Hogyan változtatna ezeken a költségeken? – A talajművelés direkt költségei közt van különbség a forgatásos és forgatás nélküli rendszerben, de nem olyan jelentős. Szántás vagy gruber syndrome Oscar gála 2020 ruhák Szántás vagy gruber family Ez azért igaz ránk, mert még szántunk is, így a forgatás nélküli eszközpark nem érte el a megfelelő hatékonysági fokot. Fejlesztéssel jelentősen csökkenthetők a költségek. Ugyanez a kérdés no-till esetén irreleváns, de tény, hogy a megfelelő vetőgép beszerzése komoly költségteher az első években. – A profitot vagy a hozamot veszi figyelembe a termelésnél? Hogyan mérlegeli egy-egy folyamat megtérülését? – Mondhatnám, hogy csak a profitot nézem, de mivel olyan területeken gazdálkodunk, ahol érdemes intenzív technológiát folytatni, annak ki kell termelnie a költségeit. Tehát a profit az első, de ennek szerves része, hogy egy hozamszintet el kell érnünk. – Mi volt a legnagyobb félelme a szántás elhagyásakor? Mennyire voltak ez megalapozott? – A legnagyobb félelmem a kezdetektől máig az évelő gyomok felszaporodása.
Többféle kapával végeztük a tesztet A gázolajfogyasztás mindazonáltal csak 6%-kal magasabb, mint a keskeny kapáknál. Lényeges különbséget a keverési eredményben a kísérleti szántóföld talajánál nem tudtunk megállapítani. Csak kevés esetben munkálják meg a tarlókat első menetben 22 cm mélyen. Ezért mindkét kísérleti változat előtt, a 22 és 27 cm-es mélység esetén a talajt szárnyaskéses ekével egyformán 7 cm-re készítettük elő, mint az a gyakorlatban szokásos lenne. A mi kísérletünk esetén az előkészített talaj természetesen nem tudott a következő megmunkálási menet előtt leülepedni. 12 cm-es kapa esetében a fogyasztás – az előkészítés ellenére – jelentősen megnő. A keskeny kapa most már csak 15%-kal dolgozik takarékosabban, és nincs nagy különbség a pontos munkaminőséget illetően. Legkésőbb ennél a munkamélységnél éri meg a keskeny kapára történő csere. Tömörített horizont Az utolsó változatnál a gruber 27 cm-es munkaszélességet ért el – ami a KARAT maximumának felel meg. A fogyasztás most 50-60%-kal van az összes kísérleti menet középértéke felett.
A forgatás nélküli művelés fent említett problémái mérsékelhetők pelyvaterítő alkalmazásával a betakarítógépen, amely a kombájn adapterének teljes munkaszélességében egyenletesen elteríti a kombájn rostáiról kikerülő hulladékot. Így a vadak sem találnak rá a maradványokra és az árvakelés sem a rosták utáni keskeny sávban fog tömegesen kelni. Fontos megemlíteni, hogy a mulcshagyó alapművelésnél felszínen maradt növényi maradványok kedvező életteret biztosítanak a repce kártevőinek. Amennyiben a gazda nem kíván szántani repce előtt, úgy már az elővetemény tarlóhántásakor célszerű nitrogénműtrágyát és biológiai talajkondicionáló permetezőszert a talajba dolgozni. Ezek a pentozán hatás fokozása révén elősegítik a szalma bomlását, így csökkentve a károsítók elszaporodásának mértékét. Magágykészítés A repce vetőágyába komplex műtrágyát kell bedolgozni, mivel a nitrogén mellett a foszfor jótékonyan hat a gyökérzet erősödésére, míg a kálium a télállóságot segíti elő. A magágykészítés esetén is fontos az időzítés, mivel korszerű magágykészítő kompaktorral is kialakítható a kellőnél tömörebb magágytalp, amikor túlságosan nedves körülmények között járatják.
Népszerű kameráink közül Legnézettebb kamerák Balatonszemes Ostffyasszonyfa - gólyafészek Zamárdi-Kőhegy Nyíregyháza - 14 emeletes Nagy-Hideg-hegy Előző Következő Tovább a Képtárba
Népszerű kameráink közül Legnézettebb kamerák Nyíregyháza - 14 emeletes Siófok Ostffyasszonyfa - gólyafészek Zamárdi-Kőhegy Nagy-Hideg-hegy Előző Következő Tovább a Képtárba