Több zöld, minőségibb élet. Mindenki szeretne zöldebb környezetben élni, az is, aki a városban, társasházban lakik. A Fővárosi Önkormányzat elkötelezett amellett, hogy a budapesti társasházak udvarát is minél nagyobb arányban borítsa zöldfelület. A Radó Dezső Terv partnerségi programjai között szerepelteti udvarzöldítési pályázat kiírásának célját a lakossággal való együttműködés, a környezeti szemléletformálás jegyében. A nagyfokú beépítettség miatt a lakóházak belső udvarainak zöldfelületi és rekreációs szerepe felértékelődik. A historikus, belvárosi városszövetben ezek a sokszor elhagyatott, alulhasznosított, kihasználatlan belső udvarok adnak egyedül lehetőséget a zöldfelületi fejlesztésre, kondicionáló és szabadtéri rekreációs lehetőséget nyújtó zöld terek kialakítására, a közösségi életre. Ezért a nagy érdeklődésre való tekintettel, a 2020-as évi után újra meghirdetik "ÉGIG ÉRŐ FŰ" címmel az udvarzöldítési pályázatot társasházak, lakásszövetkezetek számára a belső udvarok zöldítésére.
A rendelkezésre álló támogatási keretösszeg: bruttó 30 000 000 Ft, amelyből 800. 000- akár 2. 000. 000 Ft vissza nem térítendő pénzbeli támogatást is elnyerhetnek a pályázók. A támogatás belső udvarok felújítási- és megújítási munkáira, a szükséges műszaki vizsgálatok, tervezési munkák, növényzet telepítése, földmunkák, alapanyagok, köztéri elemek készítésére, kész bútorok beszerzésére, kerti szerszámok beszerzésére, bérlésére, növényorvosi, favédelmi munkák elvégzésére nyerhető el. Zöld kertecskét, mini parkot szeretnénk? Pályázzunk! A pályázati dokumentációt kizárólag e-mailben, az e-mail címre várják a pályázati kiírásban foglaltak szerint. A pályázatok benyújtási határideje 2022. március 3. További információ: Budapest portál | "Égig érő fű" udvarzöldítési pályázat
Egy ilyen, országszerte jól ismert és szívekbe zárt történetet elővenni pedig – ahogy a bevezetőben is említettem – valóban nagy vállalás. De az éremnek mindig két oldala van: klasszikust, legendás regényt újranyomni tét és különösebb cél nélkül csupán biztonsági játék. Janikovszky neve garancia, a történet híre és málnaédes hangulata pedig meghatározó élmény lehet minden generációnak, így tényleg komoly hiba kell ahhoz, hogy sikertelen legyen az adott kiadvány. A POKET csapata most egy olyan lehetőséget ragadott meg az Égigérő fű leporolásával, amellyel újra meghatározóvá teheti egy egész generáció számára ezt a nagyszerű alkotást. Annak a generációnak, amelynek már nem cseng olyan ismerősen és szívmelengetően a fentebb kiemelt szállóige. (forrás:) Ezen a ponton hasznos lehet egy kis regénytörténeti magyarázat: Janikovszky Éva Málnaszörp és szalmaszál című regénye 1970-ben jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában, melynek feldolgozását Palásthy György rendezésében 1979-ben mutatták be és vált az évszázad egyik legjelentősebb magyar gyermekregény-adaptációjává.
1 óra 40 perc Bal József ÉGIGÉRŐ FŰ (Mesemusical) Ősbemutató Janikovszky Éva Málnaszörp és szalmaszál című regénye és Égigérő fű című forgatókönyve alapján írta: Bal József Zeneszerző: Kazár Pál Dalszövegíró: Szőke Andrea Díszlet- és jelmeztervező: Varjas Zsófia Dramaturg konzultáns: Faragó Zsuzsa Ügyelő: Sárközi István Súgó: Apjok Rodica Rendezőasszisztens: T-Laforest Csaba Koreográfus: Fejes Kitty Rendező: Bal József ________________________________________ Poldi bácsi nyugdíjba megy, negyven év után kell otthagynia azt a "szép ződ gyep"-et, amire eddig parkőrként vigyázott. Misu, aki nyári szünetét tölti Poldi néninél és Poldi bácsinál, fejébe veszi, hogy a hét végéig a budapesti bérház udvarán a keramitkockákat egybefüggő fűszőnyegre cseréli, amiben mindenki a segítségére siet… Kritikák Tánc és gyepszőnyeg a bérházudvaron Az igényesen átépített Váci Mihály Kulturális Központ adott otthont a legújabb színházi előadásnak, az Égigérő fű című mesemusicalnek. Az ősbemutató kicsik és nagyok számára egyaránt tartogatott meglepetéseket.
A falvakban népi gyógyítókat, "tudókat" hívtak nyavalyák esetén, piócásokat, és füves embereket, akik jól tudták milyen növényből készíthetnek orvosságot. Akadnak növények, melyek termésük, virágzatuk, vagy furcsa alakú levelük miatt kapták szokatlan hangzású népi neveiket, mások esetében állatokra gyakorolt hatásuk okán, és vannak, melyekhez ősi mítoszok, legendák révén tapadtak a szokatlan elnevezések. Rucaöröm és vízi sulyomszőnyeg borítja a mártélyi holtágat – Fotó: Szabó Bálint Fotó Ördögtüske, sulyom, boszorkánytüske, vízidió Holtágaink elterjedt vízinövénye a sulyom, szúrós, ízletes, keményítőben gazdag termése miatt a török háborúk idején ínségeledelként szolgált az Alföldön, többek között ezért vízigesztenye, vízidió, vadmandula nevekkel illették a nép körben. Termését ritkábban nyersen, gyakrabban feldolgozva sütve, főzve fogyasztották, kásákat kevertek belőle, és húsok mellé ízletes szószként tálalták. Nyugodt vizű holtágainkat nyáron szinte szőnyegként borítja be, hasonlóan a jóval kisebb levelű, jellegtelenebb rucaörömhöz.
Látó hegy budapest hotels Látó hegy budapest 6 Útközben szép rálátást élvezhetünk a Gugger-hegyre, jól látszik korábbi állomásunk az Árpád-kilátó jellegzetes épülete is. Jobbra a Veres Péter Emlékház mellett megyünk el, kiérünk a Gárdonyi Géza utcára, balra fordulunk, majd egyből jobbra a Tömörkény utcára vesszük az irányt. A Törökvész útba torkollva jobbra tartunk, elmegyünk az iskola nagy épülete mellett, majd balra fordulunk a Zuhany utcánál. A Z∆ jelzések az erdőbe induló turistaútra visznek, a nemrég kialakított, gyermekeknek szóló Érzékek ösvénye c. tanösvény vezet végig a hangulatos erdőben a Ferenc-hegy gerincén. A kelet-nyugati irányú, keskeny erdősáv a Ferenc-hegy tetején, kertes házakkal sűrűn beépített területen húzódik, kilátás nincs róla, közepén kutyások által igen kedvelt kis tisztáson megyünk át. Szép tölgyerdőben haladunk, szinte egyáltalán nincs jele, hogy a város beépített területének közepén járunk. Látó hegy budapest online. A szép erdős szakasz a Ferenchegyi útnál ér véget, mely a Pusztaszeri útba torkollik.
A következő kereszteződésnél, a Balogh Ádám utcánál balra erdős területet látunk. A házakkal teljesen körbeépített Balogh Ádám-szikla védett területén tanösvény vezet keresztül. Látó Hegy Budapest. Az erdőben egy barlangszerű sziklaformációt találunk, mely már régóta egy hajléktalan férfi lakhelyéül szolgál. A sziklák tetejére is felmászhatunk, ahonnan korlátozott kilátás nyílik. Jelzett utunk átvezet a védett területen és kijutunk a Balogh Ádám utca aszfaltjára, melyen jobbra tartunk.
A fotográfus weboldalát ITT találjátok, ez pedig a Facebook oldala. Kövessétek, látogassátok az érdekességekért!
A fények miatt sokkal könnyebben lehetett látni Budapest nevezetességeit: Budapest nevezetességei a váci Látó-hegy alól. Nikon Z 50, 200mm, F/11, 10 mp, ISO 100. Felnagyított méretű, feliratozott fotót itt tudod megnézni (nyisd meg új lapon a linket) A feliratozott fotót a Facebook oldalamon is megosztottam, ahol meglepetésemre már 120 megosztásnál és 36 ezer megtekintésnél tart, köszönöm mindenkinek! Valószínűnek tartom, hogy azért lett ilyen "sikeres" a fotó, mert egyszerre van rajta mindkét város, ellentétben a cikk elején szereplő képpel, ahol csak Budapest látszik a távolból. Most akkor a SOTE vagy a MOL tornya az? Category:Látó-hegy (Budapest) - Wikimedia Commons. A Facebookon megosztott fotón kicsit mások voltak a feliratok, és a kommentelők megjegyezték, hogy a bal oldalon lévő toronyhoz tévesen SOTE-t írtam, pedig az a MOL torony. Eleinte kijavítottam őket: " Ugyan már, az nem lehet, a MOL torony a Gellért-hegy mögött van ". Aztán leellenőriztem, és tényleg nekik lett igazuk, az valóban a MOL Campus épülete! Google Maps távolságmérő funkciója volt a segítségemre: a Megyeri híd két pillérje közt haladó vonal tényleg a MOL Campuson halad át a fotózás helyéről nézve Így néz ki a MOL torony éjjel, a Gellért-hegy oldalából: A Gellért-hegy oldalából a MOL Campus.