Nyugati levéllábú poloska (Leptoglossus occidentalis) Ez a 16-20 mm hosszú faj Amerikából érkezett Európába hajón vagy repülőn mintegy 20 évvel ezelőtt. Főként a fenyőféléket szereti, a tűleveleken, rügyeken szívogat, a tobozok magvait hosszú szipókájával fogyasztja örömmel. Október-november folyamán keresi a védett helyeket, ilyenkor bújik meg hazánkban is zárt helyiségekben, épületek repedéseiben, ajtórésekben. Zöld vándorpoloska (Nezara viridula) A zöld vándorpoloska a 2000-es évek eleje óta telepedett le környékünkön. Kb. 1 centi hosszú, élénkzöld színű kártevő. Gyümölcsökkel, zöldségekkel, dísz- és gabonanövényekkel táplálkozik. Imádja a növekvő hajtásokat, magokat, terméseket. A telet kifejlett alakban vészeli át, ilyenkor lepik el egyedei a lakásokat, melegebb helyeket. Nálunk főként az ázsiai márványpoloskával találkozom, gyakran csapatostul próbálnak bejutni a házba. Kísérleteztem már többféle vegyszerrel, de mivel kisgyerek is van a családban, jobbnak láttam egy biztonságosabb megoldást használni.
A nyugati levéllábú poloska (Leptoglossus occidentalis) több mint egy évszázada ismert Észak-Amerika nyugati partvidékéről. 1999-ben bukkant föl először Európában, Olaszországban. Azóta kéttucat európai országban, de Japánban és Kínában is megtalálták. Nálunk már öt éve ismert, kezdetben a nyugati megyéinkben, később a középső és déli országrészekben, de a Mátrában is feltűnt fenyőfélék tobozait szívogatva, télen pedig a faházakba behúzódva. Földön, vízen és levegőben Első európai hazájukba valamilyen szállítójárművel, repülővel, vagy hajóval érkezhettek az első poloskák. Miután ott meghonosodtak és szaporodni kezdtek, a jól repülő poloskák a déli és nyugati légáramlatok segítségével, a saját szárnyaikon juthattak az újabb országokba. Észak-Olaszországból Svájcba (2002), majd Szlovénián (2003) és Horvátországon (2004) át érkeztek hozzánk a Dunántúlra. Egy évvel később már Burgenlandban találták Ausztriában, a következő években pedig Szlovákiában, Cseh- és Lengyelországban is. Kelet felé is terjedt Szerbián, Bulgárián és Románián keresztül.
Ugyanakkor az ágyi poloskának köszönhetjük a legrégibb, poloskákról szóló közleményt, Arisztophanész tollából. Káposztapoloska (Klecska Ferenc felvétele) Azt, hogy egy rovar a poloskák rendjébe tartozik, a hát- és hasoldaláról is felismerhetjük. Hátoldalán az első pár szárny kétneműsége tűnik fel, vagyis e szárny elülső része bőrszerűen megvastagodott, hátulsó része viszont hártyás. A hasoldala felől láthatjuk, hogy ezek a csaknem mindig két pár szárnyú rovarok sajátságos szipókával rendelkeznek, amely elöl ered a fejen és nyugalmi állapotban a hasoldalra – rendszerint egy barázdába – van csapva. A poloskák úgyszólván minden élőhelyet meghódítottak, s a legkülönbözőbb életmódot folytatják, ennek megfelelően alakjuk és színezetük rendkívül változatos. Testük általában többé-kevésbé lapított, normálisan szelvényezett, s 1 millimétertől 10 centiig terjedő nagyság között ingadozik. Körvonala rendszerint ovális, de a pálcika alakú és a rövid félgömb alakú formák közt minden átmenet megtalálható köztük.
Figyelem! Az általad letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot
Nyugat- Európában először Franciaországban találták (2005), oda részben Olaszországból jutott el. De érkezett közvetlenül az USA-ból konténerben is. Két év múlva Belgiumban, Hollandiában és a Brit-szigeteken került elő. Tizenkét év alatt huszonnégy európai országba jutott el. Nálunk Zala és Veszprém megye után a legtöbb példányt Budapest körzetében találták (2006). Fenyőféléken szívogatnak Szülőhazájában a Pseudotsuga menziesi-n találták az első példányokat, de rövidesen kiderült, hogy az összes Pinus, Picea és Abies faj tápnövénye lehet az imágóknak és lárváiknak. Tenyészetben a hamisciprust is elfogadja, de azon a lárvák nem képesek kifejlődni. A tűleveleken, a rügyeken, a porzós és termős virágokon szívogatnak, de a lárvák és a poloskák csak akkor életképesek, ha hozzájuthatnak a tobozokba szorosan zárva fejlődő magvakhoz. Hosszú szipókájukkal erre képesek is, ha a tobozok még nem túl kemények. Túlszaporodásuk esetén veszélyesek lehetnek a magtermelésre, hazájukban esetenként a fenyőmagvaknak csaknem a felét csíraképtelenné tették.
Ha nem áll rendelkezésre ilyen hely, akkor március-áprilisban is bőven elég vetni. Kép forrása: A magvetés nagyon egyszerű. Első lépésként virágcserepeket, vagy palántanevelő tálcát töltsünk meg földdel, és nedvesítsük meg a föld felszínét. Fontos a mértékletesség, legyen nedves a föld, de ne álljon a vízben. Szórjuk a földre a magokat, és kicsit nyomkodjuk őket hozzá, takarásra nincs szükség. A kellemesen meleg, párás környezetet, átlátszó fóliával, vagy üveglappal biztosíthatjuk. Keressünk világos, de nem tűző napos helyet, a cserepek, illetve a tálca számára. Kép forrása: A csírázás alatt is gondoskodjunk a mérsékelten nedves környezetről. Néhány hét múlva megjelennek a fiatal növények, ekkor kerüljenek át világosabb helyre. Napvirág (Helianthemum) gondozása, szaporítása. Április közepétől kezdjük el szoktatni a növényeket a kinti környezethez, kiültetni, csak a fagyveszély elmúltával szabad őket, világos, napos helyre. Képek forrása: Forrás: Gazigazító A kertészkedéssel csak kacérkodó próbálkozóknak tökéletes választás, rezisztens és erős növény, elpusztítani gyakorlatilag lehetetlen.
Fagyérzékeny növény, ezért, ha nem tudjuk védett fekvésbe ültetni a kertben, érdemes télre felszedni, és világos, hűvös helyen teleltetni, majd pedig újra kiültetni a következő évben. Piros anyajegy eltávolítása házilag Műanyag előtető - Mindent OLCSÓN Aldi aktuális akció Szerelmes szép idézetek Kata számlázz hu Általában 6 hét a szükséges idő a hideghatáshoz. Közben azért ellenőrizzük is, mert megindulhat előbb a csírázás. Hideghatás letelte után laza szerkezetű, homokkal kevert földdel töltünk meg egy erkélyládát és a zacskó tartalmát egyenletesen elterítjük rajta, gyengéden lenyomkodjuk. A Seed Bonbonokat egyszerűen a kiszemelt földbe dugjuk el, és nagyon kevés réteg földdel takarjuk be. Kültérre vessük, cserépbe, ládába, szabad földbe. A kikelt palántákat 6-8 cm magasságuk esetén ültessük szét egymástól (egy Seed Bonbonból több levendula palánta is kikelthet) 15 cm távolságra, vagy külön edényekbe. A második éveben kezd el virágozni, és 3-4 éves korukra már kész levendula bokrunk lehet.
A dugványokat ültessük cserépbe, és teleltessük.