video Ez az a szerep, amiért Pálmai Anna ölni tudott volna 2021. december 5. 22:20 A színésznő bármire képes lett volna, csak hogy ő is szerepelhessen Dobó Kata új filmjében. Anna még a filmben szereplő gyerekeket is "lefizette". # nőcomment # pálmai anna # casting # szerep # 4. rész
Nekem főleg Borival (a filmbéli Dorkával) vannak jeleneteim és ő hihetetlenül profi! A balettból kifolyólag nagyon fegyelmezett, alapos, koncentrált – olyan, mint egy felnőtt kolléga. Ugyanakkor minden befolyástól, előítélettől mentes érintetlen tehetség! A hosszú forgatásokon a színészek is jobban megismerik egymást, új barátságok szövődnek. Az 'El a kezekkel a papámtó' forgatásán Anna is közelebb került valakihez - lehet, hogy ez egy szép új barátság kezdete? "Igen, Adélt az első pillanattól kezdve imádom! Elbűvöl az énektehetsége, a varázslatos lénye. Amellett, hogy jókat lehet vele nevetni, a nehéz pillanatokban is számítani lehet rá. Nagyon bírom őt! " S ha már az énektehetségnél tartunk, Anna is bizonyít az 'El a kezekkel a papámtól' című filmben: "Minden gonosznak dukál egy dal és Rakonczai Viktor olyat jó dalt írt nekem, amit élmény volt felénekelni. Pálmai Anna - Sztárlexikon - Starity.hu. Számomra teljesen új a hangneme, sejtelmes, titokzatos – olyan, amivel én még nem találkoztam. Szó szerint ugráltam örömömben, amikor felvettük! "
Együtt dolgoznak Gyakorlatát már a Katona József Színházban töltötte, a diploma megszerzése óta pedig a társulat tagja. A színház egyik alapító tagja egyébként a színésznő édesanyja, így anyát és lányát - akik külsőre is nagyon hasonlítanak egymásra - a munkájuk is összeköti. Forrás: RTL Klub Az pedig egyelőre kérdés, a drogcsempész jelenetek mennyire tudnak táplálni egy krimit, aminek elvileg ez volna a középponti szála. Köbli Norbert forgatókönyve a karakterek és motivációik felvázolásában élvezetesre sikerültek, de félő, a maffia miliőjének researche nem tudott annyira alapos lenni, mint korábbi kosztümös forgatókönyveinél. Maradtak hát a filmes élmények. Sztárban sztár: Pálmai Anna esett ki a 2. adásban - Hírnavigátor. Mindettől persze bátornak is mondható ez a projekt, ami az Aranyélet hez hasonlóan kicsit életet lehel a hazai krimisorozat műfajába. Mert noha nem volna igaz, ha azt mondanám, a műfajt a semmiből kellett az elmúlt években felépíteni, de mégis van benne valami. Noha a szocialista műfajtörténet Kántor kutyától Linda őrmesteren át Ötvös Csöpiig bővelkedett a krimitörténetek jobb vagy rosszabb feldolgozásában, új világnak új dalai azonban más húrokat kell, hogy pengessenek.
Bizonyosan tudtam, hogy nem egy konkrét hidat akarok megvarrni. Elég sokáig eljutottam egy tervvel, amiben "Az emberek túl sok falat építenek és túl kevés hidat" mondást szerettem volna megjeleníteni, de rá Kellett jönnöm, hogy túl kicsi a méret ahhoz, hogy igazán látványos legyen. Szeretem. Így aztán visszatértem ahhoz a dalhoz, amit egyfolytában magamban dúdoltam azóta, hogy kiderült hidakat kell vanni. A nagy kedvenc Simon és Garfunkel Bridge Over TroubledWater dala, aminek az egyik előadására máig élénken emlékszem. Ahogy áll a fiatal, sovány, magas Garfunkel a színpadon, két keze a farzsebében és olyan angyali hangon, olyan könnyedséggel énekel, hogy az ember beleborzong, ha érti a szöveget, ha nem. Találtam egy elég jó fordítást: Híd az örvény felett ha lelked roskad, feszít a magány könnyes szemed nálam mindig vigaszt talál ott leszek én, ha mindenki elfordul ha nincs veled egy jóbarát mint egy híd a sodró vízből, kimentelek ne félj nem felejtelek, el soha sem, én vigyázok rád ha búslakodsz az üres úton s az est élesen tör rád vigaszt hozok hozzád melletted leszek ha lecsap a sötét s a fájdalom megtalál szárnyalj hát csillogj ragyogj tovább, ezüst madár minden álmod valóra válik napjuk virrad már ha barát kell itt vagyok én én vigyázok rád.
– Könnyen kiszűri az ilyeneket? – Igen, nagyon is. Művészként nagyon kifinomult érzékem van az ilyesmihez is. – Sok közeli barátja van? – Nem. Az élet megtanított arra, hogy nem érdemes mindenkit közel engedni magamhoz. Régebben sokkal nyitottabb voltam. Két legjobb barátnőm van, akik külföldön élnek, de velük mindent megbeszélek, és bármikor számíthatok rájuk. – Mivel lehet kihozni a sodrából? – Apróságokkal is. Lobbanékony vagyok, sokszor hirtelen cselekszem, pár perccel később pedig megyek elnézést kérni. – Tehát nem esik nehezére belátni a hibáját? – Nem. Nem esik le a kalap a fejemről, ha bocsánatot kell kérni. Nem szeretem idő van 2021. – Szokott rágódni a történéseken? – Igen, nagyon. Állandóan morfondírozok valamin, olykor túl is bonyolítom a dolgokat. – Hogy bírja a kritikát? – Nem túl jól. De már megszoktam. A mi családunkban mindenki meghallgatja a másikat, és jobbító szándékkal kritizál is olykor. Én is. És már a kisfiam is kezdi, pedig még csak négyéves. A konstruktív megjegyzésekre viszont szükségem van a hozzáértőktől.
Illetve a mexikói utam után azonnal autentikus mexikói ételt szerettem volna enni, viszont az éttermek listáját… Read More Fald fel Budapestet! – Nemzetközi éttermek A mexikói utam előtt nem sokat tudtam a mexikói konyháról, nagyjából csak annyit, hogy van több fogás, amit szeretek, és hogy nincs ételük chili nélkül. Ez utóbbitól eléggé féltem, mert nem bírom a csípős ételeket, de kellemesen csalódtam ebből a szempontból. Persze a legtöbb dolog csípősebb, mint Európában, de simán ki lehet bírni. A legtöbb… Read More Fald fel Mexikót! Nem szeretem idő van nuys. Talán nem titok, hogy Bartis Attila a kedvenc magyar kortárs íróm, és a lehető legtöbb fórumon igyekszem őt népszerűsíteni. Szeretem az egyedi stílusát, a gondolatait, a szomorú magyar valóságát és néha szeretem utálni a szereplőit. Viszont Bartis nem "csak" kortárs magyar író, hanem fotográfus is, és ebben a könyvében a fotózással való viszonyáról mesél. Miről… Read More Bartis Attila: Az eltűnt idő nyoma Ezzel a könyvvel már a megjelenése óta szemeztem, de egy kicsit várnom kellett a találkozásra.