Háy Jánossal a könyv szellemi és érzelmi tétjeiről, szociográfiai hátteréről és nyelvezetéről beszélgettünk, de szóba került az is, hogy a mai Magyarországon létezik-e társadalmi mobilitás, és hogy miért fontos egy író számára a folyamatos önvizsgálat és a figyelem újrapozicionálása. Abba nem mennék bele mélyebben, hogy miért nincsen neve a szereplőknek. Rengeteget beszéltem már más könyveim kapcsán róla, ahol szintén nem jelenik meg a név. Ugyanakkor itt valójában van név, hiszen ebben a közösségben mindenki az egymáshoz való viszonya szerint szerepel. S mivel nagyon bizalmi a viszony, így a családi helyük szerint: mamika, öregmamika, fiatalpapa, öregpapa, s az elbeszélő pedig jánka. Minden irodalmi műben fontos a reáliaalap. Azt le kell rakni ahhoz, hogy a lényeget, a sorsokat biztonságban rá lehessen építeni. Háy János Családja. A reáliaalapba vagy beletanul az ember, mondjuk így tesz egy történelmi regény esetében, vagy tapasztalatból hozza. A Mamikám történetébe nem lehet beletanulni, azt csak hozni lehet.
Ez az esemény az FSZEK Ugocsa utcai könyvtárát kapta helyszínül. A moderátor a könyvtárvezető, Farkas Ferenc volt, és Háy Jánost faggatta.
Kedves Joci, egyetértek, a roma aktivistáknak az a feladata, hogy minden olyan dolgot észleljenek, amely dolgok negatív reprezentációját adják a cigányságnak. Bennem a Mamikám megírásakor reprezentációs, pláne negatív reprezentációs szándék nem volt. Mindenki számára köztudott, hogy a magyarországi cigányság gondjairól hogyan gondolkodom, s azt hogy e gond csak romlott a rendszerváltás óta a többségi társadalom, s különösképpen a politikai elit vétkének tartom. Valóban nem romaként írtam meg a könyvet, mégcsak nem is magyar középosztálybeli férfiként, hanem íróként. Revizor - a kritikai portál.. Méghozzá olyan íróként, aki cigányok között nőtt fel, aki számára teljesen magától értetődő, hogy cigányok és nemcigányok együtt élnek, s hogy a származása alapján senkit nem árazok be sem negatív, sem pozitív irányból. Márton Joci: Háy János regénye nem a romák hangját képviseli Tavaly jelent meg Háy János Mamikám című regénye (olvass bele ITT), amelynek elbeszélője egy vidéki, mélyszegénységben élő cigány nő. A könyvvel mi is sokat foglalkoztunk, év végi top50-es listánkra is felkerült.
De én megfejtem a titkos jeleket… " Az ovis csoport egészen izgalomba jön Peti bátorságától, hirtelen nagyon érdekes kisfiú lesz belőle, hiszen egy komoly összeesküvés-elméletet akar leleplezni, amelynek a saját családja is részese, annak ellenére, hogy "…nem látszott rajtuk semmi különös. Pont olyanok voltak, mint más papa és mama: volt két lábuk, két kezük, és éppen a két fülük között volt a fejük, mint rendesen. Egy lestrapált autóval járnak, ami annyira öreg, hogy nem lehet megállapítani, milyen márka. Álom és valóság összegubancolódik a kisfiú fejében. Egy hajléktalan férfi a játszótér közelében összehordott neki némi kuszaságot Alfabétáról, aki az összeesküvés feje, s aki egy bérházba költöztette csatlósait, a negyvennégy rablót. Ők jelenleg állat képében élik mindennapjaikat, noha korábban emberek voltak, s mindegyik őriz egy-egy jelet. Ha Petinek sikerül összegyűjteni ezeket a jeleket, akkor utána nem maradnak titkok előtte. Háy jános családja magyarul. Peti álmában természetesen nem tud szabadulni a hallottaktól és saját fantáziája képeitől, elkezdi bejárni azt a bizonyos bérházat, sorban nyitogat be a lakásokba, megismerkedik a jelek őreivel, kicsit beszélget velük, majd az aktuális jelet, az ott őrzött betűt távozás után szépen sorban beírja füzetébe.
Miközben ott van velük szemben egy gyerek méretű gyerek – Szomor Bendegúz játssza üdítően természetesen, egyben kétségbeejtően realistán –, aki valósággal reszket a természetes felháborodástól, dühösen ordít és bömbölve bőg. Ekkor az ellentétes játékmódok hirtelen összeérnek és kiegészítik egymást. Fotók: Cserta Gábor. Forrás: Vörösmarty Színház A Herner család betétjei nemcsak a hősök személyes múltját hozzák be, hanem magát a történelmi korszakot is. Egyfelől Kerkay Rita rendőrnéjének küllemével, tupírjával, ruhaszabásával és bizsujával, másrészt pedig Tűzkő Sándor rendőrének szorongás alapú fojtott feszültségével. Az ő csapdahelyzetéhez képest a mi munkátlan munkás hőseink élete kényelmes bambulás a lét felfoghatatlansága fölött. Amit talán csak Juhász Illés szépen, megbékélten bölcs Papi Jóskája ért. Kricsár Kamill Herda Pityuja komótosan elgondolkozgat a lapátra támaszkodva. Háy jános családja 4. Kádas Krekácsa pislog az ásó nyele fölött. Krisztik Csaba Banda Lajosa néhányszor azért megszikráztatja csákányával az árok belsejét, főleg amikor Varga Lili sikítóan szőke polgármesteri titkárnője ellenőrizni érkezik bő parfümfúvás közepette.
Görgei a korban viszonylag ritka hosszú életutat járt be, túlélte az őt árulónak megnevező, a kijelentést soha igazán vissza nem vonó Kossuthot, s legtöbb egykori harcostársát is. A születésnapjai ekkor már sajtónyilvánosságot is kaptak. Az idős tábornok ajándékokat kapott külföldről és itthonról a tisztelőktől, barátoktól, levelező partnerektől. Békey Ödön felvételén, 1908-ban jól látható a Kozma Andor és felesége által ajándékozott töviskoszorú, a finn művészetet bemutató kiadvány, s persze elmaradhatatlan még mindig a cigaretta a szipkával. Háy jános családja 2. Görgei Artúr születésnapi ajándékokkalBékey ödön felvétele, 1908 (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár) Az első világháború kitörésekor Görgei beteges, állandó segítsége szoruló idős úr volt, akinek barátai, ellenfelei, harcostársai már eltávoztak az élők sorából, elhunyt már öccse István is. Számos felvétel készült a tolókocsiban ülő, a világról immár csak korlátozottan tájékozódó öregúrról. Ezek közül egy akkor látott a sajtóban napvilágot, amikor német katonák keresték fel Visegrádon, s ez a háborúban a németek oldalán álló országban hírként fontos volt.
A három alak tulajdonképpen alig válik el egymástól figurálisan. Az elhelyezkedésük annak kedvez leginkább, hogy a középen tanyázó, Krekácsot játszó Kádas József nagyobb sáv áttekintenivalót kapjon. S ezen belül aztán igen szépen fókuszál maga elé az összezavarodott tekintetével, amikor elhangzik valami megértendő gondolat. Ilyenkor Kádas szemén keresztül szinte látszik, ahogy Krekács agyának rozsdás kerekei nehézkes forgásba kezdenek. Az akciók a múltban történtek meg, a jövőt is meghatározóan, akár egy görög sorstragédiában. Háy János Családja: Háy Come Beck – Amikor A Vers És A Zene Egyesül | Vaol. Ezeket az eseményeket a három főszereplő hol a saját apja képében, hol pedig a maga kisgyermeki alakjában eleveníti meg. Ilyenkor a rendezés mintha Horváth Csabától és fortés színészeitől merítene ihletet: van, amikor egy-egy jelenetet a mozgáskoreográfia határoz meg. A legemlékezetesebb szcéna talán az, amikor visszamegyünk az iskolába, ahol a kis Krekács, Herda és Banda elverik a rendőr fiát, a Herner Ferikét. A három fölényes helyi gyerek szinte egybeolvadva alkot győztes csapatot, karrá stilizálva.
Csokonai Vitéz Mihály: A poétai felvidúlás Mit nyájaskodsz, bánat, s akarod magadat Kedveltetni? nálam nem éred célodat. Retteg engem a bú, s szomorúság kerűl, Még a mély bánat is én körűltem örűl. Hagyjatok hát békét nekem, óh bánatok, Mert nálatok nélkűl mással múlathatok. Bár igyekszel nyomni le, mély bánat árja, De nem, mert víg öröm a szívemet járja. Bár igyék a balsors Erisnek borába. Mégis bé nem férhet múzsák táborába. Csokonai Vitéz Mihály - /1773-1805 / - lysa.qwqw.hu. Múzsák zabolázzák minden dühösségét, S a bánat megtartja hozzájok hűségét. Mert Pallás őrzi ezt egész erejével, Táplálja ezt Fébus kellemes tejével. A múzsák táborát, bánat, meddig rontod, Bár kemény erődet egészen kiontod, De nem árthatsz semmit, bármeddig próbálod, Az öröm csatáját, tudom, ki nem állod. Bár szórja az átkot szomorúság szája, Ellene áll néki az öröm bástyája. Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez Főldiekkel játszó Égi tűnemény, Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény! Kit teremt magának A boldogtalan, S mint védangyalának, Bókol úntalan. Síma száddal mit kecsegtetsz?
A rokokó stílusirányzat a XVIII. században jelentkezett a barokkal és a klasszicizmussal együtt. A jólétben élő kifinomult arisztokrata réteg életstílusát fejezte ki. A szó jelentése utal a stílus fontos elemére, a kacskaringósan futó csigavonalakra; kedveli a cikornyás formákat, mesterkélten idilli hangulatot teremt. Az irodalomban újra megjelenik a kert, a zárt világ, a belső térnek megnő a jelentősége. Jellemzi a gáláns, választékos, udvarló és kedélyes hangnem, a zeneiség és a játékosság. A rokokó miniatürizált barokkos gazdagsága mögött a racionálisan belátott emberi korlátozottság rejtőzik: a rokokó művész arra összpontosít, ami megragadható az egyén számára is. Csokonai Vitéz Mihály (1774-1805) Debrecenben született. Csokonai vitéz mihály verselemzés. Édesapja korán meghalt, és ezután az édesanya csak nagy nehezen tudta eltartani Mihályt és testvérét. Csokonai a híres debreceni kollégium diákja, majd tanára lett. 1795-ben Sárospatakra ment tanulni, de nem szerzett főiskolai oklevelet. Ezután Pozsonyba, majd Komáromba ment.
ím, mindjárt Pozsonyból A nadrág-vivő kiér; Csalfa lévén, egy asszonyból Véczy könnyen csúfot vér: Támassz záport száz üveggel, Öntsd el népét fergeteggel, Részegítsd agyon magát. 21 Fáradságod szép jutalma Virradtáig Náni lész, Tőlgye, vőlgye, mint birsalma, Gömbölyű, kerek s egész, Nem visel még semmi kéket, Nem traktált deákot, péket, Kétforintos nimfa ez. 22 Néked azt nem illik kérni, Mond Antal, parancsolhatsz; Nékem illik a bort mérni S teljesítni, amit hagysz. Csokonai vitéz mihály versek. Ezt mondá levett kalappal; És kivont dugóval, csappal Megnyitott hordót, butykost. 23 Ím, butykossal és kupával Omlik a borfergeteg, Rakkival s rozspálinkával Három butykos telle meg Véczy éppen akkor ére A nagy zűrzavar helyére Kótyogós vitézivel. 24 Tüstint közrevészi őket A bor és pálinka-szesz, Felforgat sok agyvelőket S hírtelen nagy lárma lesz. Most a kancsószájig düllyed A sok nyughatatlan hab. 25 A vitézek elmerűlnek, Már testekben nincs erő, A nagy habba torkig űlnek; A veszély mindjobban nő. Nagymihály egy kősziklába, Ott a korcsma ajtajába, Orrtörést is szenvedett.
A boldogság világában a vidám természetű poétán kívül csak nők vannak jelen, közülük is kiemelkedik a Kedves (,, S majd kedvesem egy énekkel I Lelkesíti húromat"), aki a szerelem megtestesítője is. Ebben a világban tehát csak élők és csak nők képviselik az emberi fajt. Az első négy versszakban (a szomorúság világa) ölelkező rímek és keresztrímek váltják egymást, rímképlet: a b b a c d c d. A versszakok első és negyedik sora hosszabb, és 9 szótagú, míg a többi 8 szótagú. Az utolsó négy versszakban keresztrímek és párosrímek váltják egymást, rímképlet: a b a b c c d d. Itt az első, a harmadik, az ötödik és a hatodik sor 9 szótagú, ami rendkívüli precíz szerkesztésre utal. Az egész vers lejtését jambusok és anapesztusok határozzák meg. Csokonai Vitéz Mihály leghíresebb versei. A versben jól láthatóak a rokokó jellemvonások, a virág motívumok, a túldíszítettség, a szép képek halmozása, színek használata (,, rózsaszínű ujjai'',,, kék tőlcsérjei''). Nincs filozófiai mondanivalója a műnek, csupán azt fejezi ki, hogy a költő, még akkor is ha nem ilyen a való világ, akkor is vidáman, boldogan, harmóniában akar élni.
A költészet régi szeretete foglalta el egészen. Tanulságos és kedvderítő társasága a lelkes ifjúság központjává tették. Sárospatakot a közvizsgálat előtt hagyta el, és a német nyelv tanulása céljából Lőcsére igyekezett; azonban szeptember 3-án már Bicskén volt Fejér megyében, ahol utóbb is gyakran tartózkodott Kovács Sámuel iskolarektornál. Az országgyűlés megnyíltával Pozsonyba ment, ahol heves részt vett a franciák elleni elkeseredésben, és kiadta a Diétai Magyar Múzsa című lapot, mely keddenként, utóbb kétszer hetenként az országgyűlés bevégeztéig tizenegy számban jelent meg. Weber könyvnyomtató nem volt rábírható a munkáinak további kiadására, ezért elhagyta az év végén Pozsonyt. Komáromba utazott, hol 1797. 30 legszebb magyar vers - Csokonai Vitéz Mihály. április 26-án tartotta a megye a fölkelő gyűlését; itt írta a fölkelésre buzdító verseit, és ez év nyarán itt ismerkedett meg Fábián Julianna költőnő által Vajda Pál komáromi kereskedőnek Julianna nevű leányával, aki iránt ifjúsága egész hevével szerelemre gyúlt; ekkor születtek nagyrészt Lillát dicsőítő dalai, szerelemvalló levele, melyben Lillát (Vajda Juliannát) nyilatkozásra kéri, október 21. felelete a Lilla kedvező válaszára.
Itt ismerkedett meg Vajda Juliannával (Lillával). De míg a költő állás után járt a házasság alapjainak megteremtéséért, Juliannát férjhez adták. A következő években a Dunántúlon bolyongott. 1799-ben Csurgón kapott tanári állást, ahol lelkesen fogott bele a tanításba. Mikor helyettesítési ideje lejárt, gyalog elindult Debrecenbe. Miután 1802-ben egy hatalmas tűzvész elpusztította házukat, a nyomor szélére került. 1805-ben halt meg tüdőgyulladásban. Csokonai költői palettáján már diákkorában is megjelent a rokokó. Legfőbb tárgyköre a viszonzottnak érzett szerelem, és olykor-olykor a finom erotika. Jellemző ezekre a versekre, a miniatűr forma, a zeneiség, a könnyedség, és a rímjátékok. Ezek a versek nem hirdetnek semmiféle eszméket. Gyakori motívumok a virágok. Rokokó stílusban íródtak az Anakreoni dalok című kötet versei, a Tartózkodó kérelem és A vidám természetű próféta is. A vidám természetű poéta vallomásos ars poetica, melyben Csokonai hitet tesz a földi boldogság mellett, hitet tesz a szerelem mellett.