Persze ki vagyok én, hogy mindezt szóvá merem tenni? Én csak egy propagandista kirekesztő tolvaj vagyok, egy határon túli fideszes prostituált, humorérzék nélkül, egy a huszonhárommillió románból, aki ingyenélőkre jellemző galád módon megpróbál minél többet lenyúlni a közösségének, a kizárólag becsületes baloldali adófizetők pénzéből. Ha találkoznék Gyurcsány Ferenccel talán engem is elküldene meggyónni a bűneimet, mint az Echo tévé riporterét. Mert állítólag eladtuk a lelkünket az ördögnek. Így aztán a hit marad a megbocsátás egyetlen eszköze. Na persze csak addig, míg ezt is el nem veszik tőlünk, mint a humort, a nem propagandista újságírást, a művészetet, az ártatlansághoz való jogot, melyekről ma már mind tudjuk, hogy KIZÁRÓLAG BALOLDALI légtérben hitelesek. Forrás: PolgárPortál [12] [13] Források [ szerkesztés] Ambrus Tamás ( Budapest, 1964. június 27. – Budapest, 2015. április 16. [1]) vízilabdázó, kapus, edző, szakvezető. Ambrus Miklós olimpiai bajnok vízilabdakapus fia. Pályafutása [ szerkesztés] Sportolói karrierjének első húsz évében a Ferencvárosi Torna Club vízilabda csapatának kapuját védte.
Emellett a PVSK a március 14-én, szombaton 19 órakor kezdődő hazai bajnokin nem szed belépőjegyet, ehelyett az Abay Nemes Oszkár Sportuszoda bejáratánál felállítandó gyűjtőládába dobhatja be mindenki a belépőt kiváltó, teljes egészében Ambrus Tamásnak szánt összeget. Utóbbi találkozó ugyanakkor a jótékony céltól függetlenül is sokakat vonzhat, hiszen Varga Dénes, Varga Dániel, Nagy Viktor, Kis Gábor és Madaras Norbert összesen öt olimpiai és hat világbajnoki arany gazdájaként erősíti a Tisza-partiakat, hogy a három szerb klasszisról, Stefan Mitrovicsról, Zsivko Gocicsról és Milan Alekszicsről ne is beszéljünk. Ahogy Lukács Gergely, a PVSK-Mecsek Füszért vezetőedzője fogalmaz a BL-ben is jeleskedő Szolnok ugyan más dimenzió, mint saját csapata, így győzelmi kilátásokról nem is nagyon érdemes beszélni. Ahogy ígéri, játékosai ennek ellenére mindent ki fognak adni magukból, és ha valószínűleg csak edzőpartnerként is, de nagyon meg fogják dolgoztatni a Bajnokok Ligája Final Sixbe törekvő ellenfelüket.
[2] Kétszer nyert magyar bajnokságot az FTC csapatával: 1988 -ban és 1990 -ben. Ez idő alatt többszörös magyar válogatott kerettag volt. Részt vett az 1986-os, Madridban rendezett világbajnokságon és az 1985-ös szófiai Európa-bajnokságon. 2014-től Ambrus Tamás kórházban feküdt, egy súlyos betegséggel, agyi limfómával [3] [4] [5] kezelték. Hosszan tartó betegséget követően 2015. április 16-án halt meg. [6] A budapesti Farkasréti temetőben nyugszik. Edzői és szakvezetői tevékenysége [ szerkesztés] 2000 - 2004 NGM Mobile Firenze (Olaszország), edző [7] 2004 - 2010 Pécsi Vízmű-PVSK-Fűszért, vezetőedző, szakvezető [8] [9] 2010 - 2013 Ferencvárosi Torna Club, vezetőedző [10] [11] 2013 - 2014 Ferencvárosi Torna Club, vízilabda szakosztályelnök 2000 - A strandvízilabda sportág magyarországi meghonosítója, főszervezője, népszerűsítője. Irodánk bemutatása A Duna House Szépvölgyi úti irodája – az országszerte 121 irodával, és több mint 1300 értékesítővel rendelkező Duna House hálózat tagjaként – 2017-ben nyitotta meg kapuit.
A szoborcsoporthoz vezető lépcsősor két oldalán szimmetrikusan elhelyezett sólyomszobrok találhatók, amelyek a Földet körbeérő kígyókkal harcolnak. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa néhány évvel korábban, 1900-ban meghirdetett egy pályázatot a leendő Szent Gellért-szobor környezetének kialakítására, emellett a hegyre vezető gyalogutak megtervezésére is. A pályázatra beadott tervek közül egyedül Lajtai Béla építészé volt az, amelyben a szobor természeti környezetben foglalt helyet. Lajtai nem tervezett neki monumentális építészeti keretet, hanem a hegy lábáig vezette le a parkosítást, és csobogó vízeséseket álmodott meg a szobor környezetében. A következő évben két új tervezet született, amelyeket a Fővárosi Közmunkák Tanácsának két saját mérnöke készített. A pályázat eredményét figyelembe véve a korábbi kiíráshoz képest változott a szobor környezetének kiépítési terve. Eredetileg tornyok és loggiák keretébe helyezték volna a szent alakját, és csak kisebb területre tervezték a parkot. Lajtai elképzelését átértékelve a következő szempont vált elfogadottá: "a szobor környékének rendezésére a parkszerű megoldás minden más megoldásnak feltétlenül felette áll".
A negyven méter magasan lévő szoborkompozíció felavatására 1904-ben került sor. A magyar állam alapításának ezredik évfordulója alkalmából I. Ferenc József tíz köztéri szobor felállítását finanszírozta Budapesten, az egyik közülük Szent Gellért szobra volt. A szoborkompozíció két alakból áll: Jankovits Gyula készítette a Szent Gellért püspököt ábrázoló bronzszobrot, a mellékalak pedig egy megtérített pogány magyar vitéz mészkőszobra, amely Gárdos Aladár munkája. A kompozíciót a Francsek Imre építész által tervezett félköríves árkád veszi körül. A szoborcsoport a talpazattal együtt összesen tizenegy méter magas: az eredetileg három méteresre tervezett szobor végül hét méter magas lett, ugyanis a méretének köszönhetően így jobban kiemelkedik a hegyoldalból, és ezáltal érvényesül a püspök alakjának monumentális nagysága. Szent Gellért alakja a jobb kezében egy, az ég felé emelt keresztet tart, a bal kezét pedig a szívén tartva szónokol. A püspök szobrának lábánál, a talpazattal egy szintben a megtért vitéz alakja látható, aki térdre borulva fordul a hittérítő felé.
A Gellért-hegy északi oldalán, az Erzsébet híddal szemben kapott helyet Szent Gellért püspök szobra, amelyhez a Nagy vízesés mellett vezető lépcsősoron juthatunk fel. A monumentális szobor, az alatta kialakított mesterséges vízesés és a parkosított környezet csodálatos látványt nyújt a hídról nézve. A Gellért-hegy kevésbé látogatott északi oldalán, az Erzsébet-híddal szemben elhelyezkedő vízesés, a tetején Szent Gellért püspök szobrával gyönyörű látványt nyújt a hídról. A hegyoldalban elhelyezett szobor magasságából szintén csodás panoráma nyílik a Dunára, ami miatt mindenképp érdemes megtekinteni a püspök tiszteletére állított emlékművet. A Gellért-hegy oldalában kialakított mesterséges vízesés csak nyáron működik. A magasról lezúduló víztömeg egyedi atmoszférát teremt, és a vízesés közelében még a nyári melegben is kellemes hőmérséklet uralkodik. A vízesés fölött kapott helyet Szent Gellért püspök szobra, amelyhez egy lépcsősor vezet fel. Az emlékművet arra a helyre tervezték, ahonnan a legenda szerint a kereszténységet hirdető püspököt egy hordóba zárva a mélybe lökték a Vata-féle pogánylázadás résztvevői.
A megvalósított terv végül Bakos János pályázati munkája volt, amely Lajtai korábbi elképzeléseiből indult ki. Az építész tervében a két lépcsőkar szimmetrikusan vezetett fel a szoborhoz, így az a korábban elképzelt helyéhez képest a hegy magasabb pontjára került. A vízesés tetejénél a lépcsősoron továbbhaladva a Citadellához is el lehet jutni. Nyitvatartás Egész évben szabadon látogatható. Szerző funiQ frissítve: 2022-02-10 Tömegközlekedéssel A 19, 41 és56-os villamosokról a Rudas Gyógyfürdő megállónál érdemes leszállni. A 8E, 108E, 110, 112 buszokról a Döbrentei tér megállónál szálljunk le. Megközelítés A megállókból sétáljunk a Gellér-hegy aljába, majd a híddal pont szemben lévő lépcsősoron induljun el bármelyik irányba, a szoborhoz fogunk jutni! Parkolás Az Erzsébet-híd budai hídfőjének déli oldalán találunk parkolót. Koordináták DD 47. 489547, 19. 045476 DMS 47°29'22. 4"N 19°02'43. 7"E UTM 34T 352771 5261419 w3w ///akarat. tűsarkú.