban; Odafészkel a visító vércse, Gyermekektől nem háborgatottan.
S a föld is Ázsiáról álmodik. Írd meg a véleményed Kosztolányi Dezső Alföld című verséről!