A beruházást tervező, de viszonylag szerény adózási eredményt kimutató vállalkozások számára hozott kedvező változást a 2020. május 1-jével hatályba lépő kormányrendelet, amely a fejlesztési tartalék képzésére megengedőbb feltételeket tartalmaz a beruházások ösztönzése érdekében. A fejlesztési tartalék képzése az eddigi szabályok szerint azt jelentette a társasági adózásban, hogy – az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, – az adóév utolsó napján, lekötött tartalékként kimutatott összege, – de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százaléka, és – legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint csökkentette a társasági adó alapját e jogcímen. A Magyar Közlöny 96. számában hirdette ki a jogalkotó a 171/2020. (IV. 30. ) Korm. rendeletet, amely a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítéséről szól. Ennek alapján a társasági adóról szóló törvény szerinti fejlesztési tartaléknak az adóévi adózás előtti nyereség 50 százalékához kötött korlátját törölte a jogalkotó.
Az átmeneti szabály által megteremtett lehetőség először a 2020-as adóévben alkalmazandó, azonban a 2019-es adóév tekintetében az adózó döntése szerint szintén alkalmazhatja a kedvezőbb szabályt. Ez azt jelenti, hogy az átmeneti szabály szerinti kedvezmény már a 2019-es adóévre vonatkozó adóbevallást, illetve az az alapján számítandó társasági adó fizetési kötelezettséget is pozitívan érintheti, ezzel jelentősen befolyásolva a gazdasági szereplők társasági adó megállapítását. A módosító rendelkezés nem titkolt célja a gazdasági társaságok (egyéni vállalkozók) beruházásainak ösztönzése, hiszen a járvány megszűnését követő időszakra talán ezzel jobban ösztönözhető a beruházásra való hajlandóság. A fejlesztési tartalék az eredménytartalékból lekötött olyan tartaléka a vállalkozásoknak, amelynek terhére a lekötés adóévét követő 4 adóévben a vállalkozás tárgyi eszköz beruházást tud végrehajtani. Ez gyakorlatilag nem más, mint egy előrehozott értékcsökkenés, hiszen az eszköz bekerülési értéke – bizonyos korlátozásokkal – csökkenti a társasági adó alapját.
2019. júniusában döntés született arról, hogy a (társasági adó alany) gazdasági társaságoknak a teljes adózás előtti nyereségük összegéig, de maximum 10 milliárd Forintig lehetőségük van fejlesztési tartalék képzésére. (2020. június 10. előtt az adózás előtti nyereség 50%-áig lehetett csak fejlesztési tartalékot képezni. ) Idén január 1-jétől eltörölték a 10 milliárd Forintos értékhatárt is, azaz a fejlesztési tartalék maximuma az adózás előtti eredmény (függetlenül annak összegétől). A fejlesztési tartalék képzés nem más, mint egy előrehozott amortizáció, mellyel a vállalkozás arra vállal kötelezettséget, hogy az eredménye terhére képzett tőke elkülönítéséből (lekötött tartalék) a lekötés évét követő negyedik év végéig beruházást hajt végre. Csak olyan beruházás fogadható el, amire amortizációt számolhatunk el, tehát telekingatlanra vagy műalkotásra nem. A lekötött tartalékból vásárolt eszköz esetében értékcsökkenést ugyan el fog számolni az adózó, de ez az adóalapot csökkenteni már nem fogja.
Továbbra is érvényben marad azonban az adóévenkénti 10 milliárd forintos korlátozás. Így az adózás előtti eredményt csökkenti a társasági adó alanya által az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege, és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint. Az új szabályt első alkalommal a 171/2020. rendelet hatálybalépésének napját, azaz 2020. május 1-jét magában foglaló adóévre kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a 2020. május 1-jét magában foglaló adóévben - az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, - az adóév utolsó napján, lekötött tartalékként kimutatott összege, - de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege, és - legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint csökkenti a társasági adó alapját e jogcímen. Vagyis azoknak a vállalkozásoknak a kivételével, ahol az adózás előtti nyereség túllépi a 10 milliárd forintot, a teljes adózás előtti nyereség összege tehető fejlesztési tartalékba, nullára csökkentve ezzel a fizetendő társasági adót.
Július 17-én szombaton rajtol el a Fehér Szalag vitorlásverseny Balatonfüredről. Az eredeti hagyományokhoz hűen a tó keleti medencéjét kerülik meg a hajósok. Vitorlásverseny balaton 2017 full. A Fehér Szalag verseny a Kékszalagnak köszönheti létrejöttét, és ugyanúgy évtizedes hagyományokkal rendelkezik, mint a nagytestvére. Amikor a múlt század közepén a Kékszalag egyre népszerűbb lett, a versenyt akkor még csak kétévente rendezték meg. A vitorlázóknak azonban hiányzott a versenyzés, és egyre jobban szerettek volna a Kékszalag nélküli években is egy hasonló túraversenyt. Ezért a Magyar Vitorlás Szövetség elindította a Fehér Szalagot, amelynek akkor a Balaton keleti medencéje adott helyet, Balatonfüredi indulással Balatonkenese felé, majd Siófokot érintve Tihany felé tértek vissza Balatonfüredre. Fehér Szalag 2017 Fotó: Szántó Áron/MVSZ Aztán 1996-ban változott a verseny távja, ugyanis a Kékszalaghoz hasonlóan a Fehér Szalag is teljes tókerülő verseny lett, de ellentétes irányban, vagyis Balatonfüredről Keszthely felé indultak a hajók, majd onnan Siófok és Balatonkenese érintésével mentek vissza a balatonfüredi célba.
15:00 Az első hajó Badacsonytomajnál jár, messze még a Tihanyi cső. Az élen még mindig Varga Lajos. Vörös Gábor jelei megint nem látszanak, reméljük, hogy nincs baj. Az üldözőkben annyi változás biztosan történt, hogy Ainslie Iant megelőzte Juhász György, Kolibri nevű hajójával. 15:40 Az élen még mindig Varga Lajos, mögötte Vörös Gábor 2. 869 km távolságra, a harmadik helyen Gábortól kb hét kilométerre Juhász György, a Kolibri fedélzetén. Ainslie Ian már csak az ötödik, negyedik helyen Fazekas Gábor, a Tantált fedélzetén halad a Tihanyi cső felé. 16:30 A mezőny eleje elérte másodszorra is a tihanyi szorost, elsőnek a rajt óta élen vitorlázó Varga Lajos halad át, de hajója 11km/h sebességre lassult, mögötte a Fahajó szintén belassult, ám az elmúlt 50 percben több mint egy kilométert faragott a hátrányából Gábor. Alsóörs lett a Nemzeti Regatta vitorlásverseny idei győztese – hirbalaton.hu. A Kolibri 9, 2 kilométerre van lemaradva, továbbra is a harmadik helyet tudhatja magáénak. 17:10 Az élen minden változatlan, bár az első és a második hajó között jelentősen megnőtt a távolság.
Délutánra benépesült a Krúdy sétány a Sió parton, hogy megnézze a Balatonmáriafürdő – Baja, illetve a Balatonföldvár – Komárom elődöntőket. A nyertesek a döntőbe, a vesztesek pedig a 3-4. helyért szállhattak újra sárkányhajóba. A bronzérmet végül szintén csak célfotóval, de Balatonmáriafürdő szerezte meg a dobogóról épphogy csak lecsúszó Komárom előtt. A döntőbe az addig minden futamát megnyerő két csapat jutott, ami önmagában látványos versenyt helyezett kilátásba. Vitorlásverseny balaton 2012.html. Végül a balatonföldvári evezősök nyakába kerülhetett az aranyérem, míg Baja a szintén szépen csillogó ezüstéremmel vigasztalódott. A települések sárkányhajó versenyének végeredménye: I. helyezett: Balatonföldvár II. helyezett: Baja III. helyezett: Balatonmáriafürdő IV. helyezett: Komárom A szervezők betartották az előzetes ígéretüket, miszerint a Nemzeti Regatta több mint egy vitorlásverseny. A már említett sárkányhajó futamok mellett, a kétnapos fesztivál egyik leglátogatottabb helyszíne a Települési Ízek utcája volt. 28 csapat vállalkozott arra, hogy elkészíti a településére jellemző ételkülönlegességet.