A piacon felbukkanó kereskedők után a teret emlegették Kohlplatz-ként, Kohlmarkt-ként vagy Káposztás piacként. Volt, aki a téren akkoriban álló ház homlokzatát díszítő két török szobor után Török térnek hívta. Amikor az 1800-as évek elején felépült az evangélikus templom, az egy újabb nevet szült: (Vordere) Evangelische Kirche Platz, vagyis az Evangélikus templom (előtti) tér. A környékre jórészt Óbudáról beköltöző zsidó kereskedők okán pedig Zsidó térnek vagy Zsidó piacnak is nevezték a Deákot. Aztán amikor Deák Ferenc 1876-ban meghalt, adta magát, hogy róla nevezzék el a teret, megoldva ezzel az egy tér – sok név problémáját. Mint említettük, a Deák térnek ugyan jó ideje nincs középpontja, ám ez sem volt mindig így. A vásárcsarnokok felépülése idején, a századforduló környékén szűnt meg a piacozás a téren, viszont kialakításra került egy kioszk, éppen középen, ahol eleinte élő virágot lehetett vásárolni, később pedig halat. A kioszk épülete az első világháború idején pusztult el, és nem épült új a helyén.
Ui. : Rusai Ágnes jóvoltából: "Na, de Ignác! Nem szégyelli magát? " A közismert anekdota szerint így kiáltott fel Alpár Ignác felesége, Orth Antónia, amikor meglátta az elkészült Anker-palotát. Jelenlegi és régebbi nevei: 1866-ban nevezték el a "haza bölcse" után Deák Ferenc térnek, és ez a neve azóta is, 1819-től Kohl Markt Platz (Káposzta piac tér), vagy Kohle platz (Szén tér), 1830-as évektől Kohle platz (Szén tér), Az 1830-as évektől Juden Markt (zsidó piac), vagy Juden Platz (Zsidó tér), 1840 táján Türken Platz (Török tér), A XIX. században Evangélikus templom előtti tér Cimkék 1910-es évek, 1912, 61-es villamos, Alpár Ignác, Anker-palota, Anker-udvar, Belváros, Deák Ferenc tér, gázlámpa, kockakő, lovaskocsi, nyitott peronú villamos, Terézváros Forrás: (27698), orig: SCHOCH FRIGYES Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék: "A képekhez tartozó információk a honlapról származnak. "
Az V. kerületi Deák Ferenc tér háromszög alakú területe mindig is központi, vagy legalábbis fontos hely volt a fővárosban – már egészen a török idők óta. Persze akkor még nem mondták rá, hogy ez egy tér, az csak jóval később jött. A "haza bölcse" nevét 1866 óta viseli magán, előtte viszont annyi néven futott a tér, hogy nyugodtan mondhatjuk, szinte mindenki másképp nevezte. A belváros kellős közepén álló téren már szinte mindenki járt, aki csak egyszer is megfordult az életében Budapesten. A Deákot nagyjából 200 éve alakították ki. Ha azt mondom, Porsche szalon, te azt mondod Deák Ferenc tér, mert mindenki tudja jól, hogy a pesti oldal ezen pontja – a budai oldal Moszkva téri órájával együtt – éveken át a város egyik legfontosabb találkozási helye volt. Vagyis hát igazság szerint, még ma is az, csak már a szalon nincs meg, most épp ehetünk ott a helyén az autóvásárlás helyett. Nem nehéz kitalálni, hogy a Deák miért vált Budapest fontos találkozási pontjává. Könnyű odajutni bárhonnan, ezért bármerre mehetünk is onnan tovább, és mivel a belváros legközepéről van szó, minden van a közelében.
Elsősorban a szórakozás (film, színház, muzsika), meg az evés-ivás kap lehetőséget a környéken, de persze vannak látnivalók – templomok és múzeumok – no meg üzletek is, utóbbiak közül a divat- és ruhaboltok vannak alaposan felülreprezentálva. Erre jó bizonyíték a két teret, a Deákot és a Vörösmartyt összekötő Deák Ferenc utca, aminek Fashion Street a második neve - aki viszont igazán menő és trendi, az elsősorban így ismeri. Fotó: Balkányi László - We Love Budapest A Deák – belvárosi jellegéből adódóan – sosem üres, sosem csendes és mindig kaotikus. Tipikusan az a pontja a városnak, amit ugyanannyira lehet szeretni, mint utálni. És általában meg is van róla az itt élőknek a véleménye, kinek ilyen, kinek olyan. A szomszédságában egészen sok másik tér található, elég csak hármat kiemelni: a már említett Vörösmartyt, a majdnem szemben lévő a Madáchot, valamint a mellette terpeszkedő nővérét, az Erzsébet teret, ami korábban már próbálta bekebelezni a Deákot, de végül nem lett az egyesítési szándékból semmi.
A tér nem túl nagy, nincs igazán középpontja, amihez képest elhelyezésre kerülnek a térben az utcabútorok, a szobrok, a szemetesek, az építmények meg úgy általában bármi, meg amihez a zöldfelületet is igazítják. A Deák kicsit úgy fest, mint amit ad hoc módon terveztek és újítanak meg, és aminek mindig azon a pontján helyeznek el bármi újat, ahol még nincs semmi. Ez alól kivételt jelent az Evangélikus templom előtti üres placc, ahol egy időben szinte napi rendszerességgel tartottak különféle flashmobokat – szerencsére azok az idők már elmúltak. Ahol ma a Deák található, az a terület a török hódoltság idejének vége felé kezdtek odafigyelni a városban élők, a folyamat pedig Buda visszafoglalása után csak felerősödött. A Deák az 1800-as évek elejére vált egészen térszerűvé, amit erősített az is, hogy rendszeresen tartottak itt piacokat, sőt létesült egy fiáker- és konflisállomás is – ami már jelezte előre, egyszer még közlekedési csomópont válik a területből. Erre az időszakra tehető az is, amikor a teret különféle nevekkel illették, merthogy hivatalos elnevezést akkor még nem kapott.
Amíg a két új szakasz a teljes hosszában meg nem épült, addig a Deák volt mindkét vonalon az egyik végállomás. Az 1980-as évekre a Deák a város legforgalmasabb pontjává vált, a környéken pedig sorra nyíltak a menőbbnél menőbb helyek. Ekkor vált találkozási ponttá is a tér – de hogy a Porsche szalon mikor is lett az enyészeté, arra már nem emlékszünk. Arra viszont igen, hogy a rendszerváltás utáni években volt egy kis térrendezés, szállodaépítés, és hogy 2009-ben leplezték le a Deákon Sztehlo Gábor, a háború alatt árvákat, köztük sok zsidó gyereket megmentő evangélikus lelkész emlékszobrát. Azóta a helyzet és a tér változatlan. Fotó: Fortepan Fotó: Fortepan
A vaku szokás szerint négy ceruza (AA) elemmel, illetve célszerűen ceruza akkumulátorral működtethető, de a vaku elején lévő csatlakozónak köszönhetően van lehetőség külső akkus betáplálásra is. Ez utóbbi elviekben a feltöltési időt is képes rövidíteni, de ilyen hiányában ezt sajnos nem tudtuk sem igazolni, sem cáfolni. Mindenesetre maga a vaku egy új, jó áram leadó képességű hibrid NiMH akkuszettel 3, 4 mp alatt töltődik fel maximális teljesítményű elvillanás után. Godox vaku teszt sikertelen. A Godox TT685 kezelése nagyon hasonló a Canon 600EX-RT-jéhez, legalábbis a gombok felett megjelenő funkciók, mint Zoom/, teljesítmény kompenzáció/módosítás, illetve Sync, valamint a gombok elhelyezése is jelentős hasonlóságot mutat. Van azért eltérés, tehát nem kell akkora hasonlóságra számítanunk, mint a Yongnuo YN-600EX-RT-nél, de a Godoxnak nem is volt az a célja, hogy ezzel a vakuval teljes azonosságot képezzen az említett Canon vakuhoz. A vaku gépvázhoz fogatása egy kicsit régimódi, mivel még egyszerű szorítós megoldással történik, nem a gyorskaros megoldással.
A Godox bemutatja a 3. generációs 860-as modellét a V860III-at. Ez a vaku rengeteg új funkcióval bővült, hogy a fotósnak csak a témára kelljen figyelnie. Lássuk az egyes paramétereket sorban: - Kezdjük talán azzal, hogy saját, a korábbinál nagyobb kapacitású akkumulátorral rendelkezik, aminek hála rendkívül lerövidül az újratöltési ideje. Két teljes értékű villanás között 1. 5s alatt tölt fel. Stúdióvakut a zsebbe! - Godox AD200Pro vaku teszt - Digiretus.hu. - Kapott egy beépített 2W-os beállítófényt, amivel előre információkat kapunk a vaku fényhatásáról. Láthatóvá válik, hogy a témán hol jelennek meg az árnyékok, mely területekere esik majd a fény. A beállítófény fókuszsegédként is használható. A modellfény nagyjából 5300K-es színhőmérséklettel rendelkezik. - A vakufej 20-200 mm közt zoomolható, kulcsszáma GN60 ISO 100-on és 200 mm-re zoomolva. - A vakufej 330°-ban elforgatható és -7-120°-ban dönthető. - A 2600 mAh-s akku egy töltéssel körülbelül 480 teljes értékű villanás leadására képes. - Beépített vezeték nélküli (2, 4 GHz) adó-vevővel is fel van szerelve, így akár vezérlőként, vagy vezéreltként is működtethető.
Legalábbis amikor állandófény üzemmódban van a lámpa. Az FV150 egyedi tulajdonsága viszont az, hogy állíthatjuk vaku üzemmódba is, ekkor villanófényként működik. Sajnos a villanási idejéről nincs adat a gyártónál, eszközöm meg nincs amivel megmérhetném. A tesztem alapján azért nem ér fel egy komolyabb hagyományos vaku villanási idejével, cserébe viszont vaku üzemmódban az FV150 HSS vakuként működik, tehát gyakorlatilag 1/8000s-ig bármilyen záridővel tudjuk használni, nem kell szinkronproblémákkal foglalkozni. Vaku módban 1/1 és 1/16 közt szabályozhatjuk a lámpa erejét, 1/1-en és 1/160s záridő mellett a lámpa sacc/kb 2 fényértékkel erősebb fényt tud kibocsájtani, mint folyamatos fényként 100% erőn. 1/640s-on (és 1/1 vakuerőn) ad olyan erős fényt, mint folyamatos fényként 100%-on. Ez ebből a táblázatból jól látszik: Vakuként használva én olyan 50-60Ws-ra saccolnám az erejét, szóval azért nem valami bika, de műteremben, beltérben a mai ISO-teljesítményű gépekkel jó lehet. Teszt: Godox MS300 mini stúdióvaku – Mikrosat Blog. Ugyanakkor a folyamatos fényű világítás annyira jó móka, hogy a leendő tulajdonosok jó eséllyel úgyis így fogják használni a legtöbbet, hacsak nincs szükség arra a +2 FÉ erőre, amit csak a vaku üzemmódja tud nyújtani.