Annyi biztos, hogy 1543-tól török dzsámiként működött és 1688-tól lett újra keresztény templom. Székesfehérvár második legtöbbet kutatott épülete az 1700-as években teljes átépítésen esett át, 1777-től püspöki székesegyház, 1778-tól pedig itt őrzik a Szent István-ereklyét. A két világháború között, illetve az 1950-1960-as években is komoly felújításokat végeztek az épületen, 1971-ben Kralovánszky Alán az épület előtt végzett ásatáson elsőként tárta fel a korábbi négykaréjos templomot.
A templom belsejét Johann Cymbal Szent István életével kapcsolatos freskói díszítik. Szent István székesegyház - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. A főoltárkép, melyen Szent István Magyarország Nagyasszonyának oltalmába ajánlja az országot jelképező Szent Koronát, Vincenz Fischer alkotása. Ünnepélyes hatást kelt a gazdagon alkalmazott vörös márvány. Különlegesen szép a Franz Anton Hillebrandt udvari főépítész által tervezett, korinthoszi oszlopfőkkel tagolt oltár. A kálvária stációit Búza Barna szobrászművész készítette az 1950-es években.
A katedrálist a török hódoltság alatt dzsámiként használták, mint ahogyan muzulmán imaházzá lett a szomszédságban álló, a város egyetlen, épségben megmaradt gótikus emléke, a Szent Anna-kápolna is. A hódoltság utáni időben a bazilika a jezsuiták kezelésében volt. Az ő buzdításukra fogott a városi tanács 1702-ben, a hívek támogatásával a templom átépítéséhez. Szent István-székesegyház Fehérvár. Azonban egyelőre csak a két torony és a közöttük lévő, Szent István, Szent Imre és Szent László szobraival díszített homlokzat készült el, a régi szentély helyén, részben a régi falak beépítésével illetve a szentély anyagának felhasználásával, részben a várfalak köveiből, amelyek lerombolását I. Lipót király ebben az évben rendelte el. A templom építését a mostoha kereseti viszonyok késleltették. 1740. december 20-án a két új torony is, különösen az északi, egy rettenetes éjjeli vihar következtében jelentősen megrongálódott, a félig rom állapotban lévő templom teteje pedig egészen lesodródott. A részben ledőlt északi tornyot 1742-ben, a kevésbé megviselt délit pedig 1745-ben helyreállíttatta a város.
Hungary / Fejer / Szekesfehervar / Székesfehérvár World / Hungary / Fejer / Szekesfehervar / Magyarország / cathedral (en), templom (10), barokk, theology (en), katolicizmus, katolikus templom Hely (pl. cég, bolt, stb. ) hozzáadása ehhez az épülethez Wikipedia szócikk: n-székesegyház_(Székesfehérvár) Közeli városok: Koordináták: 47°11'25"N 18°24'36"E Add comment for this object Saját megjegyzésed:
Szent István Székesegyház Szent István székesegyház A város ősi történelmi magva, az első uralkodói szállás, Géza fejedelem palotájának helye a mai Székesegyház dombja. Aki az altemplomba is betér, megpillanthatja III. Béla és Antiochiai Anna kőkoporsóját az uralkodó pár testének halotti lenyomatával. Székesfehérvár Városportál - Magyar Szent Család nyomában zarándokút - megnyitotta kapuit a Látogatóközpont. A Szent István székesegyház felújítás miatt nem látogatható. A város ősi történelmi magva, az első uralkodói szállás, Géza fejedelem palotájának helye a mai Székesegyház dombja. A középkori gótikus Szent Péter és Szent Pál-bazilika alapjain részben közadakozásból épült fel 1758-1768 között Martin Grabner tervei alapján. Az építkezéshez jelentős támogatást nyújtott az maga a királynő, Mária Terézia is. A Szent István király tiszteletére szentelt templom, amely korábban plébániatemplom feladatait látta el, 1777-ben, a székesfehérvári püspökség megalapításakor emelkedett székesegyházi rangra. Tornyait 1805-1815 között magasították meg, az épület középkori eredetét bizonyító, a tornyok közepén látható gótikus ablakok viszont csak az 1936-37-es restauráláskor kerültek elő.
Megannyi apró szoborcsoda. A Szent István Székesegyház fából faragott stációit mindig megcsodálom. A finom faragású mintegy 85 cm-es stációk a Bazilika oszlopdíszítéseinek találkozási pontjainál láthatóak, szemmagasságban. Búza Barna szobrászművész alkotásait 1954-1957 között készítette, magyar diófából. A kis szobrok talapzata kiemelkedik a falból, színe hasonlóra van festve, mint a Bazilika márvány díszítése. Az alkotás(ok) jelzése: - BB – 2011-ben Budapesten kiállítást szerveztek az életének 100. évében elhunyt szobrász munkáiból. A kiállítást szervező múzeum kirándulást szervezett a székesfehérvári Bazilikában látható stációk tanulmányozására. A bazilika helyén az első – gótikus – templom valószínűleg a XIII. században épült (1235-ben), a XIV-XV. században átépítették, a török korban pedig dzsámiként funkcionált. Ledőlt déli tornyát 1742-ben építették fel újra, a templomot 1758-1768 között építették át, 1771-ben szentelték fel. 1777-től székesegyház, 1938-tól kisbazilika. Többször restaurálták, utoljára 1960-ban.
Miért érdemes megjelenni az OMÉK-on? A legtöbb kiállító szerint az OMÉK a magyar agrár- és élelmiszeripar legfontosabb rendezvénye. A résztvevők elsősorban a szakmai és üzleti kapcsolatok erősödését várják a megjelenéstől, de fontos érv, hogy az eseményen közvetlenül találkozhatnak vásárlóikkal, valamint alkalom nyílik arra is, hogy új termékeiket és szolgáltatásaikat megismertessék a szélesebb közönséggel. Kiállítók - Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár 2019. Az OMÉK fontos helyszíne a szakmai és üzleti kapcsolatok erősítésének és jó lehetőség bemutatkozni a vásárlóknak Szakmai nap és szakmaiság a fókuszban A kiállítás első napja szakmai napként funkcionál majd, ahol a kiállítóknak konferenciákat, előadásokat, üzletember találkozókat, vezetett hosted-buyer programokat szerveznek, illetve azokból a célországokból hívják meg az agrárágazaton belüli cégek döntéshozó beszerzőit, akiket a magyar agrártermékek kiemelt exportpiacaiként jelölnek meg. A szakmai napnak és a vásárnak is kiemelt üzenete lesz a fiatalítás, a generációváltás, továbbá foglalkozik élelmiszertechnológiai és -biztonsági kérdésekkel is.
Idén szeptemberben – immár 79. alkalommal – ismét megrendezik Magyarország legnagyobb és legrégebbi agrárgazdasági eseményét, az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárt (OMÉK). A közel 200 éves múlttal rendelkező eseményt az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum közösen szervezi 2019. szeptember 26-29. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont területén. Az OMÉK ezúttal az agrár- és élelmiszeripari innovációk bemutatására és a szakmaiság erősítésére helyezi a hangsúlyt, ezért a potenciális kiállítók számára komoly vonzerőt jelenthet a megjelenés. A kiállítás első napja szakmai napként funkcionál majd, ahol a kiállítóknak konferenciákat, előadásokat, üzletember találkozókat, vezetett hosted-buyer programokat szerveznek, illetve azokból a célországokból hívják meg az agrárágazaton belüli cégek döntéshozó beszerzőit, akiket a magyar agrártermékek kiemelt export piacaiként jelölnek meg. A szakmai napnak és a vásárnak is kiemelt üzenete lesz a fiatalítás, a generációváltás, továbbá foglalkozik élelmiszertechnológiai és -biztonsági kérdésekkel is.
A Magyar Marketing Szövetség a zsűri döntését és az értékelést szakmai fórumokon nyilvánosságra hozza. Idén nem a létszám növelése a cél, hanem a kiállítók körének sokfélesége: a kézműves kistermelők, a biogazdálkodók és az agrár- és élelmiszeripari kis- és középvállalkozások mellett ezúttal az innovációban és magasabb hozzáadott érték előállításában élenjáró élelmiszeripari nagyvállalatok is várhatóan jóval nagyobb számban jelennek meg, mint korábban. Az OMÉK szervezői folyamatosan várják a kiállítók jelentkezését 2019. július 15-ig. A jelentkezési lapokat a vásár honapjáról, a oldalról tölthetik le, ahol a jelentkezés feltételeit és minden szükséges információt megtalálhatnak. A honlapot érdemes rendszeresen látogatni, mert a vásárral kapcsolatos legfrissebb információkat és a programokat is ezen a felületen, illetve a facebook oldalon osztják majd meg a későbbiekben. Az agrárminiszter szerint a vásár legfontosabb céljai között szerepel az üzleti szerep erősítése és a fiatalok megszólítása: "Az OMÉK egyik legfőbb célja a termelők, kereskedők és fogyasztók közti kapcsolat és bizalom elmélyítése, bővítése, ezáltal a magyar kereskedelem fejlesztése.