Az idei 210 milliárd forintról több mint 400 milliárd forintra nő a felsőoktatás állami támogatása jövőre – jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, amikor elhelyezte a Budapesti Gazdasági Egyetem új központi könyvtárának és hallgatói centrumának alapkövét csütörtökön a fővárosban. A következő időszakban eddig soha nem látott mértékű, az egyetemek által összeállított program alapján 2700 milliárd forintnyi fejlesztési pénz áll a magyar felsőoktatás rendelkezésére – közölte a miniszter. Ebből mintegy 2100 milliárd forintnak már megvan a forrása, a fennmaradó összeg előteremtésén pedig dolgozik a kormány – tette hozzá. Palkovics László úgy vélekedett, hogy sikeresnek bizonyult a 2014-ben megfogalmazott, a felsőoktatás fokozatváltását célzó kormányzati stratégia, amelynek nyomán létrejött az államtól független fenntartói struktúra. Ezt bizonyítja, hogy az idén 11 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatási intézményekbe, mint az elmúlt évben. Ezek voltak a legnépszerűbb szakok az idei felvételin - HR Portál. A 102 ezer jelentkező közül 67 ezren felvételt nyertek, 81 százalékuk államilag finanszírozott képzésre – közölte.
10. 10:39 11 milliárdból szabhatják át képzéseiket az egyetemek A költségvetésben 181 milliárd forint van a felsőoktatásra, a baj az, hogy ebből 58 milliárdot a lyukak foltozására... 2013. május. 22. Megduplázódik a felsőoktatás állami támogatása – eGov Hírlevél. 06:58 Nyílt levelet kapott az egyetemek ügyében Balog Az üzleti szektor is támogatja a Magyar Rektori Konferencia (MRK) követelését, hogy a kormány ne vonjon el több pénzt... 2013. 18. 17:59 "Borgőzös hangok": megint összevesztek a felsőoktatáson a képviselők Összevitatkozott a felsőoktatás állami támogatásán Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti... 2013. 15. 03:34 Minden tizedik dolgozóját elbocsátja a Nyíregyházi Főiskola Minden tizedik dolgozóját elbocsátja a Nyíregyházi Főiskola – tudta meg az eduline. Az intézmény állami támogatása öt év alatt felére csökkent, ezért a létszámleépítés mellett további takarékossági intézkedésekre kényszerülnek: a kevés jelentkezőt vonzó szakok közül többet már az idei felvételin sem hirdettek meg, a szerkezeti átalakításokról pedig a tanév végéig döntenek.
Az idei 210 milliárd forintról több mint 400 milliárd forintra nő a felsőoktatás állami támogatása jövőre – jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, amikor elhelyezte a Budapesti Gazdasági Egyetem új központi könyvtárának és hallgatói centrumának alapkövét július 29-én a fővárosban. A következő időszakban eddig soha nem látott mértékű, az egyetemek által összeállított program alapján 2700 milliárd forintnyi fejlesztési pénz áll a magyar felsőoktatás rendelkezésére – közölte a miniszter. Ebből mintegy 2100 milliárd forintnak már megvan a forrása, a fennmaradó összeg előteremtésén pedig dolgozik a kormány – tette hozzá. Palkovics László úgy vélekedett, hogy sikeresnek bizonyult a 2014-ben megfogalmazott, a felsőoktatás fokozatváltását célzó kormányzati stratégia, amelynek nyomán létrejött az államtól független fenntartói struktúra. Felsőoktatás állami támogatás 2021. Ezt bizonyítja, hogy az idén 11 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatási intézményekbe, mint az elmúlt évben. A 102 ezer jelentkező közül 67 ezren felvételt nyertek, 81 százalékuk államilag finanszírozott képzésre – közölte.
A Budapesti Gazdasági Egyetem új Központi Könyvtárának és Hallgatói Centrumának alapkőletétele során Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette, hogy az idei 210 milliárd forintról több mint 400 milliárd forintra nő a felsőoktatás állami támogatása jövőre. Az egyetemek által összeállított program alapján 2700 milliárd forintnyi fejlesztési pénz áll a magyar felsőoktatás rendelkezésére, amelyből mintegy 2100 milliárd forintnak már megvan a forrása, a fennmaradó összeg előteremtésén pedig dolgozik a kormány. Felsőoktatás állami támogatás fogpótlásra. A BGE Központi Könyvtár és Hallgatói Központ alapkő-letétele. Fotó / BGE Sikeresnek bizonyult a 2014-ben megfogalmazott, a felsőoktatás fokozatváltását célzó kormányzati stratégia, amelynek nyomán létrejött az államtól független fenntartói struktúra. Ezt bizonyítja, hogy az idén 11 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatási intézményekbe, mint az elmúlt évben. A 102 ezer jelentkező közül 67 ezren felvételt nyertek, 81 százalékuk államilag finanszírozott képzésre.
Konkrétan: minden aktív státuszú hallgató után jár: magyar és nemzetközi; önköltséges és állami ösztöndíjas; nappali, levelező és esti tagozatos; felsőoktatási szakképzésben, alap-, mester-, és doktori képzésben, valamint továbbképzésben tanuló hallgató után is. A kormányrendeletben szereplő "jogosult létszám" kifejezés azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézmény az adott gazdasági év három félévének statisztikai létszáma alapján: a költségvetési évet megelőző év október 15-i, a költségvetési év március 15-i, és a költségvetési év október 15-i statisztikában szereplő regisztrált és az elektronikus tanulmányi rendszerben rögzített, tehát a FIR-be ( Felsőoktatási Információs Rendszer) átkerült fogyatékos hallgatói létszámok átlaga alapján állapítja meg a finanszírozás mértékét. Nyilvánvaló, hogy ha az egyetem szeretne minél több szolgáltatást biztosítani az érintett hallgatóknak, akkor gondoskodnia kell arról, hogy a fogyatékos hallgatók regisztráljanak, mivel csak azok után a hallgatók után biztosít az állam plusz forrást, akik fogyatékosságukat megfelelően igazolják, vagyis regisztrálnak.
Hozzátette, hogy a pályázók 65 százaléka modellváltó egyetemre adta be a jelentkezését, és a 280 ezerből már 180 ezer hallgató olyan egyetemen tanul, amelynek nem az állam a fenntartója. Palkovics László kiemelte, hogy a 17 200 diákot oktató BGE – az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem után – az ország harmadik legtöbb hallgatóval rendelkező felsőoktatási intézményévé vált. Ahhoz, hogy az intézmény meg tudjon felelni a szerepének, folyamatos innováció szükséges; ezt szolgálja az egyetem zuglói kampuszán felépülő új központi könyvtár és hallgatói centrum is – ismertette a miniszter. Úgy vélekedett, hogy a BGE akkor válhat egyre vonzóbbá a külföldi hallgatók számára is, ha regionális tudásközponttá válik. Felsőoktatás állami támogatás autóra. Ez utóbbi törekvés egybecseng a külföldi hallgatók számának növelését célzó kormányzati szándékkal. A stratégia sikerét mutatja, hogy a 2014-es 8 százalékról mára 15 százalékra nőtt a hazai egyetemeken tanuló külföldi hallgatók aránya – fűzte hozzá. Palkovics László arról is szólt, hogy a modellváltó intézményekkel kötendő, teljesítményi és minőségi követelményeket is tartalmazó finanszírozási szerződések véglegesítése a napokban megtörténik, és azokat a jövő héten alá lehet írni.
Ivanyos Judit 2013. 03:33 Oktatókat bocsátanak el, szakokat szüntetnek meg a bajba került főiskolák Emelik az oktatók óraszámát, bérbe adják az épületeket és szűkítik a képzési kínálatot – így spórolnak az állami támogatás csökkentése miatt bajba került főiskolák. A Nyíregyházi Főiskolán hetven alkalmazottat bocsátanak el 2013-ban, de máshol is várható létszámleépítés. 2013. 12. 13:21 A Corvinuson is lesznek elbocsátások, csökkentik a kiadásokat Tizenöt százalékos költségcsökkentés várható a Budapesti Corvinus Egyetemen, a megszorítások oktatói és... 2013. 08. 02:14 Balog: segélyalapot hoznak létre a bajba került felsőoktatási intézményeknek Segélyalap jöhet létre a finanszírozási gondokkal küzdő felsőoktatási intézmények megsegítésére, az erről szóló... 2013. 07. 14:53 "Katasztrofális a helyzet" a felsőoktatásban az LMP szerint Az LMP véleménye szerint nem lehet bizonytalanságban tartani a hallgatókat és a felsőoktatásban dolgozókat - mondta... 2013. 13:18 Van olyan főiskola, amelytől öt év alatt támogatása kétharmadát vonták el A nagyobb egyetemek mellett a vidéki főiskolákat is érzékenyen érinti a felsőoktatási állami támogatások csökkenése -... eduline/mti 2013.
2010. április. 29. 14:55 Elutasították a miniszter Vona elleni feljelentését Bűncselekmény hiányában elutasította az ügyészség Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszter feljelentését, amelyet Vona Gábor ellen tett, amiért a Jobbik elnöke azt mondta, az új Országgyűlés alakuló ülésén a jogerősen betiltott Magyar Gárda mellényében jelenik meg - tájékoztatott a Fővárosi Főügyészség szóvivője csütörtökön. 2010. 13:48 Társadalom Jobbik frakcióvezetés: Novák, Pörzse, Gaudi-Nagy kimaradt Sopronban tartotta kétnapos alakuló ülését a Jobbik országgyűlési képviselőcsoportja, ahol megválasztották a frakció vezetőit is. Vona Gábor a frakcióvezető, a párt prominensei közül többen, köztük Novák Előd alelnök, Gaudi-Nagy Tamás és Pörzse Sándor sem kerültek a frakcióvezetés élére. BOON - Gyöngyösi Márton lett a Jobbik új elnöke. 2010. 26. 16:13 Vona: Orbán sötétben tapogatózik Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint Orbán Viktor hétfői nemzetközi sajtótájékoztatójából az derül ki, hogy a kormányfői poszt várományosa "sötétben tapogatózik", nem tudja, merre induljon az ország a jelenlegi zsákutcából.
Vona Gábor, a Jobbik volt elnöke terjedelmes interjút adott az Alfahír nevű jobboldali hírportálnak. Ebben áttekinti politikai pályáját és a párt antiszemitizmusáról is tesz néhány meglepő kijelentést. A vonatkozó részleteke alább olvashatók. ona Gábor (forrás Wikimedia Commons) 2013, néppártosodás. Ez is egy politikai termék vo lt? Nem. Vona Gábor hírek - Hírstart. Ennek kapcsán két emlék jut eszembe. Az egyik a Schiffer András sal folytatott viták és beszélgetések a Parlamentben, amelyek rendre kiprovokáltak a törzsi buborékomból. A másik Szegedi Csanád ügye, ami elborzasztott. Jó barátom volt, és ami vele kapcsolatban történt a párt egy részének irányából, elgondolkodtatott; mit is nevelünk mi valójában? Mindenféle híresztelés ellenére, sem én, sem a párt, kollektív értelemben, soha nem volt antiszemita. Ez azért erős! Tényleg felmerült Önben, hogy "mit nevelünk"? Igen. Miközben pártelnökként tartasz egy sajtótájékoztatót, amin elmondod, hogy Szegedi Csanád a párt egyik vezetője, semmi gond, nem azt nézzük, hogy ki milyen származású, nem is kérdezzük, hanem azt, hogy mit tesz le a nemzet asztalára, közben pedig azt tapasztalod, hogy a pártod egyes képviselői nem tudják elfogadni, hogy zsidó származásúként valaki betöltheti a párt második emberének a szerepét.
Egy tegnap megjelent interjúban mondott erőseket a párt volt elnöke. Szegedi Csanád ügye is szóba került. Vona Gábor továbbra is lemondana, ha zsidó lenne – Óbudai Zsinagóga honlapja. Vona Gábor, a Jobbik korábbi elnöke az Alfahírnek adott interjút, amelyben többek között szóba került Szegedi Csanád esete, illetve a párt antiszemitizmusa. Ez utóbbival kapcsolatban Vona az alábbi kijelentést tette: "Mindenféle híresztelés ellenére, sem én, sem a párt, kollektív értelemben, soha nem volt antiszemita. " Vona Gábor lemondását követően (Fotó: Kovács Tamás/MTI) Az interjúban a Jobbik volt elnöke arról is beszélt, hogy mennyire elborzasztotta annak idején Szegedi Csanád ügye, és hogy ez miként vezetett a néppártosodás útja felé: "Jó barátom volt, és ami vele kapcsolatban történt a párt egy részének irányából, elgondolkodtatott; mit is nevelünk mi valójában? " Vona Gábor elmondása szerint elgondolkodtató volt a számára, hogy a párt egyes képviselői nem tudták elfogadni, hogy zsidó származásúként valaki betöltheti a párt második emberének a szerepét. Ő maga ugyanis úgy vélte, hogy nem azt kell nézni, hogy ki milyen származású, hanem azt, hogy mit tesz le a nemzet asztalára.
A Jobbik elnöke a Hír TV műsorában újra kijelentette: ha kiderülne, hogy zsidó származású, akkor nem lenne a párt vezetője. Ezzel máris igazolta mindazt, amit Köves Slomó a hanukai üdvözlőlevél kapcsán elmondott. A Jobbik elnöke üdvözlőlevelet küldött hanuka alkalmából az EMIH-nek. Köves Slomó válaszlevelében azt javasolta Vona Gábornak, hogy az efféle gesztusokat inkább ott gyakorolja, ahol a sötétség és a gyűlölet nyert teret a fény helyett. A levélváltás élénken foglalkoztatta a közvéleményt, a Hír TV műsorában a rabbi részletesen is elmagyarázta miért lepte meg és hozta zavarba a Jobbik elnökének kezdeményezése. Köves Slomó az adásban az okádék kenegetésének nevezte azt, hogy a Jobbik elnöke kamaszkori eltévelyedésnek állítja be a párt gyűlöletkeltő megnyilvánulásait, a bűn bűnnek nevezése és az egyértelmű bocsánatkérés helyett. A rabbi nyilvánvalóan azt kifogásolta, hogy a Jobbik nem valódi tettekkel bizonyítja a korábban nyíltan vállalt nézeteinek megtagadását, hanem taktikai megfontolásból megpróbálja a radikális nézeteit a kirakatból a bolt kevésbé szem előtt lévő polcaira áthelyezni.
Ez számomra elgondolkodtató volt. Egyébként ezt a sajtótájékoztatót azóta sem veszi elő senki, pedig szerintem a néppártosodás megértése szempontjából fontos jelentősége van. Érdekes történelmi adalék, hogy Jakab Péter, aki akkoriban miskolci képviselő volt még, felkeresett, és elmondta, hogy ő is zsidó származású, mint Csanád. Kérdezte, hogy most mi legyen. Megnyugtattam, hogy folytassa a munkáját, mert nagyon értékes ember. A történelem furcsa igazságtétele talán, hogy ő a Jobbik jelenlegi elnöke. Tehát ezzel kezdődött a néppártosodás? Egyszer csak úgy ébredtem fel, hogy már nem vagyok törzsfőnök, nem érzem jól magam abban a szerepkörben, amiben vagyok. Három lehetőségem volt, vagy megpróbálom meggyőzni a sajátjaimat, hogy más úton kell tovább mennünk, vagy elhagyom a törzsemet, vagy pedig nem mondom el, mit érzek, csak eljátszom a főnök szerepét. Az első mellett döntöttem. Megpróbáltam a törzsemet azon az úton magammal vinni, ami bennem is lezajlott. Persze azt hozzá kell tenni, a Jobbikban már akkor voltak olyan karakterek, akik előttem is a néppártosodást képviselték.
Gyöngyösi beszéde alább megtekinthető: Borítókép: Gyöngyösi Márton / Magyar Nemzet / Mirkó István
A sajtótájékoztatón megtudtuk: Gyöngyösi Márton 153 szavazatot, Földi István pedig 65 szavazatot kapott. A pártelnök állhat Jakab lemondatása mögött A tisztújítás előzménye, hogy a pártban többen is fellázadtak Jakab Péter és kabinetfőnöke, Molnár Enikő ellen. Jakab ekkor állítólag már nyíltan kimondta, hogy puccsot készítenek elő ellene, sőt már írásban is megfogalmazta a lemondását. Kiszivárgott információk szerint a puccs élére akkor – Jakab Péter megdöbbenésére – Potocskáné Kőrösi Anita állt. Azonban a tisztújításon már nem ő, hanem Ander Balázs képviselte a puccsisták vonalát, azonban a politikus visszalépett a jelöltségtől Gyöngyösi Márton javára. A visszalépés erősítheti a Magyar Nemzet azon értesülését, amely szerint a Jobbik békéjét hirdető Gyöngyösi Márton elnökjelölt állhat Jakab Péter lemondatása mögött. További érdekesség, hogy a puccs élére álló Potocskáné az utóbbi napokban az ország több településére is ellátogatott, hogy jobbikos tagtársaival találkozzon, ezekről be is számolt közösségi oldalán.