A legpraktikusabb hely erre a célra a lekapcsolt sütő. - A fánkot csak a sütéskor lehet elrontani, ott viszont több ponton is. Nálunk már a dédnagymama is olajban sütötte a fánkot, de van, aki sertészsírban szereti sütni, a szabályok akkor is ugyanazok. A legfontosabb, hogy az olaj forró legyen, de ne túl forró. Ezt tapasztalataink szerint úgy a legkönnyebb elérni, hogy az olaj forrósítását magas lángon végezzük, majd mikor egy csipet tésztát beledobva ideálisnak látjuk a hőmérsékletét, a közepesnél eggyel magasabbra mérsékeljük a lángot. - A fánkot megfordítom, hogy az a fele kerüljön lefelé, ami keléskor felül volt, és az olajba dobom, de csak 3-4 darabot egyszerre. Szalagos fánk – porcukorral és baracklekvárral tálalva Javában tart a farsang, egymást érik az iskolai és az óvodai jelmezbálok. A gyerekeim úgy döntöttek, hogy idén ördögnek és transformernek öltöznek be. Bár szerintem az ördöghöz nincs is igazán szükségünk jelmezre:) Én pedig azt vállaltam, hogy az igazi farsangi hangulat megteremtéséhez hagyományos szalagos fánkot sütök.
A takaró kendő, a gyúródeszka szintén meleg legyen. 3 dl langyos tejjel, az élesztővel, egy kanál porcukorral, 3 kanál liszttel félsűrű kovászt készítünk. A többi porcukorral a tojássárgát elkavarjuk, az érett kovászhoz adjuk, jól elkeverve hozzáöntjük a langyos vajat, a lisztet és annyi langyos tejet, amennyiben a sót feloldottuk, hogy lágy, kalácstészta sűrűségűtésztát kapjunk. Fakanállal 20 percig verjük vagy géppel dagasztjuk. A tetejét liszttel megszórjuk, letakarjuk és langyos helyen jó másfélszeresére kelesztjük. Utána lisztezett deszkára kiborítjuk, kezünkkel ujjnyi vastagra szétnyomkodjuk, vizespohárnagyságú fánkszúróval kiszaggatjuk, és gyengén lisztezett deszkán letakarva, még kb. - Majdnem minden kelt tészta, de a fánk különösen meghálálja a többszöri kelesztést. Ez annyit jelent, hogy ha kétszeresére kelt, ki kell nyomkodni belőle a levegőt, és hagyni újrakelni, akár háromszor is. - A konyha legyen egyenletes meleg, mondja minden szakácskönyv: ez csak annyit jelent, hogy se az ablakot, se az ajtót nem kell sűrűn nyitogatni, a tésztát pedig a kelés ideje alatt letakarva kell tartani.
Gyula most először lesz vendégünk a Borsuliban, és mesél az elmúlt közel másfél évtized kihívásairól, a francia mintára készített faluborok jelentőségéről és arról is, hogyan kapcsolódott össze benne a borkészítés a harcművészettel. Szabó Gyula a 2000-es évek elején látta meg a lehetőséget nagyszülei birtokának bőtermő mandulafáiban és cserélte a nagyvárosi pezsgést köveskáli nyugalomra. Szabó gyula mesél mesel nedir. A borkészítés csak hobbinak indult a frissen vásárolt szomszéd telken, végül mégis vállalkozássá nőtt, amikor 2009-ben, néhány barátjával megalapította a Káli Kövek borászatot. A Káli Kövek ma az egyik legismertebb birtok a Balaton-felvidéken, Gyula pedig saját 45-50 éves organikusan művel olaszrizling tőkéi mellett köveskáli négociant-ként kutatja a Káli-medence izgalmas parcelláit és elsősorban környékbeli szőlősgazdák egészséges szőlőiből készít életteli faluborokat, tradicionális módszerekkel, sok-sok kézi munkával. Friss borokat, mintákat is kóstolunk a borásszal a jól ismert, elegáns válogatások, és izgalmas vörösborok mellett.
De a Princ, a katona című sorozatban és később a Kisváros című, immár színes filmsorozatban is szerepelt. Hol hallhattuk Szabó Gyulát? Híres színházi és filmszerepei mellett, a különleges hangján rengeteg gyermek nőtt fel, köztük én is. Megnyugtató és játékos hangját hallhattuk a Kérem a következőt rajzfilmsorozatból Dr. Bubó hangjaként, a Frakk a macskák réme szintén népszerű animációs tévésorozatban Frakk hangjaként, valamint a Magyar népmesék fantasztikusan mesélős bácsijaként is őt hallhattuk. Szabó Zsófi elhunyt édesapjával mesél ». De nem mehetünk el a Vuk mellett sem, ahol Kag hangjaként szintén ő szólalt meg. A mai napig vetített Columbo című sorozatban is Szabó Gyula szólaltatta meg 35 éven keresztül (1968-2003) a főszereplőt, Columbo hadnagyot. Örkény István Tóték című népszerű kisregényét többféleképp is feldolgozták, így nem csak olvashattuk, hanem láthattuk és hallhattuk is. Ez utóbbi rádiójátékban kapott főszerepet Szabó Gyula is 1974-ben. Lapozz a folytatásért a következő oldalra, szuper videók várnak Rád!
A tortát Szabó Gyula vágta fel, szavalt, boldog volt, de lehetett látni rajta, hogy gyenge már. Jankovics Marcell kiemelte, hogy nem a Magyar népmesék sorozata volt az egyetlen kapcsolódási pont az életükben. Ezt kiálltja Szabó Zsófi kisfia, ha Szabó Gyula mesél a tévében - Blikk Rúzs. Szabó Gyula sok rajzfilmes munkája közül számára a legemlékezetesebb a Fehérlófia című filmjének királya, és a király alternatív megjelenési formái, a Kapanyányi Monyók, illetve az erdei öregember megformálása. "Az olyan, hogy most is megborzongok tőle" – fogalmazott, felidézve, arra kérte a színészt, hogy a szöveget úgy mondja el, mintha ködből lenne, és ő úgy mondta el. Ráadásul gyerekekről szóló filmről volt szó, amelyben mesemondó atmoszférát kellett teremteni – jegyezte meg, hangsúlyozva: Szabó Gyulának páratlan tehetsége volt ahhoz, hogy úgy mondjon mesét, hogy a gyerekekben beinduljon a történet, hogy bevonja hallgatóját. Jankovics Marcell visszaemlékezése szerint ezt a közös munkát követően döntött úgy, hogy a Magyar népmesék sorozatának sem adhatja más a hangját. Kiemelte: ma mindenkiben úgy él – annak ellenére, hogy sok más színész és gyerekek is mondták a meséket -, hogy az ő hangján szólaltak meg ezek a történetek, hozzá nőtt a sorozat.
1979-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított. Alkata, jellegzetes orgánuma népi hősök megformálására tette leginkább alkalmassá, de más szerepkörökben is kiváló alakítást nyújtott. Pályája során játszott többek közt Molnár Ferenc, Shakespeare, Bulgakov, Stendhal és Katona József színműveiben. Legemlékezetesebb Hábetler Jánosként volt Fejes Endre Rozsdatemető című regényének drámaváltozatában és Tiborcként Katona Bánk bán jában. Az általa megformált alakok mindig szerethetőek voltak, gonosz, intrikus szerepet szinte soha nem kapott. Filmen is sokat foglalkoztatták (Egy pikoló világos, Vasvirág, Kölyök, A tizedes meg a többiek, Kinek a törvénye). Szabó gyula mesél mesel weingut. Számos sikeres tévéjátékban szerepelt: ő volt a Tenkes kapitánya Buga Jakabja, a Princ, a katona Csontos őrnagya, a Robog az úthenger Józsija. Kezdettől fogva az ő hangján szólalt meg magyarul Columbo hadnagy, a magyar rajzfilmsorozatokban dr. Bubónak (Kérem a következőt), a Pumukli kalandjai című mesében Éder Mesternek és Frakknak, a macskák rémének is ő kölcsönözte a hangját.