A korai sötét középkor 476-1000 általános hanyatlását az érett középkor 100-1300 virágzása váltotta fel: kezdetben kevés és szegény város létezett, majd rengeteg és gazdag város jelent meg Nyugat-Európában. Háttér: a feudalizmus korai fázisból az érett szakaszba lépett, vagyis az agrár forradalom miatti munkaerő-megszabadulás az árutermelés és a pénzgazdálkodás előidézte az ipari és kereskedelmi központok, azaz városok elterjedését. Az új városok létrejöttét befolyásoló tényezők: • A hegyvidék és síkság találkozása (árucsere) • Nyersanyag lelőhelyek közelsége (feldolgozóipar) • Folyótorkolatok, folyó és tenger találkozása (olcsó vízi szállítás) • Királyi, nemesi, és püspöki központok közelsége(védettség, biztos felvevő piac) A céhek a legjellemzőbb középkori városi szervezetek: • Az azonos szakmájú kézművesek érdekvédelmi szervezett a "kontárok" azaz a céhen kívüli versenytársak ellen. A középkori város - Történelem érettségi - Érettségi tételek. • A céhversengést kizáró üzemszervezeti egységek is (a mester saját kezűleg kiváló minőségű, nagyon drága terméket állít elő) szigorúan szabályozott körülmények között: egy forma nyersanyagok és munka és segéd azonos.
A céhversengést kizáró üzemszervezeti egységek is (a mester saját kezűleg kiváló minőségű, nagyon drága terméket állít elő) szigorúan szabályozott körülmények között: egy forma nyersanyagok és munka és segéd azonos. A tagok közösségi életének kereti és közös ünnepek közös katonáskodás a tagok és családjuk szociális segélyezése. Középkori városok tête sur tf1. A városi társadalmi csoportok: Patríciusok: A gazdag és nagy céhek mesterei, nagy kereskedők és bankárok, egyben a városi önkormányzat vezetői. Polgárok: Jómódú iparosok (a kis céhek mesterei) és kereskedők, akik saját házzal rendelkeznek és választójoguk van. Plebejusok: Alkalmazottak (céh legények, inasok) akiknek nincs saját házuk, ezért politikai jogaik sincsenek. A városok külső képe: Falakkal védik magukat a külvilágtól, ám a falakon kívül vannak módos polgárok földjei: önmaguk élelmezésére és terménykereskedelemre adnak lehetőséget Pl. : szőlőkertek – bortermelés – kereskedelem) A város közepén van a szabályos alaprajzú piactér, körülötte a városháza, a főtemplom és a leggazdagabbak házai, utóbbiak egy része termelő üzem és üzlethelység is egyben.
A többiek külön város negyedekben (a módosabbak a belvárosban, a szegényebbek a külvárosban) élnek, gyakran foglalkozás alapján elkülönülő és elnevezett utcákban élnek. A falak korlátozzák, a városok térbeli terjeszkedését, többszintes emeletes épületek oldják meg a lakás gondokat, viszont megnövelte a túlzsúfoltságból eredő tűzvészeket és járványok veszélyeit. Az európai városok XI-XIII. Századi nagy fellendülésének alapfeltétele a mezőgazdaságban megtermelt terményfelesleg volt. Az iparnak hatalmas energiatöbbletet adott a vízimalmok alkalmazása. A középkori város - Tételek. A vezető iparág a textilgyártás lett, de jelentősen növekedett a fémipar is. Kibontakozott a távolsági kereskedelem. Az olasz kereskedők a Földközi-tengeren bonyolították le a keleti áruk (fűszer, illatszer, selyem) és az európai árufajták (fegyverek épületfa) cseréjét, míg a német kereskedők a gabonát, gyapjút és az északi erdőségek terményeit és termékeit forgalmazták az Északi- és a Balti-tengeren. A nagy vásárok és általában a kereskedelem megélénkülése megteremtette a pénzforgalom és a bankügyletek fellendülésének alapjait.
Nagy Imre új polgári erők követelései szovjet csapatok kivonulása a kívánat június 16. újratemetik Nagy Imrét és három társát tömegtüntetéssé alakul át temetése politikai vezetők felszólaltak összeül a Nemzeti Kerekasztal megkezdődik a békés rendszerváltozás közben MSZMP MSZP lesz politikai erők megjelenése + egyéb társadalmi szervezetek megerősödés nyár vége/ősz alkotmányos keretek kellenek rendszerváltás menetének kidolgozása NDK-s turisták, többen Nyugat-Dunántúlon gyülekeznek Páneurópai piknik - békedemonstráció (előzményei Németország egyesülése, vasfüggöny átvágása)
• A tagok közösségi életének kereti és közös ünnepek közös katonáskodás a tagok és családjuk szociális segélyezése. A városi társadalmi csoportok: • Patríciusok: A gazdag és nagy céhek mesterei, nagy kereskedők és bankárok, egyben a városi önkormányzat vezetői. • Polgárok: Jómódú iparosok (a kis céhek mesterei) és kereskedők akik saját házzal rendelkeznek és választójoguk van. • Plebejusok: Alkalmazottak (céh legények, inasok) akiknek nincs saját házuk, ezért politikai jogaik sincsenek. A városok külső képe: • Falakkal védik magukat a külvilágtól, ám a falakon kívül vannak módos polgárok földjei: önmaguk élelmezésére és terménykereskedelemre adnak lehetőséget Pl. Kidolgozott Tételek: Ismertese az érett középkori városok társadalmi csoportjait, s azok gazdasági-életmódbeli eltéréseit!. : szőlőkertek – bortermelés – kereskedelem) • A város közepén van a szabályos alaprajzú piactér, körülötte a városháza, a főtemplom és a leggazdagabbak házai, utóbbiak egy része termelő üzem és üzlethelység is egyben. A többiek külön város negyedekben (a módosabbak a belvárosban, a szegényebbek a külvárosban) élnek, gyakran foglalkozás alapján elkülönülő és elnevezett utcákban élnek.
Tagjaik nem halmoztak fel vagyonokat, független kisárutermelők voltak. Vagyonuk házból, műhelyből és a mesterség gyakorlásához szükséges eszközökből állt. Már a XI. század kereskedői is felismerték a társulások fontosságát. A XII. században általános jelenség, hogy a városi polgárok szakmai alapú szerveződéseket, céheket hoztak létre. A céh gondoskodott a tagjai érdekvédelméről, a városi közfeladatok ellátásáról. Középkori városok tête dans les. Mivel a kézművesek piaca korlátozott volt, a céhszabályzat megszabta a termelés mennyiségét, minőségét, a mesterek számát, nehogy az esetleges verseny valamelyik céhtagot tönkretegye. Fogalmak: Kommuna: Városi közösség illetve az ennek létrehozására alakuló mozgalom. Céh: A középkori várások kereskedőinek és iparosainak szakménként szerveződött érdekvédelmi képviselete. Városi tanács: Az uralkodók által is elfogadott hatalmi szerv.
levantei kereskedelem: -kelettel folytatott -Velence és Genova uralták az útvonalat -fűszerek, luxuscikkek, fegyverek 2. )Balti-tenger térsége: -nyersanyag, élelmiszer (É-ról, K-ről) -cserébe: iparcikkek -Angliából: gyapjú-textilipar legfontosabb alapanyaga 3. )Levante, Hanza: -kezdetben megkerülte az útvonal az Alpokat és Champagne vásáraira kerültek a termékek, később a délnémet városok piacaira kerültek Készítette: B. Zsófi
December 5-én este, Pőc csak turkálta a vacsoráját. – Mi a baj? Min vagy úgy elgondolkodva? – kérdezte apa. – Napok óta mindenhol Mikulásokat látok. Az utcán, az áruházban. Az iskolába is bejött hozzánk egy. Tudod, holnap reggel érkezik a Mikulás, a filmekben mégis karácsonykor hozza az ajándékot. Nem értem ezt az egészet. Az igazi mikulás házhoz jön. Apa, te tudod ki az igazi Mikulás? Apa egy kicsit meglepődött. Az ilyen pillanatokban vette csak észre, hogy milyen nagy már a fia. – Tudod, fiam, a Mikulás története bonyolultnak látszik, de valójában nagyon egyszerű… – aztán összenézett anyával, és megállt a mesélésben. – Ma már késő van, holnap, reggelinél majd elmesélem neked, amit tudok a Mikulásról. De ma még pucold ki a csizmádat, és tedd az ablakba – mondat apa. Pőc fürdés után az ágyában még hosszú percekig nyitott szemmel gondolkodott. – Nagyon zavaros ez a Mikulás kérdés… Kiderítem, ki az igazi Mikulás! – csukta le a szemeit. Mikor újra kinyitotta, egy havas erdőben találta magát a pizsamájában, téli kabátjában és a hótaposó csizmájában.
Vannak olyan keresztények, akik úgy gondolják, hogy a Mikulás rossz és gonosz, mert elveszi az emberek figyelmét a karácsony igazi lényegérl, Krisztusról. Amerikában nem egyszer hallottam azt, hogy "Figyelj, észrevetted már, hogy a SANTA szó ugyanazokból a betkbl áll, mint a SATAN?! Ez egy pokoli összeesküvés! " Vannak olyan keresztények, akik tiltakoznak a Mikulás ellen. Elmondják a gyerekeinek, hogy a Mikulás nem létezik, hogy a Mikulás rossz, mert elveszi az emberek figyelmét Jézusról és a karácsony igazi lényégérl. Az igazi mikulás. Más keresztény szülk egyszeren nem szeretnének hazudni a gyerekeinek azzal, hogy elhitetik velük a Mikulás-mítoszt – amirl elbb utóbb kiderül, hogy mégsem igaz. Úgy vélik, hogy az egy rossz példa, mert lehet, hogy a gyerek majd úgy gondolja, hogy Jézus is egy Mikuláshoz hasonló mítosz (személy szerint én ezért nem igazán csípem, hogy azt mondják a gyerekeknek, hogy a "kis Jézuska" hozza az ajándékokat…) Mi nem szeretnénk kizárni Mikulást a karácsonyból. Úgy gondoljuk, hogy ez egy klassz lehetség, hogy tanítsuk a gyerekeinket egy nagyszer hív emberrl, aki szerette Jézust és aki bkez és nagylelk volt azért, mert az Isten szeretete benne volt a szívében.
Ilyenkor egy kicsit ők is Mikulássá válnak, még ha ennek nincsenek is tudatában. Nekem ez csak jó, számomra ők nem versenytársak, hiszen ugyanazért a célért dolgozunk. Van, hogy egy-egy gyerek megijed, mert félelmetesnek találja a Mikulást, de ez sem baj, ez is hozzátartozik. A szakáll bozontos legyen és szerteágazó, vagy gondosan nyírt és rövid? Joulupukki: Nem vagyok egy divatszakértő, de azt tudom, hogy nem a szakáll teszi a jó Mikulást. Csak ne legyen elhanyagolva a külsejük, és higgyenek magukban – másképp a gyerekek sem fognak hinni bennük. Hogy hosszú-e a szakáll vagy rövid – nem olyan fontos. Viselhetnek népviseletet, téli bundát, meleg kabátot – a lényeg, hogy a gyerekek hinni tudjanak bennük. A kéményen való közlekedés hogy megy? Joulupukki: Olykor alkalmaznom kell némi varázslatot. A kéményeknél az a trükköm, hogy füstté változtatom magam és a csomagokat. Luxus lett az igazi magyar lecsó is: győzd le az inflációt, így készítsd el fillérekből otthon - HelloVidék. Így könnyűszerrel megoldható a ki- és bemenet, de gyakran rá se ismerek magamra, olyan füstös leszek. Szerencsére más útvonalak is nyitva állnak előttem, a közvetlen kémény-kandalló összeköttetés ma már amúgy sem dívik az energiatakarékos házaknál.